Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-22 / 194. szám

2018. AUGUSZTUS 22., SZERDA SPORT 15 Ma este a Bajnokok Ligája csoportköre a tét a Mól Vidinek Tovább álmodoznának A Malmö elleni továbbjutást ünnepli a Vidi. Edzőjük, Marko Nikolics szerint nem esélytelenek az AEK Athén ellen sem Fotó: MTI Kevés közhelyesebb mondat létezik annál, mint amikor a labdarúgóedző kijelenti a nagy mérkőzés előtt, hogy mindkét csapatnak ötven százalék az esélye a tovább­jutásra. Marko Nikolics is így tett tegnap délután a Grou­pama Arénában, a Mól Vidi- AEK Athén Bajnokok Ligája­­selejtező előtt. A Vidi idei menetelése hitelt ad a szerb szakvezető szavainak, s őt hallgatva már-már elhiszi az ember, hogy az athéni csa­pat semmivel sem jobb, mint a fehérvári. Bárcsak Nikolics­­nak újra igaza lenne! Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS „Nincs kifogás, csak azzal szeretnénk foglal­kozni, amire hatással tudunk lenni. A felcsúti gyep minősé­ge nem ilyen. Engem a saját csapatom játéka érdekel.” Ezt még az előző körben, a Malmö elleni visszavágó előtt fogal­mazta meg Marko Nikolics ar­ra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a lestrapált gyepszőnyeg mennyire befolyásolja majd a csapata játékát." A szokatlan őszinteség ritka a magyar klubfutballban, en­nél már csak az eredményes­ség ritkább. Marko Nikolics, úgy tűnik, mindkét fronton jól teljesít. A görög bajnok AEK Athén elleni meccs előtt esze ágában sem volt kifogásokat keresni, pedig eleve abszurd, hogy a Vidi legnagyobb ha­zai riválisa, a Ferencváros ott­honában, a Groupama Aréná­ban játssza a Bajnokok Ligája­­csoportkörbe jutásról szóló döntő mérkőzését. „Mi örülnének a legjobban, ha a Sóstói Stadionban lehet­ne a meccs, de az elmúlt más­fél évben hozzászoktunk ah­hoz, hogy máshol játsszuk a hazai mérkőzéseinket, így ez nem lehet kifogás. Egyébként is az a tapasztalatom, hogy mi­nél nehezebb helyzetben van a csapatom, annál elszántabb. Szeretnénk tovább álmodni az álmainkat” - szaladt ki az őszinteség Marko Nikolicsból. A 39 éves szerb vezetőedző méltatta az ellenfelet, amelyet az UEFA-koefficiensek alap­ján a legtöbben esélyesebbnek vélnek, mint a Vidít, de ezzel ő nem foglalkozik. „Eliszek a csapatomban, mert jó mentali­tású, harcos együttes. Az első meccs előtt mindig 50-50 szá­zalék az esélye mindkét gárdá­nak, bárki is az ellenfél. Éhe­sek vagyunk a'sikerre és ké­szen állunk” - tette hozzá a tar szakember. Nikolics és a Vidi­­ben játszó honfitársai pálya­futását Szerbiában is követik, az egyik sporttelevízió élőben, stúdiós felvezetéssel közvetíti ma este a magyar és a görög bajnok párharcát. A Mól Vidi csapatkapitánya, Juhász Roland méltatta a főnö­két, főleg a pedagógiai érzékét emelte ki. „Percek alatt elér­te, hogy mindenki egy irányba húzzon az öltözőben” - közöl­te a válogatottságtól visszavo­nult, többek szerint élete for­májában játszó középhátvéd, akinek nem fordult meg a fe­jében, hogy újra magára ölt­se a nemzeti mezt. „Két éve az Eb után hoztam egy döntést, ahhoz tartom magam. Klub­szinten még szeretnék egy-két évig játszani. Élvezem a fut­ballt, az edzéseket, a felkészü­lés során az enyém volt a leg­jobb fizikai teszt a csapaton belül, és ebben jelentős sze­repe van az edzőnknek és a szakmai stábnak.” Juhász Rolandnak kelle­mes emlékei vannak az AEK Athénról, annak idején az An­­derlecht színeiben találkozott a görög csapattal. „Életem gól­ját az AEK ellen szereztem az Európa-liga-csoportkörben a 2010-11-es szezonban. Most nem a góllövés lesz a célom, hanem hátul, a védelemben lesz dolgom. A legutóbbi négy európai kupamérkőzésen egyetlen gólt kaptunk. Ez le­het a sikerünk alapja.” A Mól Vidi ma 21 órától fo­gadja az AEK Athént a Bajno­kok Ligája-selejtező első mér­kőzésen (tv: M4 Sport), a visz­­szavágót jövő kedden este szintén 21 órakor rendezik. A párharc győztese a Bajno­kok Ligája, a vesztes az Euró­­pa-liga főtábláján szerepelhet az ősszel. A szervezett, masszív védekezésre épülő játék sikerre vezethet az AEK ellen is Nem akarják elszalasztani az esélyt Hadzicék csak az előttük álló feladatra fókuszálnak Fotó: MW LABDARÚGÁS Anel Hadzic sze­rint az a gárda, amelyik kiejti a Celticet, csakis kiváló csapat lehet, de a Mól Vidi bosnyák válogatott középpályása opti­mistán várja az AEK Athén el­leni párharc első, mai mérkő­zését a Bajnokok Ligája-selej­tező rájátszásában.- Jöhet az AEK?- Jöhet!- A görög bajnokon is túljut­nak?- Ezt nem merem megígér­ni. Azt viszont igen, hogy ki­tesszük a szívünket a pályára. Ráadásul van mire építenünk: amit az eddigi BL-selejtezők során mutattunk, arra jogosít fel minket, hogy higgyünk a sikerben.- Vegyük is végig az elmúlt másfél hónapban történteket: kezdés gyanánt alaposan meg­szenvedtek a Dudelange ellen.- Ez sajnos igaz. Azon a két mérkőzésen nem játszot­tunk jól. Hogy miért nem, ar­ra csupán tippem van: min­denki elvárta tőlünk a to­vábbjutást - teszem hozzá, mi is magunktól -, és ezt a nyomást nehezen viseltük el. A lényeg ugyanakkor az volt, hogy kerül, amibe kerül, de vegyük sikerrel ezt az aka­dályt. A visszavágó hajrájá­ban volt némi szerencsénk, de erre szokás mondani: szeren­cséje annak van, aki megdol­gozik érte, és mi, úgy tűnik, megdolgoztunk érte.- Következett a Ludogorec - az esélyesség terhe nélkül.- Valóban, ebben a kör­ben fordult a kocka. Amíg a luxemburgiak ellen mi szá­mítottunk favoritnak, ad­dig a bolgárokkal szemben úgy játszhattunk, hogy nem volt rajtunk nyomás. Előzete­sen sokan azt jósolták, hogy a Ludogorec kitöm minket, ehhez képest a száznyolcvan perc alatt egyszer sem talált a kapunkba. Hogy a rivális mi­ként állt a párharchoz, lebe­­csült-e bennünket, nem érde­kel, mi kihoztuk magunkból a maximumot, különösen a má­sodik meccsen játszottunk jól.- Azon a mérkőzésen 1-0-ra nyertek, a gólt pedig ön fejelte.- Amióta Fehérvárra igazol­tam, az egyik legfontosabb gó­lomat szereztem. Elképesztő­en boldog voltam! A győztesek mentalitásával, a harcosok el­szántságával mentünk fel a pályára, visszagondolva az ak­kor történtekre, nem is lehe­tett más a vége, mint az, hogy nyerünk és továbbjutunk.- A lefújást követően nem sok­kal, amikor már tudvalevő volt, hogy a Malmö lesz az újabb ve­­télytárs, azt nyilatkozta, töretle­nül hisz a svéd csapat elleni to­vábbjutásban is. Utólag elárul­hatja, a kötelező optimizmus beszélt önből, vagy tényleg eny­­nyire biztos volt a sikerben?- Álmok nélkül nem érde­mes futballozni. Labdarúgók­ként szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a legtöbbet mi tehetünk azért, hogy az ál­mainkat megvalósítsuk. A le­hetőség ott van előttünk, csak meg kell ragadnunk! Ezért is kell mindig úgy kifutni a já­téktérre, hogy ha törik, ha sza­kad, nyerni kell! Még a Barce­lona vagy a Real Madrid el­len is így mennék fel a gyep­re, más kérdés, hogy aztán mi történne... ■ - Még az sem kizárt, hogy az ősszel erre is fény derül.- Fantasztikus lenne akár a Barca, akár a Real otthoná­ban játszani. Ez ugyanakkor még odébb van, nem is az jár a fejemben, kiket kaphatunk a BL-csoportkörben, kizáró­lag arra koncentrálok, hogy az AEK Athént is elbúcsúztas­suk. Eddig bevált az a mód­szer, hogy semmi másra nem fókuszáltunk, csak az előt­tünk álló feladatra, úgyhogy maradunk is ennél.- Ez esetben nézzük, mi vezet­het sikerre a görögök ellen?- Ugyanaz, ami eddig: a szervezett és fegyelmezett, egyben masszív védekezésre épülő játék. Tetszik, nem tet­szik, a mai fociban ez az alap­ja mindennek. Lehet szépen futballozni, azonban nincs biztosíték arra, hogy az min­dig eredményre vezet. A szak­mai stáb remek taktikát dol­gozott ki az eddigi párharcok során, kétségem sincs afelől, hogy a felkészülésen ezúttal sem múlik semmi.- Vagyis a játékosokon áll vagy bukik a siker. Fogalmazhatunk így is. Ha úgy játszunk, mint a Ludogorec és a Malmö el­len, bizakodhatunk. Még ak­kor is, ha az AEK kiváló csa­pat. Az a gárda, amelyik kiej­ti a Celticet, nem is lehet más. Valami azt súgja, a görögöket is ugyanaz az elszántság és hit jellemzi majd, mint min­ket, bizonyára ők is életük egyik legnagyobb lehetősége­ként kezelik ezt a csatát. Jelen pillanatban meg nem tudnám mondani, mi dönthet.- Egyetértünk abban, hogy nincs veszítenivalójuk?- Nyilván arra céloz, hogy ha netán kiesünk a BL-ből, az Európa-ligában folytathat­juk, és tény, ez valamelyest megnyugtató, de... Nagyon kö­zel állunk ahhoz, hogy a vi­lág legrangosabb kupasoro­zatában bejussunk a csoport­körbe, és nem akarjuk elsza­lasztani ezt az esélyt. Min­den tiszteletem a görögöké, ám ez a tisztelet abban a má­sodpercben tovaszáll, ahogy a bíró jelt ad a kezdésre. In­nentől már nincs helye sem­mi másnak, csak a minden­áron való győzni akarásnak. Pietsch Tibor/NS JEGYZET Negyvennyolc K. Mayer András jegyzet@mediaworks.hu Hazudnék, ha azt állítanám, hogy hiperheves szívdobo­gást okozott számomra a hír, miszerint hazatérhet Dzsu­­dzsák Balázs. De kétségte­len, az ember azért felkapja a fejét, ha vele kapcsolatban ilyesmit hall, olvas. Főleg akkor, ha olyan ir­galmatlanul hatalmas ösz­­szeget társítanak mellé, mint havi negyvennyolc­millió forint! Természetesen nem tud­juk, hogy valóban ilyen gá­zsit kér-e a 31 éves, 96-szo­­ros válogatott futballista, de valószínűleg nem járnak messze az igazságtól azok, akiktől ez a hír szárnyra kapott. Legutóbbi klubjá­ban, az arab emírségekbeli Al-Wahdában ennek a dup­láját kereste, felfoghatjuk te­hát úgy is, hogy nagyon ren­des, jólelkű, elengedte a fe­lét, uccu neki, azonnal ír­junk alá vele. A kérdés az, hogy kell-e Dzsudzsák a BL- vagy az El-csoportkörbe tartó Vidi­­be, vagy sem. Illetve: ennyi­ért kell-e. Ha nem enged a negyven­­nyolcból, azt kell mondjam, nem kell. Egész egyszerű­en: szerintem ennyit nem ér. Dzsudzsák kétségtele­nül jó futballista, ugyanak­kor nem lehet véletlen, hogy az elmúlt évben már nem ró­la szóltak a hírek, nem vele volt tele a sajtó - legalábbis Nyugaton, jelenleg is meg­határozó futballkultúrával bíró országokban biztosan nem. Legutóbb az Al-VVah­­dában játszott (előtte pedig a török Bursasporban gu­rított), ahová 2016 augusz­tusában igazolt, vagyis im­már két éve nem a legma­gasabb szinten futballozik. Ekkora idő pedig nem mú­lik el nyomtalanul: nem kér­dés, Dzsudzsákot újra fel kellene építeni, formába kel­lene hozni. Kérdés, van-e er­re ideje a Vidinek. Persze a döntést majd a székesfehérvári klubnál hozzák meg, s látva az utób­bi évek építkezését, a bajno­ki címet, a sikeres nemzet­közi szereplést, ha ők még­is szerződtetik Dzsudzsá­kot, valószínűleg ők látják jobban a helyzetet. Elnéz­ve a Bajnokok Ligája selej­tezőjében játszott meccse­ket, a Vidít egyébként va­lóban csak dicséret ille­ti: Marko Nikolics együtte­se nem azzal tűnt fel, hogy brillírozott (erre egész egy­szerűen ezen a szinten nem lenne képes), hanem azzal, hogy minden egyes mérkő­zést igyekezett maximális koncentrációval, szervezet­ten végigjátszani, ami a si­ker alapkövetelménye. Ma jöhet az AEK Athén elleni párharc első felvoná­sa, a csoportkor előtti utolsó csata. Amelyen nem csak az dől el, ki juthat majd oda a húsosfazékhoz, a BL főtáblá­jára, hanem valószínűleg az is, hogy Dzsudzsák szerződ­tetése téma marad-e, vagy sem. Ha így áll a helyzet, ak­kor, nem kérdés, azért druk­kolok, hogy egy hét múlva is kérdéses legyen, hazajön-e.

Next

/
Thumbnails
Contents