Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-24 / 196. szám

4 ALMANACH 2018 - KAJDACS 2018. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Megmozgatja az egész lakosságot a hagyományos falunap. Nagy sikere volt Korda György és Balázs Klári fellépésének is Beküldött fotók Egy év múlva indulhat a gyógynövény-feldolgozó A feldolgozóipar és a turizmus a jövő Címszavakban a község történetéről Kajdacs a Sárvíz folyó közelé­ben, a 63-as számú főút men­tén fekszik. Ősi település, már a kelták idejében, i.e. 500-ban lakták. Első okleveles említé­se 1399-ből való, amikor Zsig­­mond király nemességet adott 11 besenyőnek és megerősí­tette Nagy Lajos váltságleve­­lét. Az Anjou uralkodó idején már volt jelentősége a település­nek, hiszen maga a király fog­lalkozott ügyével. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelő­helyként említésre méltó, a kö­zépkor viharos századaiban is az országos jelentőségű ese­mények sodrába került. A ma­gyar koronát őrző Perényi Pé­tert 1529-ben Kajdacsnál fog­ta el Szerecsen János. A Szapo­­lyai-párti hadvezér foglyát és a koronát ura után vitte a mo­hácsi síkra. János király Peré-Kajdacs első ok­leveles említése 1399-ből való, de már a kelták idejé­ben is lakott volt a település nyi Pétert augusztus 18-án át­adta II. Szulimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsók­kal elismerte a szultán ural­mát. A történet életre keltése je­gyében 1867-ben I. Ferenc Jó­zsef, ezután pedig 1916.decem­­ber 17-én IV. Károly koronázá­si dombjához szállítottak 5-5 kilogramm földet Kajdacsról Budára, postai úton. A közép­korban a környék egyik legné­pesebb települése volt. A szek­szárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban 32 családfő fize­tett adót. A török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett. Újratelepítése 1713-1719 között történt. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelen­tek a XV. században Liptó me­gyében birtokot szerző Sztanko­­vánszkyak is. A család, amely a Tolna megyei Kajdacsra, házas­ság és birtokcsere révén került 1724-ben, jelentős szerepet ját­szott a 19. századi megyei köz­életben. Nyughelyüket, a Sztan­­kovánszky mauzóleumot, Ybl Miklós és Ney Béla tervei alap­ján építették 1876-ban. A telepü­lés műemlék jellegű épületét, a barokk római katolikus templo­mot, 2015-ben felújították. Folytatódik a település fej­lődése, amelynek kitörési pontja lehet a feldolgozóipar és a turizmus. Mindez meg­alapozza a szociális ellátás színvonalának megtartását. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu KAJDACS A már befejezett beru­házások és a tervezettek is azt mutatják, hogy reális a telepü­lés jövőképe, amelynek a szem­lélete az úgynevezett „reális ví­zió”, mondta el Boda János pol­gármester. Jelenleg folyamat­ban van a konyha épületének felújítása közel 25 millió forin­tos pályázati támogatással, a településközpont rehabilitáció­jának első üteme majdnem ti­zenötmilliós támogatással, az önkormányzati épületek ener­getikai korszerűsítése 114 mil­liós pályázati pénz felhasználá­sával. A település jövője tekin­tetében kiemelkedő jelentősé­gű a gyógynövény-feldolgozási célú ipari park és a logisztikai központ építése összesen 550 milliós támogatással. Az em­lített összegek nem tartalmaz­zák a beruházások önerejét. Várhatóan egy év múlva, 2019 szeptemberében kez­di meg működését a gyógynö­vény-feldolgozó üzem. Jelen­leg az építési engedélyezési és a közbeszerzési eljárások zaj­lanak. Az üzem fő tevékenysé­ge a felvásárolt növények fel­dolgozása, aprítása, szárítása, őrlése lesz, melynek nyomán csúcstechnológiát képviselő el­járással nyerik ki a növények hatóanyagtartalmát. Ez a tech­nológia nagy hozzáadott érté­kű, teljesen szerves oldószer­mentes végtermékek előállítá­sát teszi lehetővé. A hatóanya­gokat elsősorban külföldön ér­tékesítik gyógyszer- és élelmi­­szeripari, valamint kozmetikai alapanyagként. A feldolgozan­dó növények közt szerepel pél­dául fokhagyma, kakukkfű, majoránna, kömény, citromfű, csalán. Az alapanyagokat ter­meltetési szerződésekkel sze­retnék biztosítani. A jövőkép, amelyet a képvi­selő-testület gazdasági prog­ramjának részeként 2015. no­vemberében fogalmazott meg, nem a vágyak összefoglalá­sa, hanem az adott helyzet, va­lamint a külső és belső ténye­zők által