Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-13 / 213. szám
KITEKINTŐ g 2018. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK A hónap műtárgya a Wosinsky Mór múzeumban A sárköziek míves szekrényt vettek Fuksz Márta és a hónap múzeumi műtárgya, a háromajtós, tükrös ruhásszekrény Fotó: Mártonfai D. A Sárköz másfél évszázada meginduló vagyonosodása magával hozta a lakberendezési tárgyak megújulását is. A nagygazda családok szántóterületeinek bevétele biztos pénzügyi hátteret nyújtott az anyagi javak felhalmozásához. Megkezdődött mind a háztípusok, mind a lakásbelsők és bútorok megújulása. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A Sárközben élt emberek anyagi gyarapodásnak szép példája Decsen Balázs János és felesége, Pozsgai Éva 1891-ben építtetett háza az Öreg utca 60. szám alatt, ahonnan a hónap műtárgya is származik. A háromajtós, tükrös ruhásszekrény a 19-20. század fordulóján készülhetett, és városi, polgári hatást mutat. Magassága 242 centiméter, hoszszúsága 200 centiméter, szélessége 60 centiméter. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum 2008-ban vásárolta meg.- Az akkori tulajdonos, Ivanizs Éva emlékei szerint édesanyjáé, Kiss Éváé volt - mondta el lapunknak Fuksz Márta, az intézmény néprajzos-muzeológusa. - A bűtor készítésének egyéb körülményei ismeretlenek voltak számára. Az mindenesetre jól látszik, hogy anyagát és díszítőstílusát tekintve megfelel a századforduló kívánalmainak. Külső részei csomoros nyárból, a fekete nyár egy speciális változatából, belső részei olcsóbb fából, lucfenyőből készültek. A szekrény lakkozott, fényes felülete gazdagon díszített. A párkányzaton körbefutó mintázatot vörös és fekete festékkel színezték ki. Az ajtókat négy darab esztergált, fekete oszlop keretezi, melyek aranyozott díszben végződnek. A rátéttel vagy berakással készült, fűrésszel kivágott fadíszei aranyozottak, illetve préselt, virágot formázó rézlemezkékkel borítottak. Középen festett, oromzatos csúcsdísz látható, melyet eredetileg színes, virágos matricával dekoráltak. Tetején esztergált oszlopokkal díszített korlát fut körbe. A szekrény mindhárom ajtaját tükörbetét díszíti. Ebben az időben elterjedtebb forma volt, hogy a két oldalsó ajtót A szekrény formája és technikai kivitelezése egyértelműen tanult asztalosmesterre utal. Szojka Emese, a sárközi bútor elismert kutatójának véleménye szerint a szekrény a decsi Scherer-műhelyből került ki. A Scherer-család egyike volt azon kevés, több nemzedéken keresztül asztalossággal foglalkozó sárközi családnak, akik megállták helyüket a környező mezővárosok iparos szakemberei mellett. A századfordulón dolgozó Scherer István saüvegbetéttel látták el, melynek polcain a nagyszámú, értékes szőttesek kaptak helyet, tovább növelve a család hírnevét. A középső, tükrös rész az akasztós ruhák, mint például a szoknyák, pöndők, díszes, ünnepi darabok tárolására szolgált. Illetve a tükör a gazdag és költséges ünnepi viselet felöltésében segítette a nőket. A szekrénynek mindhárom része tükörrel ellátott, akasztós rendszejátos, karakteres bútorstílusa fedezhető fel a decsi szekrényen. A bútor korának meghatározása megadhatja a választ készítőjének kilétére. Valószínű, hogy a házat építtető Balázs János és Pozsgai Éva unokája, ifj. Kiss János és felesége, Varga Éva részére készült a bútor a huszadik század elején. A fiatalok 1908-ban kötöttek házasságot Decsen, kelengyéjük részét képezhette a helyi asztalosnál rendelésre készült