Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-28 / 199. szám
2018. AUGUSZTUS 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 II. Lajos-zarándoklat a mohácsi emlékhelyre Ez a leghosszabb hazai tanösvény Több Tolna megyei települést is útba ejtettek a II. Lajos-zarándoklat résztvevői, akik az ország leghosszabb tanösvényét járják végig Érdtől Mohácsig. Munkatársainktól szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA MEGYE A Mohácsi Történelmi Emlékhely kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Ebből adódóan az igazgatóság a fő szervezője a II. Lajos-zarándoklatnak, amit 2016- ban indítottak először. Ezekben a napokban teljesítik a Tolna megyei szakaszt a résztvevők - gyalogosok és lovasok a cél az, hogy a csatavesztés ötszáz éves évfordulóra, 2026-ra bejáratott program legyen. Érdről indultak, szombaton álltak meg Pakson, vasárnap Tolnán, tegnap a megyeszékhelyen is fogadták őket, és augusztus 29-re érkeznek Mohácsra. Mindenütt tisztelegnek az emléktáblák előtt. A lovasok vezetője, Csepin Péter, a gyalogosoké dr. Négyesi Lajos. Az idén a kánikula és a felhőszakadás is nehezítette az útjukat. A nemzeti park őrszolgálat-vezetője, Varga Zsolt elmondta: tulajdonképpen ez az ország leghosszabb tanösvénye. Akik végigjárják, végigzarándokolják a több mint százhetven kilométert, az emléktáblák szövegeiből megtudhatják, hogy az adott helyen kik csatlakoztak a király seregéhez, mikor indultak tovább Mohácsra, Illetve a csata után az előrenyomuló törökök mikor érkeztek meg a településre.- Mint minden nemzedéknek, a mostaninak is át kell gondolnia viszonyát ehhez a mohácsi csatához, amelyet a magyarok többsége történelmünk egyik legnagyobb tragédiájának tekint - mondta el dr. Pap Norbert az MTA doktora. - Joggal, ám abban már nincs egyetértés, hogy min és kiken múlott a gyászos vereség, és ami utána következett: a szörnyű hódoltAII. Lajos-zarándoklat résztvevői Tolna központjában Fotó: Wessely Gábor ság kora. A közelgő évforduló jó alkalom arra, hogy a történészek újra megvizsgálják a magyar állam vereségéhez vezető utat, magát az ütközetet és annak következményeit. Erre a feladatra vállalkozott az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében létrehozott kutatócsoport Fodor Pál és dr. Pap Norbert vezetésével. Hat nagy témakörben indultak új módszereken alapuló kutatások: az ütközet főbb helyszíneinek meghatározása, az események pontosabb rekonstruálása, a csatára, előzményeire és következményeire vonatkozó régi források újraértelmezése és új források feltárása, régészeti kutatások, az ütközet emlékezete a történetírásban, művészetben, irodalomban, folklórban, zenében és néphagyományban.- A 2018 elején indult munka máris sok új eredménnyel szolgál. A csata helyszínét illetően több mint száz éve zajlanak a viták. Nem tudjuk biztosan; hol vertek tábort a seregek, és hol .volt az ütközet centruma. Ehhez vitt közelebb, hogy sikerült megtalálni a csata egyik helyszínén a 17. században létesített és a 20. század elejéig emlékezetben tartott oszmán győzelmi emlékmű pontos helyét. A másik fontos eredményt a korabeli történetírás teljes körű vizsgálata hozta, mert kimutatta, hogy rögtön a csata után megkezdődött az a mai napig is folyó bűnbakkeresés, amelynek elsősorban a Jagelló-uralkodók és Szapolyai János estek áldozatául. Lejáratásukban nagy szerepet játszottak a trónra áhítozó Habsburgok, s az ő szempontjaik szivárogtak át a későbbi magyar történetírásba is. A folyamat másik nagy nyertesei a Hunyadiak lettek, akik valódi teljesítményüknél jóval pozitívabb megítélést kaptak az utókortól” - fogalmazott dr. Pap Norbert kutatásvezető. Szombaton érkeztek meg Paksra Fotó: Molnár Gyula Szüret után Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu M ajd szüret után! Amikor nagyobb beruházás kerül szóba a családban, mindig ez a végkövetkeztetés. Akkor lesz rá ugyanis pénzünk. Nemcsak nálunk, más családoknál is így lehet ez, ahol szőlőt művelnek. Hány kocsit, lakást vettek már a gyereknek, unokáknak az így összedolgozott pénzből... Nem csoda, ha az ember alig várja a szüretet, az egész évi munkája betetőzését. Minden zöldmunka, permetezés, kapálás okozta fáradtság eltűnik, amikor meglátja az ember a szépen színesedő fürtöket a szőlőtőkéken. Különösen igaz ez olyan évben, amikor viszonylag elfogadható ára is van a szőlőnek. Aztán gyorsan elillan ez a kellemesen bizser-Embert próbáló munka a szüret kánikulában, esőben egyaránt gető érzés, mert nem akármilyen kínszenvedés a tőkék között megszorult negyvenkét-negyvenöt fokos melegben szedegetni a gyümölcsöt. Aki próbálta már, tudja, hogy az embert az ájulás és a gutaütés kerülgeti. Az élelmesebbek egy vizes kendőt terítenek a tarkójukra vagy a fejükre. Délután három és négy óra körül azonban a.tartalékok így is elfogynak. Új gondolatok veszik át a korábbiak helyét. Még, hogy az év legs/ebb napja a szüret! Csak dohogok, és már az sem tud feldobni, ha arra gondolok, mire futja majd a szőlő árából. Az időjárás-előrejelzés végre lehűlést jelez, igaz esővel. Először megkönnyebbülök, aztán elbizonytalanodom. Nem is tudom, mi a jobb, ázni-fázni, vagy a meleggel küszködni a szőlősorok között. Egy biztos, az idei szüret is emlékezetes marad számomra. Az orvos marad, a jogász továbbáll TOLNA MEGYE A felsőoktatási intézmények környezetük gazdaságára gyakorolt hatását vizsgálta a GKI Gazdaságkutató Zrt. A vizsgálat során az Oktatási Hivatal adatai alapján csoportosították a felsőoktatási hallgatók létszámadatait a képzés helyszíne és területe, úgymint orvos-, agrár-, műszaki-, gazdasági-, pedagógus- és egyéb képzés alapján. Megvizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a települési fejlettség és a különböző felsőoktatási képzési területek között. Települési szinten nem volt értelmezhető a jelentősége sem a hallgatók számának, sem a hallgatói szám változásnak. Ezért járási szinten elemezték a hatásokat. A járások közül kiemelkednek azok, ahol olyan egyetem található, mint például a debreceni, győri, pécsi és szegedi, ahol legalább tízezer hallgató van. Tolna megyét illetően két járásban ötszáz feletti, négy járásban pedig ötszáz alatti a hallgatói létszám. Közepes kapcsolatot mutatott a járási fejlettséggel a gazdasági, műszaki, orvosi képzéseken résztvevő hallgatók létszáma. Gyenge a kapcsolat a jogi, az agrár és a pedagógiai hallgatói létszámokkal. Ennek részben az lehet az oka, hogy az említett területen képzettek nagyobb arányban helyezkednek el a képzés helyétől eltérő járásokban. A gazdasági, a műszaki és az orvosi felsőoktatási képzések olyan járásokban találhatóak, melyekben fejlettebb városok vannak, tehát az ezeken a képzéseken végző diplomások az adott járásban is képesek munkát találni. TN Hatással van a térség fejlettségére a helyi felsőoktatás Hat telt házas fellépéssel a tábor falain kívülre is alkalmuk volt kivinni művészetüket Felbúgott a huszonkét tuba mély hangja PAKS Ha a jövőben is ilyen lendülettel és kiemelkedő szakmaisággal folytatódik a kezdeményezés - márpedig a tervek szerint folytatódik -, akkor joggal mondhatjuk, hogy Paks a hazai tubás közösség oázisa lesz. Az 1. Nemzetközi Rézfúvós Napok keretében ugyanis az atomváros fesztiválnak és tubatábornak adott otthont. Utóbbinak immár harmadik alkalommal, hiszen tavalyelőtt és tavaly ugyancsak a Duna-parti település fogadta a csillogó hangszereket megszólaltató muzsikusokat.- Nem túlzás, hogy a paksi tábor mérföldkő a tubások számára, előrelendíti mind az egységet, mind a szakmaiságot - mondta Kovács Zalán László tubaművész. A Zeneakadémia doktorjelöltje, az ELTE doktorandusza főszervezőként járult hozzá a találkozó sikeréhez. - Jövőre ugyancsak Paksra tervezzük a tábort, ami összességében a tizedik, tehát jubileumi lesz. Ebből az alkalomból kimagasló tubaművészeket hívunk meg és minden zenekedvelő számára élményt jelentő programokkal készülünk. A most záruló táborban huszonkét tubás adott egymásnak találkozót, a létszám az adott közösség arányait tekint-A paksi tábor mérföldkő a tubások számára szakmai szempontból ve jelentősnek tekinthető. A hazai jelentkezők mellett Németországból és Szerbiából is jöttek vendégek. A tanárok között egyaránt akadt horvátországi, luxemburgi és németországi.- Tény, hogy nem a tuba van a klasszikus koncertek középpontjában - folytatta Kovács Zalán László. - Az 1. Nemzetközi Rézfúvós Napok fesztivál programja, a hat telt házas fellépés azt szolgálta, hogy a tábor falain kívülre is kivigyük művészetünket. A nyitás megtörtént, a hosszú távú tervek újabb paksi és emellett térségi bemutatkozásokra is reményt adnak. Sz. Á.