meghatározott lehet­séges törekvésekből kinövő, hosszú távú településfejlődési pálya meghatározása. A prog­ram tíz éves tervezési időtávja 2015-2024, ami megfelel szá­mos európai településfejleszté­si példának, s praktikus abból a szempontból is, hogy futam­ideje egybeesik a falu szem­pontjából az egyik legfonto­sabb EU-támogatási forrás, az úgynevezett strukturális ala­pok támogatásainak követke­ző, még kalkulálható tervezési ciklusával. Nyilván számolni kell a meglévő adottságokkal, építeni a helyi hagyományok­ra és tudásra, azt továbbépítve. Éppen ezért cél, hogy a feldol­gozóipar és a turizmus révén bővül a foglalkoztatás, megáll a lakosság fogyása, stabilizá­lódik, esetleg nő a településen élők lélekszáma, a várható be­vándorlás következtében mint­egy háromszázzal. Ez az intéz­ményi hálózat jobb kihasznált­ságával, működési költsége­ink csökkentését eredménye­zi, emelte ki a koncepció egyik fő gondolatatát a polgármester. Egyre élhetőbb a település Kajdacs 1200 lelket számláló község. A település alapfokú intézményekkel teljes körűen ellátott. A villany, a vezetékes ivóvíz, a telefon és a vezetékes földgázhálózat teljes egészé­ben kiépült. A szilárd burkola­tú úthálózata 80 százalékos ki­­építettségű, jelenleg a szenny­vízelvezető csatorna tervezése folyik. A településen négy élel­miszerbolt, egy virág-ajándék­bolt üzemel. Vendéglátóipari üzletből kettő van. A szolgáltatási szférában is kedvező változások történtek. Működik a faluban pékség, au­tószerelő műhely, fodrászat, magánfuvarozó és több jól me­nő mezőgazdasági vállalkozás. Jól felszerelt az orvosi rendelő, védőnői szolgálat is van. Nyolc osztályos általános iskola mű­ködik a Sztankovánszky kas­télyban, az óvodában két cso­port van. 2000. július 6-án avatták fel a civil szervezetek közös­ségi házát, a teleházat, ahol a könyvtár is működik. Folya­matosan bővítve az épületet, 2012-ben Integrált Közösségi Szolgáltató Térré nőtt és a falu kulturális-közösségi életének fő szervezőjévé vált. Sokaknak nyújtanak kellemes időtöltést a megyei III. osztályban játszó focicsapat mérkőzései. Három hivatalosan bejegyzett civil szervezet működik a települé­sen, a sportegyesület, a polgár­őrség és egy gyermek és ifjúsá­gi alapítvány. Az oldal megjelenését Kajdacs önkormányzata támogatta. A cikkeket írta: Ihárosi Ibolya. A gyógynövény-feldolgozó üzem látványterve Odaítélte a képviselő-testület a díszpolgári címet és a Kajdacs Községért Emlékérmeket Akik sokat tettek a község lakói érdekében Díszpolgári címben részesült dr. Kovács Béla önkormányza­ti képviselő, vállalkozó Munka mellett végezte el az Agrártu­dományi Egyetemet, majd me­zőgazdasági fajta és termelés­technológia témában doktorált. Tagja volt a megyei közgyűlés­nek, összesen 20 évig volt ön­­kormányzati képviselő. Képvi­selte a megyét a Vízitársulatnál és az Országos Agrárvállalko­zási Hitelgarancia Alapítvány­nál is. Aranykoszorús Gazda. Többek között támogatta a he­lyi sportegyesület és a gyerme­kekért alapítványt a Sport utcai bekötő út elkészítését, a refor­mátus templom felújítását. Dr. Kovács Béla Kajdacs Községért Emlékér­met érdemelt ki Wilhelmné To­kios Andrea körzeti ápolónő, aki 1995. április 1-től, vagyis 23 éve dolgozik a PAIAN Be­téti Társaságnál, azaz a kajda­­csi orvosi rendelőben körzeti ápolónőként. Folyamatosan ta­nult, ma már felsőfokú szak­mai ápolói képesítéssel ren­delkezik. Sok beteget otthoná­ban is gondoz, 8 éve aktív tag­ja az önkormányzat Szociális Bizottságának, ahol alkalma van a szociálisan hátrányos helyzetű családok ellátásába közvetlenül is beleszólni, segí­teni. Aktív közösségi életet él, együtt él és lélegzik a faluval. Wilhelmné Tokics Andrea Kajdacs Községért Emlék­éremben részesült ifj. Lengyel János a helyi focicsapat aktív tagja. Labdarúgó pályafutása 1978-ban kezdődött a helyi csa­patban. A felnőttek között 16 éves korában debütált, 34 éve focizik. Meghatározó játékosa volt a kajdacsi „aranykorszak” labdarúgásának, 1994-ben, a körzeti bajnokságban aranyér­mes lett a csapat. 1995-ben a megye I. osztályban bronzér­met, 1996-ban megye I. osztály­ban pedig ezüstérmet mondha­tott magáénak. 2014-ben, és idén 2018-ban megye III-as baj­noki bronzérmet ért el az lab­darúgó egyesülettel. Ifj. Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents