Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-06 / 181. szám

2018. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ GAZDASÁG y Lakást vegyünk a tanuló gyermeknek, vagy inkább béreljünk? Kiszámítható, mi éri meg Ha sikerült egy jó albérletet szerezni, nincs más teendő, csak a tanulás... Fotó: Gál Gábor Budapest a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb A kedvező felvételi eredmény kihirdetését követően az egyetemisták szülei azon tör­hetik a fejüket, hogyan old­ják meg gyermekük lakhatá­sát: vásároljanak vagy bérel­jenek neki egy új otthont? Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ALBÉRLET A lakásbérlés és -vá­sárlás közötti döntést befolyá­soló három legfontosabb té­nyező, hogy miként alakul­nak a lakásbérleti díjak és a lakásárak, illetve hogy meny­nyi ideig tervez valaki az adott otthonban élni - derül ki a Ta­karék Index legfrissebb elem­zéséből. Kiszámítható, mennyi időt kell az adott otthonban el­tölteni ahhoz (ez az úgyneve­zett fedezeti időtáv), hogy ér­demes legyen azt megvásárol­ni, s ne csak bérelni. Az elemzés szerint legtovább a fővárosban az V. és VI. kerü­letekben kell élni ahhoz, hogy a bérlés helyett megérje a vásár­lás. Az egyetemisták körében népszerűbb többi (VII., VIII., IX., XIII. és XIV.) kerületben azonban 2-4 év között mozgó időtávok esetében már inkább felmerülhet a vásárlás. Kulcs­kérdés persze, hogy a gyermek mennyi ideig fog tanulni, illet­ve a tanulmányai után esetleg ugyanabban a városban vállal-e munkát, mint ahol a diplomáját megszerezte. Ha több diák ösz­­szeáll egy lakásbérlethez, akkor akár a 3 évig tartó alapképzés­nél is érdemes lehet elgondol­kodni a lakásvásárláson. Győrött általában több mint 4 évet kell élnie a továbbtanuló diáknak ahhoz, hogy érdemes legyen a lakásvétel. A Debre­cenben, Szegeden és Pécsett továbbtanulni készülők ennél egyértelműbb helyzetben le­hetnek, még ha egyedül is lak-Országosan közel 30 száza­lékkal drágábban lehetett la­kást vásárolni tavaly az egyete­mi helyszíneken, mint a válság 2008 őszi kirobbanása előtt. A fővárosi egyetemek közelé­ben lévő helyszíneken például 384 és 570 ezer forint közötti négyzetméterárakat kellett fi­zetni egy otthonért. Ami azt je­lenti, hogy egy 40 négyzetmé­teres, két diák számára megfe­lelő lakhatási feltételeket bizto­sító lakás ára nagyjából 15 és 22 millió forint körüli összeg­be került. Lényegesen sokat le­hetett azonban spórolni, ha a diákok az egyetemhez még kö­zel, de attól kicsit a város külső irányába elmozdulva kerestek otthont. A legfontosabb vidéki egyetemi városokban meglehe­tősen nagy szórást mutattak az átlagárak. A legtöbbet, csak­nem 300 ezer forintot Sopron­ban kellett leszurkolni egy négyzetméterért, míg a legke­vesebbet, 128 ezret Miskolcon. Vagyis helyszínenként lényege­sen nagy a különbség a tovább­tanuló gyermeknek kiszemelt lakások árában. Mindebből kö­vetkezően egy 40 négyzetmé­teres vidéki lakás ára átlago­san 5 és 12 millió forint között mozgott. Pótfelvételi ma éjfélig Hétfőn éjfélig adható be egye­temi, főiskolai pótfelvételire a jelentkezés. A meghirdetett képzések - kevés kivétellel - önköltséges formában in­dulnak. Jelentkezni kizárólag elektronikus formában lehet a Felvi.hu honlapon található e-felvételi rendszerben. Az űr­lapokat éjfélig hitelesíteni is kell. Ez megtehető Ügyfélka­pun keresztül, vagy az e-fel­­vételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap el­sőbbséggel postára adásával az Oktatási Hivatal, 1443 Bu­dapest, Pf. 220 címre. Az Eduline listája szerint a legdrágább a gépészmérnöki szak a Pannon Egyetemen, ahol 325 000 forint egy fél­év. Tízezer forinttal marad le ettől a gazdálkodási és me­nedzsment szak a budapesti Corvinuson, ahol egy félév 315 000 forintba kerül, de ugyanennyit kell fizetni turiz­mus-vendéglátás szakon is. ják az adott ingatlant. Már ke­vesebb mint 3 évnyi ott tartóz­kodásnál is jó ötlet a lakásvé­tel, ha pedig a vásárolt otthon egyik szobáját maguk is kiad­ják, másfél év alá csökkenhet a fedezeti időtáv. Azzal is ér­demes -számolni, hogy a hall­gató esetleg félbehagyja a ta­nulmányait, vagy azt egy má­sik városban kívánja folytatni. Mint ahogy azt is figyelembe kell venni, hogy egy hitelből fi­nanszírozott lakásvásárlásnak mindig vannak kockázatai. Kiemelten fontos, hogy a megvásárolni kívánt lakás jól értékesíthető legyen a későb­biek során is, illetve azt ked­vező áron ki lehessen adni. Tovább bővíthetik a honvédség kadétképzését UTÁNPÓTLÁS Többszörös a túlje­lentkezés, ezért már a követke­ző tanévtől több honvédkadé­tot képeznek majd, és a továb­bi bővítési tervek is megszület­tek - mondta el Szabó Ferenc László, a Honvédelmi Miniszté­rium (HM) oktatási, tudomány­­szervező és kulturális főosztály főtisztje az MTI-nek. Az őrnagy felidézte: a HM tavaly indította el kadétprog­ramját. Ennek egyik pillére a bármely oktatási intézmény­ben szabadon választható honvédelmi alapismeretek cí­mű tantárgy oktatása. A hon­védelmi alapismeretek szaba­don választható közismereti tantárgy, amelyet pedagógiai végzettségű katonák, vagy a honvédség 120 órás tovább­képzését elvégző tanárok ok­tatnak. Jelenleg mintegy hat­van intézményben lehet érett­ségizni ebből. A kadétprogram másik pillére egy gyakorlatia­sabb képzés. Az OKJ képzési palettájába 2017-ben került fel a honvédkadét igazgatási ügy­kezelő szakma, elsőként a bu­dapesti Than Károly és a szek­szárdi Ady Endre középiskolá­ban. A kadétképzést idén há­rom helyszínnel bővítették ki, ezek: a debreceni Kratoch­­vü Károly Honvéd Középisko­la, a várpalotai Faller Jenő, va­lamint a komáromi Kempelen Farkas középiskola. Szabó Ferenc kiemelte: a bő­vítést indokolja a honvédség utánpóüásigénye, de mint ki­derült, a szülők és a gyerekek körében is népszerű ez a kép­zés. A Than Károly iskolában például tavaly 2-3-szoros, idén már 5-6 szoros volt a túljelent­kezés a kadétképzésre. Emiatt mármost megkezdték az egyez­tetést a szakgimnáziumok fenn­tartóival és a szakképzésért fe­lelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal. MW Egyre több közmunkást vesznek át a versenyszférába Tovább nőtt a dolgozók száma Meglepő lépésre kényszerült a VW A MÁV-nál is könnyebben kap állást a közmunkás Fotó: MTI FOGLALKOZTATÁS Ma hétszáz­­hatvanezerrel többen dolgoz­nak Magyarországon, mint 2010-ben. A korábbi kormá­nyok hibás gazdasági döntései miatt egész társadalmi réte­gek szorultak ki a munka vilá­gából, miközben a munka tar­tást ad, a komplex munka és az ahhoz párosuló felkészültség pedig közelebb visz a boldog­ságérzéshez - közölte György László a Magyar Hírlapban. Az Innovációd és Technológiai Minisztérium gazdaságstraté­giáért és szabályozásért felé­lés államtitkára szerint az élet­minőség szempontjából fon­tos a munkahelyek stabilitása is, amihez pedig képezni kell magunkat, hogy egyre komp­lexebb feladatokat tudjunk el­látni. Csak így tudjuk fenntar­tani a bérek elmúlt időszak­ban tapasztalt növekedését és stabilitását. Éppen ezért érté­kelődik fel a felnőttképzés mi­nősége, a kormány ezért fektet a társadalmi felzárkózásba, a szakképző intézmények felújí­tásába, magasabb tanári fize­tésekbe. Ezt igazolhatja, hogy az utóbbi években rohamosan csökkent a közfoglalkoztatot­tak száma. A Magyar Idők ösz­­szefoglalója szerint 2018 első öt hónapjában átlagosan 150 ezren dolgoztak az átmeneti foglalkoztatási formában. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben nagyjából százezer főt vettek fel a cégek a verseny­­szférába, olyanokat, akik így kikerültek a közmunkaprog­ramokból. Mára megváltozott a vállalkozások hozzáállása a közfoglalkoztatottakhoz, mivel a versenyszféra egyre kevésbé tud válogatni a munkavállalók között, így kiemelten figyelnek a közmunkásokra is - hangsú­lyozta a Magyar Idők kérdésé­re Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetségének alelnöke kiemelte: a közfoglalkoztatottak nagy ré­sze képzetlen, ezért a cégek­nek nagyobb hangsúlyt kell fordítaniuk a képzésükre, be­tanításukra. Buzásné Putz Erzsébet, a Mér­nökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke szerint is vegyes a kép, habár az álláspályázatokra jel­lemzően mindenkit behívnak, sok embert az alacsony iskolá­zottsága miatt végül mégsem vesznek fel az adott munkára. Ugyanakkor nemcsak a ver­senyszférában, hanem az álla­mi cégeknél is könnyebb elhe­lyezkedniük ma mára közmun­kásoknak. A MÁV korábban is alkalmazta őket, de mostaná­ban akit lehet, elküldenek kép­zésre a szakemberhiány csök­kentése érdekében. A Belügyminisztérium ada­tai szerint májusban átlago­san kevesebb mint 146 ezer fő dolgozott a közfoglalkozta­tásban. Az északkeleti ország­részben érinti a legtöbbeket a foglalkoztatási forma, miköz­ben a nyugat-dunántúli me­gyékben szinte teljesen eltűn­tek. A kormány 2020-ig tervez­te 150 ezer főre csökkenteni a közmunkások létszámát, ez a cél pedig már most teljesülni látszik. MW ÜZEMZAVAR Felfüggesztette a német Volkswagen-csoport az elektromos és a hibrid meg­hajtású, valamint a gázüze­mű autók értékesítését, mert a vártnál nehezebb a felkészü­lés az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási ér­tékek megállapítására szolgá­ló új nemzetközi szabványra. A Welt am Sonntag című vasár­napi lapnak közölték, hogy hib­rid meghajtású és gázüzemű kocsikra már rendeléseket sem vesznek fel, és elektromos autó­kat is legkorábban 2019 elejétől tudnak majd ismét szállítani. A gondot az okozza, hogy nincs elég mérőállomás és szakem­ber az új szabványnak megfe­lelő típusengedélyek kiváltásá­hoz. Az elektromos, a hibrid és a gázüzemű modellek pedig ke­vésbé kelendőek, ezért éppen ezeket a környezetbarát model­leket kellett hátrasorolni. A VW-nek nagyjából 260 mo­­dellvariációt kell engedélyeztet­nie. A névadó VW márka eseté­ben még csak 4 modellhez, az Audinál 7 modellhez szerezték meg az engedélyt. így a VW áll a leggyengébben a német autó­gyártók közül - emelte ki a Welt am Sonntag, hozzátéve, a BMW- nél és a Mercedesnél egyaránt száznál is több modellt vizsgáz­tattak le. Herbert Diess vezér­­igazgató szerint a politikai dön­téshozók rosszul készítették elő az új uniós szabvány bevezeté­sét, a megszokott két-három év helyett csak másfél évet adtak a gyártóknak a felkészülésre. A lap szerint viszont ez csak az egyik fő tényező: a VW-nél kialakult káosz annak is tulaj­donítható, hogy a szakembere­ket lefoglalja a cég 2015-ben ki­robbant dízelbotrányából adó­dó feladat, az érintett model­lek motorvezérlő szoftverjének átalakítása. A VW-nél nagyjá­ból 250 ezer új gyártmány hal­mozódhatott fel, amelyeket nem tudnak értékesíteni, mert nincs meg a szeptembertől kö­telező új típusengedély. A társaság már korábban kö­zölte, hogy a készletek halmo­zódása miatt a második félév­ben visszafogják a termelést, ami visszavetheti a pénzügyi eredményeket. MW

Next

/
Thumbnails
Contents