Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-07 / 182. szám

2018. AUGUSZTUS 7„ KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Bőven termett mindenből, jók a termésátlagok A napraforgó, a szőlő és a kukorica is szép Tolna megyében a kukorica a sztár, ebből a szántóföldi növényből termelnek a gaz­dálkodók a legtöbbet. En­nek egyik oka, hogy nem jó itt a talaj ennek a növény­nek, így a legnagyobb meny­­nyiség itt terem az ország­ban egy hektárra vetítve. Szőlőben is az élvonalba tar­tozunk, a kékfrankos, a ka­darka, valamint a cabernet fajták az igazi megyei ki­válóságok. Az agrárkama­ra adatait a falugazdászok gyűjtötték össze. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az idei év ide­ális volt abból a szempont­ból, hogy májusban, június­ban nem csak meleg volt, de a gyakori esó'k miatt még a ker­tekben növekedő' termést sem kellett locsolni. A zöldségek­nek, burgonyának, szántóföl­di növényeknek, gyümölcsö­söknek, szőlőnek pedig nincs annál ideálisabb környezet, mint ha a vegetációs időszak­ban gyakran kapnak az égi ál­dásból. A Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara - a falugazdá­szok segítségével - elkészítet­te az idei évre várható termés­­becslését, megyékre lebontva. Vöröshagymából országo­san ezernégyszázhetven hek­táron vetettek a gazdák, hek­táronként közel harminc ton­nát szedtek fel átlagban. Fű­­szerpaprikából országosan több mint ezerhétszáz hek­tárnyit vetettek el, ez a nö­vény még nem érett be, a vár­ható termésátlag tíz mázsa körül lesz, hektáronként. Pa­radicsomból ezerhatszázhet­­ven hektáron palántáztak a gazdák, a szedés folyamatos, a becsült termésátlag, hatvan­hét mázsa, hektáronként. A csemegekukorica szedése is folyamatos, országosan több mint harmincezer hektáron vetettek belőle még tavasszal, a várható termésátlag hektá­ronként tizenhét mázsa körül van. Ritka növény a dohány, de háromezer-ötszáz hektáron vetettek belőle - a legnagyobb mennyiségben Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyében, illet­ve Hajdú-Biharban. A becsült termésátlag százhatvannyolc tonna, hektáronként. Rizsből is vetettek az idén, országosan kétezer-nyolcszáz hektáron, a legnagyobb területen Békés és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében, de van belőle pár hek­tár Pest és Vas megyében is. Szójából évről évre egyre na­gyobb a vetésterület, idén több Tipikus megyei szántóföldi nö­vény a kukorica. Idén hatvanöt­­ezer hektáron vetettek belőle a megyei gazdák. Tolnában kö­zel kilenctonnás hektáronkénti átlagra számítanak, ami az or­szágban a legmagasabb. Nap­raforgóból évről évre egyre töb­bet vetnek Tolnában is, idén harmincezer hektáron takaríta­nak majd be ebből a növényből, a várható termésmennyiség harminchárom mázsa lesz hek­táronként, ami szintén az orszá­mint hatvanezer hektáron ve­tettek a gazdák. A szántóföldi növények kö­zül a legnépszerűbb a kuko­rica, közel egymillió hektáron vetettek belőle országosan a gazdák, a várható termésátlag nyolcvanhárom mázsa ton­na hektáronként, ami jó ered­ménynek számít. A kukoricá­nak kedvezett az idei év a gya­kori csapadék, majd a meleg miatt. A napraforgó szintén közkedvelt növény, jól lehet értékesíteni, bár a termeszté­se bonyolultabb a kukoricáé­gos átlag csúcsa. A szója is egy­re inkább népszerű megyénk­ben is, idén kétezer-háromszáz hektáron vetettek ebből a nö­vényből, a becsült átlagtermés huszonhat mázsa hektáron­ként. Csemegekukoricából há­­romszázharmincnégy hektáron vetettek