Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-04 / 180. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Három évszázados a pozarevaci béke, amely elhozta a félhold alkonyát Birodalmi arccal Kelet felé PROSPECT ®eé ffiél)jÍTÍÍd)i'll örofiCIl CONFERENZ ■ SÜCÍtó ,jtl PASAROWIZ, Qtlhvo A.3«ig<t Seit imtieitbiíjeit iljfil bee Íííii;fer|. poiwt Conícrcnz-Reíl é, B'Sfl’ bet etfU .fiái'fcrfkfie !Sotl)frt)fifftet/ Jjftr £m- ac SDaminii, ©tdf von SiivimMit / Äm)f(rlid)cr ©efifimrr<unö 9ttid)d=.fiof‘ ^neaé=9i«i())c. c. 3ft bet jiueijt* Ä«i)fcr(irf)e SSolfjfdmfftcr/ -f'ctTÍffii* djact »on Saimamr jiáy« féri. Okíd)é>£>of.S\nca<k Statt). D. bet Sllrtlifdlf Mcdintions- MiniArc; T'Ctt Síebtft 0011 ©uttott/ Stiftet. E ®er íiottáitbifdje Mcdiaiions-Miiiiítve, |;ett 3a«6/ ©l'df 1)011 Coliers. F-®er erjtcSm'efífdje $8otfj. fdjaffter / £etr Ibrahim Aga, I’rzfidcnt bei) bet $út= Sútefifífjeif mer bet fojjenannten att< betlt Divifiyn. G. ®er anbre Ti'irtfifrfje S8ptt)fct;affté;t/ |)ert 9Jíe>. bCItteb Aga, Frariident bei; bet líii'rfifcftfit <5d;afs= Sammet bet fogenaim» ten btirten Divton. H. ®cr £ái;feríid>e Legstions-Sccrctarius, ^ert ®ir= lílTfl. I. ®í( ‘SútrfifdlC Legations- Secreiaritis. K. ®CV Ctlgtlfdje Legations-Sewccarms. L. £er £ni)fn'(iíl;c .f)of©oI= metfd)ev> pete SrctmiSt. M. ©cv Siigtifebc ®oímet> fdjec. N. ©ct Xúvtfifdje ®o(meb fóti1. A békeszerződés aláírásának korabeli ábrázolása A pozarevaci békében megvalósult területi rendezés egyértelműen bizonyítja: a dunai birodalom politikai földrajzi arcával Kelet felé fordult. Megkezdődött az államtér, a Duna-vöigy tudatos politikai megszervezése, kiépítése, amely az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezésben érte el csúcspontját. Nagy Miklós Mihály szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉVFORDULÓ A nagy történelmi folyamatok olykor jelentéktelen helyeken kezdődnek, és ugyanolyan, Isten háta mögötti településeken érnek véget. A história hosszú időre emlékezetessé tehet falvakat, városokat, egyszerű mezőket, ahol egész birodalmak sorsa dől el. Vélhetjük ebben a földrajzi tényezők könyörtelen törvényszerűségeinek érvényesülését éppúgy, mint a véletlenszerűség játékát: a földrajzi tér egyes pontjai kiemelkedhetnek a történelemben játszott szerepükkel. Erre a jelenségre a geográfia tudománya, amely oly gyakran beszél helyi és helyzeti, no meg tájenergiákról, még nem alkotott fogalmat. A magyar történelem is bővelkedik ilyen helységekben: Muhi, Mohács, Nagymajtény, Világos. E sorból nem hiányozhat Pozarevac, a mai Belgrádtól 80 kilométerre délkeletre fekvő kisváros sem. Itt írták alá a török elleni felszabadító háborúkat lezáró békeszerződést. S ha nem is kedvelhetjük a történelemoktatásban gyakori módszert, a dátumok magolását, mégis érdemes megjegyeznünk e békekötés dátumát: 1718. július 21. Látszólag egy átlagos nap, de jelentőségében évszázadokig tartó folyamat kezdete. E békekötésben csak a mi nemzetünk számára fontos a török kiszorítása a történelmi Magyarországról, az egyetemes történelemben más a hangsúlyos. Históriai mértékkel mérve a Habsburg-birtokok dunai birodalommá szerveződése e napon kezdődik. Az pedig már a történelem furcsa játéka, hogy e birodalom keletkezésének és bukásának kerek évfordulója - 1718 és 1918 - egybeesik. A dunai monarchia éppen kettőszáz éven át létezett. Vegyük számba az eseményeket! A 17-18. század fordulóján nehéz idők jártak Európában. Teljes hatalmi átrendeződés zajlott, a kontinens szinte minden részén háborúztak, és e konfliktusok egymásra is hatottak. A magyarság számára a török elleni felszabadító háborúk tűntek a kortársak szemében fontosnak. Ez a küzdelem 1683-ban, Bécs török ostromával kezdődött, majd Buda és a Kárpát-medence csaknem teljes visszafoglalásával folytatódott, míg első szakasza 1699-ben a karlócai békével lezárult. Ekkor a Temesköz - a Tisza, a Maros, a Duna, valamint a Déli-Kárpátok nyugati vonulatai által határolt terület - még török kézben maradt. Az itteni hódoltság felszámolása csak az 1716-1718. évi öszszecsapásban valósult meg. A török elleni háború két, kronológiaüag egymástól távoli időszaka a béke éveit feltételezné Magyarországon, ám ez nem igaz, hiszen a kettő közé ékelődött a Rákóczi-szabadságharc közel egy évtizedes háborúja. Ezzel egy időben a kontinensen még két jelentős, máig ható háború zajlott. Az egyik az oroszok és a svédek között. Tétje: az átmeneti svéd nagyhatalmiság felszámolása és az Orosz Birodalom felemelkedése. Az utóbbi valósult meg. A másik konfliktus az Ibériai-félsziget kapcsán robbant ki, és spanyol örökösödési háború néven vonult be a történelembe. Köztes-Európa és a magyar nemzet sorsára ennek volt nagyobb hatása. A 16. század elejére kialakult Habsburg-hegemónia az uralkodóház hatalmas birtokain alapult, amelyek azonban ekkor még nem szervesültek egységes birodalommá. A spanyol trón megszerzésével olyan méretű területek, tartományok, országok felett uralkodtak a Habsburgok, hogy - már csupán igazgatási megfontolások miatt is - két centrum jött létre: az egyik az Ibériai-félszigeten, a másik a Bécsi-medencében. Ezzel a birodalom kétpólusúvá vált. A két centrum között ugyan mindvégig fennmaradt a kapcsolat, de azok a mintegy két évszázad alatt mégis nagymértékben eltávolodtak egymástól. Amikor a mi Rákóczi-szabadságharcunk idején kihalt a Habsburgok spanyol ága, és az örökösödési háborúban elvesztették a spanyol trónt, a távoli gyarmatokat, valamint az európai birtokok jelentős részét is, akkor a Habsburg Birodalom - pontosabban a Habsburg-birtokok - egypólusúvá vált. Ebben a történelmi pillanatban tűrt fel a nagyhatalmi politikában a kiemelkedő főszereplő, Savoyai Jenő herceg, ez a zseniális hadvezér, diplomata és államférfi. Mi, magyarok a török elleni felszabadító háborúk karizmatikus katonájaként emlékezünk rá. Ám ne feledjük, a Habsburg Birodalom fő problémáját, a tej rületi igazgatás szétesettségét I és a birodalomépítés hiányát I ő ismerte fel. A nagy kérdésre I ő adott választ: mit lehet kez- I deni a maradék birtokokkal. A I magyar nép lelkiségéből ered, I hogy Jenő hercegben az Udva- I ri Haditanács elnökét, a tábornokot tiszteljük, és nem szívesen látjuk meg benne a nagy formátumú államférfit. Vezető bécsi politikusként ő látja meg, hogy a történelmi hagyo- I mányok alapján egymástól po| litikailag különálló, de földrajzilag egybefüggő közép-európai tartományokat egységes ál- I lamtérré kell szervezni. Mind® emellett Jenő herceg ismerte fel a dunai monarchia alapötletét: I azt, hogy bár Európa nyugati fe- I lében elszórtan még maradtak birtokai, mégis keleti irányba és a Balkán felé orientálódjék. A fentiek szellemében Savoyai Jenő a Temesköz felszaba- 1 dításához vezető háború stratégiai elképzelését már úgy alakította ki, hogy annak célja a balkáni török uralom megszüntetése volt. Ugyan jelentés, fényes katonai győzelmet aratott, de ezt mégsem sikerült elérnie. A pozarevaci békében megvalósult területi rendezés - a Temesköz, valamint az azon túli Olténiának és Szerbia északi részének a hozzácsatolása a Habsburg Birodalomhoz - egyértelműen bizonyítja: a dunai birodalom politikai földrajzi arcával Kelet felé fordult. Megkezdődött az államtér, a Duna-völgy tudatos politikai megszervezése, kiépítése, amely az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezésben érte el csúcspontját. 1718-ban az ebbe való beletagolódás volt a magyar jövő útja. A pozarevaci aláírással egy olyan kor kezdődött, amikor a török félhold uralma végleg eltűnt hazánkból, és Magyarország - bizonyos fokd önállóságát megőrizve - egy nagyhatalom része lett. A bizonyítékok és dokumentumok másfél évig tartó kutatás során kerültek elő Detektívmunka a Csatáry-ügyben NYOMOZÁS 1944 tavaszán kezdték meg a kassai zsidóság deportálását. 2012 tavaszán pedig arról jelent meg egy újságcikk, hogy Budapesten él az a háborús bűnös, aki ezért felelős, Csatáry László. A szenzációsnak tűnő hír a vüágsajtót is bejárta, ezt követően folyamatosan jelentek meg cikkek több újságban is, amelyeket mind a magyar, mind a külföldi média rendszeresen tálalt. 2012. július 17-éről 18-ára virradó éjszaka a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai elfogták Csatáry Lászlót, és a Budapesti Nyomozó Ügyészség az éjszakai órákban háborús és emberiesség elleni bűncselekmény „megalapozott” gyanúja miatt kihallgatta. Csatáry László 2013. augusztus 10-én bekövetkezett halála miatt ezeket a vádakat jogi úton már nem lehetett tisztázni. A közelmúltban Verbovszky Sándor egykori rendőr nyomozó Kassa árnyékában címmel könyvet írt az Verbovszky Sándor ügyről, szakmai módszerekkel feltárva az eseményeket. A detektív nem titkolt célja, hogy arra hívja fel a figyelmet, Csatáry László boszorkányüldözés áldozata volt, a terhére rótt cselekmények egyikét sem követte el. A könyv klasszikus nyomozati módszerekkel göngyölíti Fotó: MW fel a korabeli történelmi eseményeket és az ügyben napvilágra került ellentmondásokat. A sajtóban megjelenő írásokat olvasva, megállapítható, már kezdetben is olyan ténybeli valótlanságok szerepeltek bennük, melyeket semmiképpen sem lehetett feloldani - jelezte Verbovszky Sándor. Szerinte ilyen ellentmondás volt az, hogy Csatáry Lászlót a kassai tevékenysége miatt Kanada állítólag megfosztotta állampolgárságától és kiutasították az országból. Ez nem igaz - állítja a volt nyomozó. A könyvbe bekerültek azok a dokumentumok is, amelyek tételesen cáfolják a Csatárynak tulajdonított jogsértések megvalósulását, illetve bizonyítják azt is, hogy az említett bűncselekményeket, „ha meg is történtek”, nem Csatáry László követte el. Verbovszky példák özönét vonultatja fel a valóság alátámasztására, és olyan dokumentumokat mutat be, amelyek Budapest Főváros Levéltárában és a Kassai Állami Levéltárban bárkinek évtizedek óta rendelkezésére állnak. Verbovszky megemlíti: az ügyészség által felrótt háborús bűncselekmény Balkányi Sándornak a Budapesti Népbíróságon tett vallomásán alapul, amely szerint az 1944. június 2-i transzportnál Csatáry Balkányi kérése ellenére sem engedett szellőzőnyílásokat vágni a vagonokon, minek folytán a vagonokban elhelyezett emberek megfulladhattak volna. Balkányi Sándort azonban saját vallomása szerint már az első transzporttal, 1944. május 15-én elszállították - bizonyítja a volt detektív. Hozzátette: a Kassai Népbíróságon a Csatáry László személyére vonatkozó tanúvallomások olyan személyleírású férfiről szólnak, ami mindenben eltér a Csatáry Lászlóról készített személyleírástól, hiszen egy 176 cm magas, gesztenyebarna hajú és gesztenyebarna szemöldökű, vékony, gyenge testalkatú férfit írnak le. Ámde a Csatáry számára kiállított korabeli útlevél, német személyi igazolvány és a kanadai honosításakor kiállított adatlap szerint ő 182-183 centimeter magas, szőke hajú és a róla készült korabeli fotók szerint erős, arányos testalkatú férfi volt. Ezek a bizonyítékok és dokumentumok másfél évig tartó kutatás során kerültek elő azzal a szándékkal, hogy Csatáry László személyét a neki felrótt vádak alól a nagy nyilvánosság előtt tisztázni lehessen. - Továbbra is úgy emlegetik őt, mint háborús bűnöst, ezért ragadok meg minden lehetőséget, hogy a tényeken, dokumentumokon alapuló valóságot mind Magyarországon, mind külföldön minél szélesebb körben megismerhessék - nyilatkozta Verbovszky, aki fűmet is közzétett a Youllibe videomegosztón A Csatáry László-ügy - Kassa 1941 -45 címmel. Verbovszky Sándor a könyvét elküldte az összes olyan szervezetnek, személynek, amelyek és akik vezető szerepet játszottak Csatáry László lejáratásában, de érdemi választ senkitől sem kapott. Ettől függetlenül kész bárkivel nyilvános vitára Is kiállni az ügyben, hangoztatja a szerző. SZ. Á.
