Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-14 / 214. szám
2018. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK GAZDASÁG 7 Az állam kivásárolt 15 felsőoktatási projektet, és még venne Kétszázmilliárd forintból fejlesztik a kollégiumokat A népszerű kollégiumi helyekre sokszor több mint kétszeres a jelentkezés Fotó: MW Több kollégiumfejlesztési projekt is fut párhuzamosan, és módosulhat a közel kétszázmilliárdosra tervezett és 2023-ig tartó fejlesztési csomag. A kollégiumokban 5-30 százalékos, helyenként több mint kétszeres a túljelentkezés, de Budapesten sokan nem is próbálkoznak, mert úgy gondolják, úgysem járnának sikerrel. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Felülvizsgálják a két éve meghirdetett országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégiát, amelyben 2023-ig 192,6 milliárd forintból tervez fejleszteni a kormányzat. Az eredeti cél nyolcezer új kollégiumi férőhely létrehozása és négyezer megszüntetése volt, azaz a kapacitás 8 százalékkal való bővítése. A programalkotók a fővárosi és vidéki nagyvárosi egyetemekre koncentráltak, ahol évek óta küzdenek a hallgatói túljelentkezéssel. A Világgazdaság megkeresésére az Emmi sajtóosztálya közölte: az elmúlt három évben 15 projekt kiváltása valósult meg 36,392 milliárd forint értékben, de a fennmaradókról sem tett le a kabinet. A PPP-projektek finanszírozása évről évre nagy feladatot ró az intézményekre, a terhek csökkentéséről egy 2015. májusi kormányhatározat rendelkezik. Párhuzamosan több egyedi kollégiumfejlesztési konstrukció van folyamatban, az Emmi tájékoztatása szerint ezek illeszkednek az eredeti, csaknem 200 milliárdos fejlesztési stratégiához. így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy 828 fős, a Budapesti Corvinus Egyetemen egy 250 fős kollégium fejlesztése zajlik, amelyeket 500-500 millió forinttal támogatott az állam. A tárcától kapott példák között nem szerepel az Óbudai Egyetem Kandó-kollégiumának felújítása, amely szintén egy kiváltott PPP-konstrukció lezárása után tavaly kezdődött, 3,4 milliárd forintos beruházás. A 400 férőhelyes épület felújítása a tanévkezdésre készült el. Emellett a Modern Városok Program keretében 1,246 milliárd forintot szánnak a Pécsi Tudományegyetem 403 férőhelyes Balassa, illetve 100 férőhelyes Damjanich utcai kollégiumára. A Budapestet érintő Déli Városkapu Fejlesztési Program legfontosabb eleme az első ütemben 8500 férőhellyel megépülő, majd a másodikban 12 ezresre bővülő Diákváros. A városnegyed első ütemének első szakasza 3500- 4000 férőhellyel 2023-24-re készülhet el - írta a lap. A diákszállók országos szinten 54,5 ezer férőhelyet biztosítanak, ebből 44,4 ezer van állami felsőoktatási intézmények kezelésében. Hivatalos adatok szerint tavaly 40 238 hallgató lakott kollégiumokban. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Gulyás Tibor elmondta: a kollégiumi túljelentkezés rflértéke változó, jellemzően 5-30 százalék közötti, helyenként azonban kétszeres vagy nagyobb arányokat tükröz. Budapesten sokan már be sem nyújtják a pályázatot, mert esélytelennek tartják, hogy bekerüljenek. Holott olyan létesítmények is vannak, amelyek feltöltésével gond van, ezek torzítóan hathatnak az összképre. A stratégia felülvizsgálata a felemás vidéki helyzet miatt elengedhetetlen, egyes helyeken az átlagértékek elfedik, hogy nagyobb kapacitásra van szükség. Eközben a budapesti problémákra megfelelő válasz a Diákváros. HÍREK Drágulhat a pálinka a termékadó miatt KÖTELEZÉS Literenként mintegy kétezer forinttal, vagyis 30-40 százalékkal drágulhatnak jövő januártól a pálinkák és a keserű likőrök a magyar boltokban. A várható drasztikus áremelkedés oka, hogy e két termékkategóriára is kivetették a népegészségügyi termékadót (neta), miután az unió törvényeit nem sikerült semlegesíteni. Az adótörvények elfogadásával az öszszes szeszes italra kiterjesztették a netát, s a termékek népegészségügyi termékadója 20 százalékkal magasabb lesz, míg a pálinkák és a keserű likőrök - amelyek eddig mentesek voltak a neta alól -2019. január 1-jétől netakötelessé válnak. MW Történelmi csúcson MUNKAERŐHIÁNYA második negyedévben már 83 600 betöltetlen munkahely volt, ebből közel 62 ezer a versenyszférában, jelentette a KSH. Ez 27 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest, és ennyien még sosem hiányoztak a magyar munkaerőpiacról. Nagy gondot okoz, hogy elfogyott a képzett munkaerő. MW Új utasmóió Ferihegyen REPTÉR Felavatták a Liszt Ferenc repülőtér vadonatúj, több mint tízezer négyzetméteres utasforgalmi épületét, a 2B terminálhoz tartozó 2B oldali utasmólót, vagyis a Pier B-t. A jövőben ebből az épületből szolgálják ki a nem schengeni irányokba indulójáratokat, így például az Észak-Amerikába vagy a Perzsa-öböl térségébe tartó interkontinentális gépeket. MTI Számít a minőség és az internet A HÖOK 2016-ban felmérte a diákszállókat. Eszerint a kollégiumi szobák 39 százalékához közös fürdőszoba tartozik, minden tizedik diáknak nincs íróasztala, negyedük nem jut ingyenes internethez, ugyanennyien csak kábeles világháló-csatlakozáshoz férnek hozzá. A fejlesztések azért is szükségesek, mert a felmérés szerint leromlott a teljes kollégiumi szobaállomány 50 százaléka. Nyomozás a mérgezés ügyében Némileg csalódást keltett az ígéretes szezon - Túl alacsony a felvásárlási ár Édes görögdinnye, savanyú mellékízzel LISTERIA-ÜGY Megkezdődhet a nyomozás a nyáron több európai országban kilenc ember halálát okozó fagyasztott zöldségek ügyében. Akkor az uniós riasztás nyomán a Nébih elrendelte a fagyasztott zöldség- és zöldségkeverék-tételek visszahívását a Listeria monocytogenes baktérium egy erőteljes változata miatt. A baktériumfertőzés eredetének vizsgálata a gyártó, a Greenyard Kft. magyarországi egységéhez, a vállalat bajai üzeméhez vezetett. Bár a Nébih szerint a bajai üzem nem hibázott, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó rákérdezett az ügyészségnél, nyomoznak-e az ügyben, ha már kilenc ember belehalt a fertőzésbe. Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli válaszában azt írta, a Greenyard Frozen Hungary Kft.-nél történt baktériumfertőzés miatt még nem érkezett feljelentés, de Bangóné Borbély Ildikó érdeklődését most annak tekintik, ezért átadják az ügyet a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnek. Ilyen esetben az ügyészség a rendőrségnek továbbítja az ügyet nyomozásra. MW KASSZA Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt az idén a magyar görögdinnye-termelők. A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, ráadásul az exportpiacokon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi tikkasztó hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábban elszenvedett veszteségeket. Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke a Magyar Időknek elmondta: sokszínű évet zár az ágazat. Míg a korán jött nyári meleg miatt kiváló termésre számítottak a gazdák, az időjárás végül megtréfálta őket, s a vártnál kevesebb volt a dinnye. A szakember szerint a görögdinnye a szokottnál két héttel korábban jelent meg a piacon, s a biztató szezonkezdet után jött egy hűvösebb, esősebb időszak, ami sem a növényeknek, sem a keresletnek nem kedvezett. - A júliusi esővel olyan betegségek jelen-Az időjárás többet tehetett volna a dinnyekedvelőkért Fotó: MTI tek meg a földeken, amelyek miatt nem tudták eladni a terményt a gazdák, és a mennyiség is csökkent - magyarázta a szakember. A bajokat tetézte, hogy amint elindult volna az export, nagyon gyorsan nyomott árak alakultak ki. Ennek oka az, hogy az olaszországi, a macedóniai, a romániai és az ukrajnai dinnye is nagyon olcsón került az északi piacokra. Göcző Mátyás szerint félő, hogy a jövőben is fennmaradnak az alacsony árak. A magyar termelők a korszerű technológiai beruházások miatt nem tudnak olyan olcsón termelni, mint például az olaszok. - Ha hosszú távon csak Miniszteri válasz a borászoknak Aggódnak a balatoni bortermelők, hogy a nyaralóépítések miatt is fogyatkoznak a tó körüli szőlőterületek. Levelet írtak Nagy István agrárminisztemek, ő pedig az InfoRádió kérdésére reagált a borászok felvetéseire. Szerinte valóban komoly veszély, hogy présháznak épült épületek, akár pályázati pénzekből, öt év után hirtelen nyaralóvá alakulnak. Súlyos gond, hogy nyaralónak, hétvégi teleknek sokkal magasabb árfekvésben keresnek területeket a vásárlók, mint szőlőnek, ahol a tőkékkel „bajlódni kell". - Mindent el kell követnünk azért, hogy azokat a területeket, amelyek szőlőtermesztésre kiválóan alkalmasak, meg tudjuk őrizni erre a tevékenységre - hangsúlyozta Nagy István. - Meg kell találnunk azt a jogi szabályozási környezetet, amely biztosítja a szőlőtermesztő övezeteink fennmaradásának lehetőségét, hogy a kiváló balatoni borrégió megmaradhasson hosszú távon - emelte ki a miniszter. ilyen árakon tudunk exportálni, az sok termelő vesztét fogja okozni - hívta fel a figyelmet. Az augusztus aztán igazi kánikulával örvendeztette meg a termelőket. A hőség ugyanis kedvezett a fogyasztásnak, s az árak is nagyot nőttek. A magas árak elvileg pótolhatták volna az alacsony exportárak miatt kieső bevételt, de a lehetőséggel csak kevesen tudtak élni, mert a termelők zöme csupán néhány hétre rendezkedik be, nem tudja a szezon végéig ellátni a piacot. A gazdálkodók általában a szezon egy bizonyos részére koncentrálnak. Ezen is változtatni kell, s bár ma Magyarországon számtalan fajta áll a gazdák rendelkezésére, kevesen választják közülük a kereslet alapján a termesztett fajtát. A cél az lenne, hogy az összefogás a termelésben is jelentkezzen. A szemléletformálás érdekében az egyesület az ősszel öt helyszínen, minden termesztőkörzetet lefedve szakmai fórumsorozatot tart, ahol bemutatja a gazdáknak, hogy milyen fejlődési irányt tart követendőnek. MW
