Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-29 / 200. szám

2018. AUGUSZTUS 29., SZERDA GAZDASÁG y Minél több közmunkást juttatnának álláshoz Nőtt a vetésterület, de kisebb lesz a termés Nem kellett szárítani Gazdák ezrei tiltakoznak már a léalma ára miatt BUDAPEST Gyorsítani akarják a munkanélküliek, a dolgoz­ni akaró inaktívak és a köz­foglalkoztatottak visszatérését az elsődleges munkaerőpiac­ra. A megváltozott piaci körül­mények miatt fogják átalakíta­ni a munkaügyi központok fog­lalkoztatási osztályainak mű­ködését, a tesztelésre tervezett püot program célja, hogy a kö­vetkező 1-1,5 évben közel 50 ezer embert vezessenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra - mondta Bodó Sándor, a Pénz­ügyminisztérium államtitká­ra kedden az Ml aktuális csa­tornán. Hozzátette, a program­ban az álláskeresők segítséget kapnak önéletrajzuk megírásá­hoz, képességeik meghatározá­sához. Ezáltal a foglalkoztatási osztályok munkatársai az ál­láskeresőket végzettségük, U- letve készségeik és képessé­geik alapján tudják kapcsolat­ba hozni a számukra megfele­lő munkáltatóval. A rendszer átalakítását a elő­ször csak Szabolcs-Szatmár-Be­­reg és Hajdú-Bihar megyében indították el, a későbbiekben terjesztik ki az egész ország­ra. Szabolcs-Szatmár-Beregben például 2010 és 2017 között 180 ezerről 244 ezerre emelke­dett a foglalkoztatottak száma, míg az idei második negyedév­től számuk tovább bővült, kö­zel 250 ezerre. A szomszédos Hajdú-Biharban is hasonló ten­dencia látszik, 180 ezerről 227 ezerre, majd 230 ezerre bővült a foglalkoztatottak létszáma, a munkanélküliségi ráta pedig 13 százalékról 6,5 százalék­ra mérséklődött. Mindeneset­re főként a határ mentén, mint például Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg, illetve Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád, Bara­nya és Zala megyében, vannak még jelentős munkaerő-tarta­lékok. MW a napraforgót Az aszály némileg csökken­tette a napraforgótermés mennyiségét, viszont spó­rolást is lehetővé tett, hi­szen nem kellett vegyszere­ket használni a szárításhoz, elég volt hozzá a nap mele­ge is. A mostani mérsékelt termelői árak emelkedé­sét elősegítheti, hogy az EU 2021-től betiltotta a pálma­olaj bioüzemanyagként való felhasználását. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BETAKARÍTÁS Előnye is volt a nyári szárazságnak, amely miatt csökkent a napraforgó­­termés mennyisége Idén, a termelők közül sokan ugyan­is megspórolhatták a betaka­rítás előtti deszikkálás, vagy­is a növény vegyszeres kiszá­rítása költségeit - mondta el a Világgazdaságnak a Gabo­natermesztők Országos Szö­vetségének elnöke. Petőházi Tamás szerint ez nem kevés, hektáronként 11-13 ezer forin­tot is kitesz. Petőházi a lapnak elmondta: a napraforgó jól bír­ja a szárazságot, de azért meg­érezte. A szövetség előrejelzé­se szerint idén 3-4 százalék­kal kevesebb lesz a termés a tavalyi - a KSH előzetes ada­tai szerint kétmillió tonnát közelítő - hozamnál. Idén né­mileg nőtt a termőterület, az Agrárgazdasági Kutató Inté­zet (AKI) felmérése szerint a tavalyi 658 ezer hektár után 2018-ban 673 ezer hektáron terveztek napraforgót termel­ni a gazdák. A kánikula miatt legalább a vegyszeres kiszárítás költségeit megspórolhatták a gazdák Fotó: MTI A napraforgó hozamát tekint­ve hazánk csúcstartónak szá­mít, hiszen míg húsz éve nagy­jából 1,5-1,8 tonna termett hek­táronként, addig mostanra kö­zel dupla annyi terem, írta az A napraforgó betakarított területe Hferület (ezer hektár) (IjTermés (ezer tonna) I Agrófórum. A terményt job­bára étolajként és margarin­ként hasznosítják, de a sajtolás után visszamaradó