bútor. rű. Elképzelhető, hogy tartozott hozzá egy polcos tárolóbútor is, mely az idők folyamán elveszett. Összegezve tehát megállapítható, hogy a környező települések polgári lakáskultúrája hatással volt a sárköziek lakberendezésére is. A 19-20. század fordulóját és azt követő évtizedek bútordivatját a festés elhagyása, és egy kifinomultabb, historizáló elemekkel és díszítményekkel ellátott, különböző jegyeket alkalmazó stílus határozta meg. Ennek kialakulásában szerepet kapott még a paraszti igények kielégítése és a polgári életvitelhez való igazodás vágya is. A tükrös-üveges szekrények divatja az első világháborúig tartott. A két világháború közötti időben a módos sárközi gazdák már a kereskedésekben beszerezhető gyári bútorgarnitúrákat, mintavásárokon, iparkiállításokon látott furnérozott, fényezett felületű „presztízs” mintadarabokat vásárolták meg. A nyomok egy mesterhez vezetnek PROGRAMOK CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE Macskafogó (magyar rajzfilm), 16 óra. Vad Balaton - rendezői változat (magyar természetfilm), 18 óra. Pappa Pia (magyar zenés film), 20.30 SZEKSZÁRD Az elrabolt hercegnő (ukrán animációs családi film), 14.30. Egy kis szívesség (amerikai krimi), 17 óra. Az apáca (amerikai horror), 19.30 SZERETET LÁNGJA SZEKSZÁRD Béla király tér: megnyitó, 15 óra. Segítséggel élő fiatalok és barátaik kulturális műsora és vakvezető kutya bemutató, 15.10. Bartina zenekar, 16.30. Bravo zenekar, 17.10 SZEKSZÁRDI SZÜRETI NAPOK SZEKSZÁRD Vármegyeházi kiállítótér: Látszattani leckék - Orosz István képzőművész kiállítása, 16 óra. Vármegyeháza udvara: Magyar Borhoz Magyar Nóta - a szekszárdi Magyar Nóta Kedvelők Baráti Körének szüreti hangulatú koncertje, vendégénekes Bősi Szabó László és Dóka Zsuzsa, 17 óra. Babits Mihály Kulturális Központ, Színházterem: Bartina Film - Életem a tánc, szerelmem a Bartina. Egész estés dokumentumfilm - díszbemutató, 19 óra. Béla király téri színpad: Alisca Brass Band koncert, 19 óra. Tóth Gabi koncert, 21 óra. PÉNTEK MOZI BÖLCSKE Macskafogó (magyar rajzfilm), 16 óra. Skate Kitchen (amerikai dráma), 18 óra. Meg - Az őscápa (amerikai akciófilm), 20.30. SZEKSZÁRD Az elrabolt hercegnő (ukrán animációs csaJádi film), 14.30. Egy kis szívesség (amerikai krimi), 17 óra. Az apáca (amerikai horror), 19.30 SZEKSZÁRDI SZÜRETI NAPOK SZEKSZÁRD Béla király téri színpad: Szekszárdi Ifjúsági Fúvószenekar, 15 óra. Örökség Gála - Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület regisztrált néptánccsoportjainak műsora, 16 óra. A Szekszárdi Szüreti Napok ünnepélyes megnyitója, közreműködik Zsikó Zsuzsanna népdalénekes, a Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület és a Muslinca Férfikar, 18.30. Váradi Roma Café koncert, 20 óra. Szabó Balázs Bandája, 22 óra. Magashegyi Underground, 00.30. Szent István téri nagyszínpad: Péterfy Bori & Love Band, 21 óra. Vármegyeháza udvara: Boron-Át - Kiss Albert fotóművész kiállítása, 16 óra. Táncház a Tarsoly Zenekarral, házigazda a Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület, 21 óra. Vármegyeháza kávézó: író-olvasó találkozó Milbacher Róberttel, a Léleknyavalyák című könyv bemutatója. Házigazda Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője, 18 óra. A Szekszárdi Gitárkvartett Borünnep című koncertje, 20 óra. Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: Vass Tibor József Attila-díjas költő, képzőművész El, Kondor, pláza című kötetének bemutatója. A szerzővel Dicső Zsolt költő beszélget, 17 óra. ÍRÓTANÁCSKOZÁS SZEKSZÁRD Wosinsky Mór Megyei Múzeum, könyvtárterem: 70 éve született Baka István. Meghívott előadók: Bombitz Attila egyetemi docens, irodalomtörténész, kritikus, Borsodi L. László irodalomtörténész, költő, a Csíkszeredái Márton Áron Főgimnázium tanára, Fűzi László irodalomtörténész, kritikus, a Forrás irodalmi folyóirat főszerkesztője és Szörényi László professzor emeritus, irodalomtörténész. A beszélgetést Móser Zoltán fotóművész, író, a bonyhádi Kép-Tár-Ház galéria tulajdonosa vezeti. ÜNNEPSÉG LENGYEL Templomkert: a Kapós-hegyháti Natúrpark cím átadó ünnepsége, 11 óra. Köszöntőt mond Lőrincz Andrea, Lengyel polgármestere, majd Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár átadja a natúrparki címet, ünnepi beszédet mond Dávid Gyula, a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület elnöke és Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke, Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere pedig élményekkel dúsítva számol be a Kapos-hegyháti Natúrparkról. A natúrparki települések színpadi bemutatkozása 12-14 óráig. A borudvar ma már nyitva áll a vendégek előtt Fotó: Makovics K. A bérleti díjakból származó bevétel nagy részét felújításra fordítják az önkormányzatok Nem a nyereségvágy motiválja a városokat TOLNA MEGYE Összesen 488 lakóépület és 1509 lakás volt tavaly év végén önkormányzati tulajdonban Tolna megyében - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Lakásstatisztikai évkönyvében. A lakóingatlanok nagy részét szociális alapon, bérleményként (például szolgálati lakásként), vagy költségelven hasznosították a települések. A legtöbb városban piaci alapon - vagyis az egyetlen nyereséggel kecsegtető módon - nem is adnak bérbe lakóingatlant. Az épületek kilencvenhat százaléka 1989 előtt épült, 30,7 százalékuk azonban megfelelő állapotú, nem igényel beavatkozást. Ezzel országos viszonylatban az élmezőnyben van a megye. Szintén 30,7 százalékuk részleges felújítással megfelelővé tehető. A lakóépületek többsége (nagyjából 78 százaléka) egy-két szobás. A lakások csaknem fele összkomfortos, ami azt jelenti, hogy meleg vízzel, villanynyal, központi fűtéssel ellátott. Közel 34 százalékuk pedig komfortos, tehát mindöszsze abban különbözik, hogy egyedi fűtése (gáz, fa, olajkályha, elektromos hőtároló kályha) van. A félkomfortos Szociális alapon is adható önkormányzati bérlakás Fotó: MW lakások aránya 3,2 százalék, a komfort nélkülieké, vagyis ahol nincs a házba bevezetve a víz, és udvari árnyékszék van, 12,7 százalék. Az egy négyzetméterre jutó havi lakbér - a megyeszékhelyek viszonylatában - Szekszárdon volt tavaly a legalacsonyabb. Összkomfortos ingatlanok esetén 232 forint, a komfortos 150 forint, a félkomfortos 75 forint, a komfort nélküli szintén 75 forint. A megyeszékhelyen egyébként szociális alapon 194, költségelven 18, bérleményként 318 lakást adtak bérbe. Piaci alapon egyetlen egyet sem. A városok a bérleti díjakból származó pénz jelentős részét felújításra fordítják. Bátaszéken 2017-ben például 6,5 millió forint bevétele volt a városnak, de ennél többet, 11 milliót költött felújításra. Dombóvár szintén nyolcmillió forinttal többet, 37 milliót, Paks pedig 12 millióval többet, 36 millió forintot költött rendbehozatalra, korszerűsítésre, mint amekkora összeg a bérleti díjakból befolyt. Tamási 1,5 millió forint híján az egész összeget visszaforgatta, de a többi város is a bevétel felét, vagy közel felét felújításra használta fel. M. K.