idén. Az átlag százhar­minchét mázsa hektáronként. Szőlőből megyénkben három­ezer-negyvenöt hektárnyi ültet­vény van, a becsült termésátlag nyolcvan mázsa. nál. Idén hatszázötezer hektá­ron vetettek belőle a termelők, a várható termésátlag hektá­ronként három tonna körül lesz a falugazdászok szerint. A cukorrépa termesztése fő­leg a feldolgozó cukorgyárak környékén népszerű, idén ti­zenötezer hektáron vetettek belőle, a várható termésmeny­­nyiség hektáronként hatvan­öt tonna. A szőlőről is készült adat, országosan közel ötven­háromezer hektárnyi az ültet­vény, a várható termés nyolc­vankét mázsa, hektáronként. Tolna megyében tíz hektá­ron vetettek vöröshagymát a gazdák, amit már be is takarí­tottak, összesen száztizenhat tonnát. Vöröshagyma szinte minden konyhakertben alap­vető növény, a kistermelők terményei természetesen nin­csenek benne a kamara által közreadott adatokban. Fűszer­­paprikából megyénk a közép­mezőnyben van az országos listán, mintegy ötvenöt hektá­ron vetettek belőle, a becsült termésátlag tizenkilenc tonna hektáronként. Fűszerpapri­kából Bács-Kiskun megyében termelnek a legtöbbet. Kukoricában verhetetlen Tolna megye Matrózfürdő Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu Az utóbbi időben egyre több újságcikk, film- és rádióri­port foglalkozik azzal, hogyan lehet még hatékonyabban beosztani a keresetünket. Bár az is lehet, hogy én lettem érzékenyebb a témára, különösen mióta bedobta a szolgáltató a levélszekrényembe a már megemelt összegű vízdíjszámlát. Eddig azt sem tudtam, hogy egy átlagos háztartásban napon­ta száznegyven liter víz fogy, ennek a felét tisztálkodásra és vé­céöblítésre használjuk, a maradékból főzünk, fürdünk és mo­sunk. Emlékszem, pár évvel ezelőtti angliai utunkra, az egyik szálláson külön fizetni kellett a tusolásért is. Az angolok már akkor tudták, milyen a matrózfürdő, szappanozás közben el­zárták a csapot, hogy elég le­gyen az adagolt víz a fürdés végéig. Bennünket is utolért a szá­molgatás. A fogmosás alatt bi­zony érdemes elzárni a vizet, elég ha a végén nyitjuk ki a csapot, mosogatáskor sem kell folyóvizet használni, hiszen azért van két medencéje a mosoga­tónak, hogy az egyikben mosogassunk, a másikban öblítsük az edényeket, és még sorolhatnám a hasonló praktikákat. A minap nem volt időm bevásárolni, így arra hagyatkoztam vacsorakészítés előtt, amit éppen otthon találtam. Paprikás krumplit főztem kevés virslivel, kovászos uborkával tálalva. A lányomnak elmondtam, gyerekkoromban nálunk ezt úgy hív­ták: szegények eledele. Ó nézett rám értetlenül, ugyanis ízlett neki a vacsora. Ekkor jöttem rá, ha az előítéleteinken változta­tunk, akkor talán még a spórolás is könnyebben megy. Annak idején a paprikás krumplit a szegények elede­lének hívták Autósok figyelem, drága lehet a fotó TOLNA MEGYE Országos sebes­ségellenőrzést tart a rendőr­ség a héten. Az ellenőrzés cél­ja a megengedett legnagyobb sebességet túllépő, és ezzel a közlekedésbiztonságra foko­zottan veszélyt jelentő jármű­vek vezetőinek kiszűrése. Az Országos Rendőr-főka­pitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának köz­leménye szerint az Európai Közle­kedésrendészeti Szervek Hálózatá­nak Műveleti Cso­portjának éves ter­ve alapján, tegnap­tól vasárnapig a rendőrség is­mét a megengedett sebesség­re vonatkozó előírások betar­tását ellenőrzi az ország egész területén. Az ellenőrzés célja a meg­engedett legnagyobb sebessé­get túllépő, és ezzel a közleke­désbiztonságra fokozottan ve­szélyt jelentő járművek veze­tőinek kiszűrése - írták. Korábban július 23. és júli­us 29. között a vezetési és pi­henőidőt, valamint a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását vizs­gálták az ország területén, így Tolna megyében is. Az ellen­őrzött járművek esetében az egyenruhások összesen öt al­kalommal állapí­tottak meg jogsér­tést - közölte a Tol­na Megyei Rend­őr-főkapitányság. A vezetési és pihe­nőidővel kapcsola­tos szabályszegé­sek miatt egy al­kalommal, a ta­­chográffal kapcsolatos szabá­lyok megszegése miatt továb­bi egy esetben, az okmányok­kal kapcsolatos jogsértések miatt szintén egy alkalommal kellett intézkedni, és ugyan­csak egy-egy esetben merült fel mulasztás a kezelői okmá­nyok és műszaki hiányossá­gok kapcsán a harminckilenc ellenőrzött járműnél. B. L. A cél a foko­zott veszélyt jelentő jármű­vezetők kiszűrése Két nap alatt ötvenhat meccset vívtak a paksi ürgemezei strand forró homokján a tűzoltók A pécsiek nyerték a Tűzkakas vándorkupát * PAKS A pécsiek győzelmével zárult a XXIII. Tűzkakas Or­szágos Tűzoltó Strandfoci Baj­nokság döntője, amelyet az el­múlt hétvégén rendeztek a paksi ürgemezei strandon a Paksi Önkéntes Tűzoltó Sport- és Hagyományőrző Egyesület, a Tolna Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság és az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Sport­egyesület szervezésében. A sorsolás után négy, öt­csapatos csoportban zajlott a megmérettetés, és dőlt el vé­gül, kik jutnak a legjobb ti­zenhat közé. A két nap során összesen ötvenhat meccset vívtak a csapatok a forró ho­mokon. Boros Brigitta, a Tol­na Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság szóvivője el­mondta, hogy a tavalyi győz­tes Jászberényi Öregfiúknak idén nem sikerült a bravúr, és a nyolcaddöntőben búcsúztak, miután a paksiaktól 2-1-re ki­kaptak. Megyénk csapatai kö­zül a paksi és a szekszárdi tűz­oltók is a negyeddöntőig mene­teltek, míg a dombóváriak szá­mára a legjobb tizenhat között ért véget a bajnokság. Az elődöntőben vérre menő küzdelmek folytak, a meleg és a fáradtság a második nap vé­gére már jelentősen kiszívta a csapatok erejét. A Kiskunha-A szekszárdiak (pirosban) 3-1 arányban győzték le Keszthely csa­patát a csoportban. Képgaléria: TEOL.hu Fotó: Molnár Gyula las-Miskolc mérkőzésből az előbbiek kerültek ki győzte­sen, akik a hosszabbítás során lőtték a mérkőzés egyetlen gól­ját. A Pécs és Ózd között zaj­ló csatában a 4-4-es eredmény után hosszabbításra volt szük­ség, majd a büntetőket követő­en végül Pécs kerekedett felül. A harmadik helyért a mis­kolciak és az ózdiak küzdöttek meg, a mérkőzés egyetlen gól­ját Ózd lőtte, ezzel ők szerez­ték meg a bronzérmet. A Kis­­kunhalas-Pécs döntő a Bara­nya megyeiek 2-0-s diadalával ért véget, így a Tűzkakas ván­dorkupája negyedik alkalom­mal ismét a pécsiekhez került, a kiskunhalasiak pedig 2017 után az idén is a második he­lyet szerezték meg. A szervezők a különle­ges teljesítményeket is díjaz­ták. A huszonharmadik Tűz­kakas kupa gólkirálya tizen­négy rúgott góllal a miskolci Szívós Gyula lett. A torna leg­jobb kapusának az ózdiak há­lóőre, Csák László bizonyult. A legjobb mezőnyjátékosnak a kiskunhalasi Kovács Mátét választották. A legsportsze­rűbb csapatnak járó elisme­rést a legkevesebb személyi hibával játszó Védesz Kft. Du­­naferr létesítményi tűzoltósá­ga vihette haza. H. E. Burgonyát már csak háznál, a kiskertekben termelnek, megszűnt a mözsi termőterület Fotó: M. K

Next

/
Thumbnails
Contents