naprafor­gódara takarmányként és ipa­ri alapanyagként is értékes. Az elmúlt évihez képest augusz­tus közepén alacsonyabb áron adták-vették a fizikai piacon a napraforgót: az AKI tavaly au­gusztus közepén tonnánként 96 ezer, idén pedig 90,1 ezer forintos, áfa és szálh'tási költ­ség nélküli termelői árat mért. A termelők bíznak benne, hogy az ár emelkedni kezd, hasonló­an a búza- és a kukoricaárak­hoz. A napraforgó piaci kilátá­sait javíthatja, hogy az Európai Unió 2021-től - a termelő or­szágokban tapasztalható kör­nyezetrombolásra hivatkozva - betiltotta a pálmaolaj bioüzem­anyagként való hasznosítását, és könnyen elképzelhető, hogy ezt a lépést az élelmiszeripari felhasználás betiltása követheti. A 2018-2019-es gazdasági évre globálisan nagyjából 50 millió tonna napraforgómag-terme­lést prognosztizált az Egyesült Államok mezőgazdasági mi­nisztériuma. Ez körülbelül 2,6 millió tonnával múlná felül az egy évvel korábbit. Az Európai Unióban a várakozások szerint az előző évhez hasonlóan idén is körülbelül 9,7 tonna termés­re van kilátás, írta a Világgaz­daság. DEMONSTRÁCIÓ Az almaterme­lők nem hagynak fel a tiltako­zással az osztrák multi mél­tatlan árai miatt: többezres tö­meg gyűlt össze hétfőn az or­szág 19 megyéjéből Vásárosna­­ményban - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetke­zetek Szövetsége. Az egyik leg­nagyobb európai feldolgozó, a vajai Döhler Kft. kedd reggel­re már 20 forintot kínált a sza­bolcsi almatermesztőknek, öt­ven százalékkal magasabb árat, mint az Austria Juice-nál irány­adó 13 forintos ajánlat, ezért ve­lük megállapodtak a termelők. A többi léüzemmel azonban to­vábbra sincs megállapodás, ve­lük szemben a demonstráció folytatódik. A gazdák kitartását mutatja, hogy a Döhler kivéte­lével a tüntetés miatt az összes feldolgozóüzem áU. A Döhler húszforin­tos ajánlatát elfo­gadhatónak tartják Mint ahogy arról beszámol­tunk, augusztus 13. óta til­takoznak a Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei almaterme­lők az ipari alma túl alacsony felvásárlási ára miatt. A gaz­dák szerint az még az önkölt­ség fedezésére sem elegendő. Az első tiltakozó akción is több mint hatszázan vettek részt. Az azt követő napokban so­kan nem szedték le az almát, mások egyenesen a szemétte­lepre vitték a gyümölcsöt, ez­zel is kifejezve, hogy a mun­kájuk olyan, mintha kidob­nák, mert annyit fizetnek érte. Az osztrák cég közben egy trükkel igyekszik megtévesz­teni a gazdákat: nem pettó, hanem bruttó árat feltüntetve küldte ki új ajánlatát SMS-ben a termelőknek. A gazdák azon­ban kitartanak. MW Víziszárnyasból már újra sokat dolgoztak föl az első félévben Nagyüzem a vágóhidakon Jobb pozíciókra törnek a hitelpiacon HÚSIPAR Magasabb sebesség­be kapcsoltak idén a hazai vá­góhidak. Az üzemekben min­den állatfajból többet dolgoz­tak fel az első fél évben, mint egy évvel korábban - írta a Magyar Idők. Az Agrárgazdasági Kuta­tó Intézet (AKI) jelentése sze­rint baromfiból közel 110 mil­liót vágtak le 2018 első fél évé­ben, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A feldol­gozott szárnyasok túlnyomó része csirke volt, összesen 84 milliót. Ez a szám is megha­ladja valamivel az előző évi értéket. A legnagyobb növekedés a víziszárnyasoknál mutatko­zott az első fél évben, vágóka­csából például több mint 18 millió került vágóhídra, ami jelentősen, mintegy 133 száza­lékkal haladja meg az egy év­vel korábbit. A kacsából levá­gott mennyiség az utóbbi két év azonos havi értékeit is felül­múlta. Mindeközben libából is jó­val többet dolgoztak fel az üzemek: a levágott kétmillió egyed mintegy húszszázalé­kos növekedésnek felel meg. Az AKI szakemberei szerint a kiugróan nagy emelkedés el­sősorban annak tudható be, hogy az előző évben a ma­dárinfluenza hatása miatt na­gyon kevés víziszárnyas ke­rült vágóhídra. A pulykavágásra szakoso­dott vágóhidak sem tétlen­kedtek az elmúlt hónapokban - írta a lap. Pulykából össze­sen három és fél millió egye­­det vágtak le, ami szintúgy né­mi emelkedést mutat. Kedvező időszakot tudhat­nak maguk mögött a juhtar­­tók és a juhvágással foglalkozó vágóhidak is. Az adatok sze­rint az év első felében csak­nem a felével több állatot dol­goztak fel az országban, mint egy évvel korábban. A hazai vágóhidakon levágott juhok száma közel 24 ezer egyed volt 2018 első fél évében. Anyajuh­ból több mint 2500 került vá­góhídra. Azzal együtt, hogy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal sze­rint nőtt a sertéslétszám az or­szágban, a vágások száma is emelkedett. Június elején kö­zel hárommillió sertést tartot­tak a hazai gazdaságokban, ez 53 ezer egyeddel haladta meg az egy évvel korábbi szin­tet. A feldolgozás ennél kisebb arányban ugyan, de szintén to­vább bővült. A mintegy két és fél millió levágott sertés közel húszezerrel több a múlt esz­tendő első fél évi értékeinél. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évéhez képest kétezer­rel, 44 700 darabra nőtt. A ked­vező tendencia a szarvasmar­ha-ágazatban is megfigyelhető volt, az adatok alapján 56 ezer állatot vágtak le az első fél év­ben, nagyobb részben tehenet, kisebb hányadban bikákat. A tehenek vágása öt százalék­kal, a bikáké harminc, míg az üszők vágása huszonkét száza­lékkal nőtt. MW TAKARÉKOK Több mint 200 milliárd forintnyi új hitelt fo­lyósított, illetve közvetített az első félévben a Takarék Cso­port. Ennek csaknem három­negyedével a vállalati szektort finanszírozta, azon belül is a kkv-kat, de dinamikusan nőt­tek a jelzálog- és a személyi­­kölcsön-kihelyezések is - tá­jékoztatták lapunkat. Új hitelt például 120 milliárd forintot meghaladó értékben helyez­tek ki a hazai vállalatoknak, tíz százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A hiteleket elsősorban beru­házási célokra fordították. Ez az állomány június végén át­lépte a 800 milliárd forintot, ami közel 36 százalékkal ma­gasabb az egy évvel korábbi­nál. A hitelek és a vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékek több mint 600 milliárd forintos keretössze­géből június végéig csaknem 400 milliárd forintot igényel­tek az akár nullaszázalékos kamatozású, uniós forrásból finanszírozott hitelekből a Ta­­karékBank által vezetett kon­zorcium fiókjaiban létrehozott 442 MFB Ponton. Ebből csak­nem 170 milliárd forint értékű kérelmet pozitívan bíráltak el. Közel 40 százalékkal több új jelzáloghiteit folyósítottak az első félévben, állományuk 52,9 milliárd forinttal, június végére közel 390 milliárdra nőtt. Ebben - mint ahogy teg­nap közöltük - komoly szere­pet játszott, hogy minden ötö­dik, csők által támogatott új la­kást vagy családi házat a köz­vetítésükkel vásárolta meg az új tulajdonos. A teljes lakossá­gi hitelállomány a fél év végén elérte a 480 milliárd forintot, ami 7,6 százalékkal haladja meg 2017 azonos időszakáét. Vida József, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója elmond­ta, tovább fokozzák új vállalati hiteleik kihelyezését. Az élénk ingatlanpiacot figyelembe vé­ve pedig minden esély meg­van arra, hogy 2018 egészé­ben közel 100 milliárd forint jelzáloghiteit folyósítsanak. E hitelek állományát a folyama­tos törlesztések mellett is 400 milliárd felettire tervezik. MW Szarvasmarhából 56 ezret vágtak le az első fél évben Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents