Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-16 / 190. szám

2018. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG y Munkahelyi balesetek: jobb elkerülni a bírságot MUNKAVÉDELEM A tavalyi adat­hoz képest javult a mutató: az ellenőrzött cégek háromnegye­dénél talált munkavédelmi hiá­nyosságot a Pénzügyminisztéri­um Munkavédelmi Főosztálya. A Napi.hu cikke szerint a 7098 vizsgált cégből 5305-nél talál­tak valamiféle szabálytalansá­got, az arány 74,7 százalékos. 2017-ben ez a szám 78,3 szá­zalékos volt, két éve pedig 81,2 százalék. A jobb adatok ellené­re, az első félévben még így is 35 halálos munkahelyi baleset történt. Az ellenőrzések során 161375 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, a sza­bálytalan körülmények között foglalkoztatottak 28,5 százalé­ka volt súlyos szabálytalanság­nak kitéve. A hatóság emberei az utóbbi években rosszul szereplő szek­torokat - építő-, feldolgozó- és gépipar, mezőgazdaság, egész­ségügy - ellenőrizték. A felmérés szerint a leggya­koribb problémák közül az első helyen a nem megfelelő mun­kaeszközök használata áll, ezt a villamosbiztonsági hiányossá­gokra vonatkozó intézkedések követték. A feldolgozóipar, gép­ipar, illetve a mezőgazdaság te­rületén használt gépek, beren­dezések pedig gyakran idéz­tek elő súlyos baleseteket Illet­ve gyakran előfordul, hogy az emelőgépeket, illetve targoncá­kat olyanok használják, akik­nek ehhez nincs képesítése. A hatóság összesen 8727 munkavédelmi döntést hozott, ennek csupán 2,5 százaléká­nál járt ez valamilyen pénz­­büntetéssel. Az idei első fél évben munkavédelmi bírsá­got több mint 52 millió forint, közigazgatási bírságot 1 millió 358 ezer, míg eljárási bírságot 1 millió 870 ezer forint érték­ben szabtak ki. MW Dinamikusan növekszik a magyar kisüzemi sörgyártás Duplázni tudtak A technológiában és az ex­portban erősítenének a kis­üzemi főzdék. Hat-nyolc éven belül 4-5 százalékot hasítanának ki a teljes sör­piacból. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FEJLŐDÉS A kisüzemi főzdék­­ből az idén 20-30 százalékkal több sör kerül ki, mint tavaly - mondta a Világgazdaság­nak Dudok Ádám, a Kraft Sör Egyesület elnöke. Az elmúlt évi 100 ezer hektoliter alapján a teljes sörpiacon 1,5 száza­lék a kisüzemiek részaránya, mivel a nagy sörgyárakra 6,2 millió hektoliter jutott. Reális, hogy az arány hat-nyolc éven belül elérje a 4-5 százalékot Dudok Ádám szerint. A tavalyi 100 ezer hektoliter a 2016-oshoz képest duplázás­nak felelt meg, de ehhez hozzá­járult, hogy a tulajdonosváltás után újrapozicionált Pécsi Sör­főzde már a 2017-es működé­se után is fizetett jövedéki adót kisüzemi főzdeként. Enélkül az ágazat aligha fizetett vol­na 405 millió forint jövedé-Hazai kisüzemi sörfőzés 0 100 200 300 400 500 MW-grafika, forrás: NAV A Szigetre látogatók közül is sokan hűtötték magukat csapolt sörrel. A tegnap bezárt fesztivál látoga­tói rekordot döntött: 565 ezren buliztak a hét nap alatt, és három telt házas napjuk volt Fotó: MTI ki adót az előző évi 200 millió után. A kisüzemi főzdék na­gyobb piacszerzéséhez jelen­tős kapacitásbővítés, termék- és technológiafejlesztés szük­séges. Dudok Ádám elmondta, a régiós országok mezőnyében egyre meghatározóbb szere­pet töltenek be a magyarok, a további fejlődést, terjeszkedést tekintve pedig az amerikai, a brit, a skandináv és a Benelux államokbeli cégek szolgálhat­nak mintaként. A kis főzdék a sörüknek legalább a felét hor­dós kiszerelésben, csapolt sör­ként forgalmazzák, míg a nagy gyáraknál ez az arány legfel­jebb 10 százalék. A söregyesület elnöke sze­rint néhány megyeszékhelytől és kiemelt üdülőövezeti főzdé­­től eltekintve a kisüzemi sörfő­zés inkább Budapest-közpon­­tú. Holott a központi régió fej­lettsége miatt épp a vidékiek pályázhattak uniós forrásra ka­pacitásbővítéshez, vagy kuta­tás-fejlesztéshez. Dudok Ádám kiemelte: a borkultúra támo­gatásához hasonlóan indokolt lenne a söriparnak is pályáza­tokat hirdetni, akár állami for­rásból a modern technológiák, illetve a nagyobb exportpiaci megjelenés érdekében. Több hazed kisüzemi főzde bevéte­lének 8-10 százaléka szárma­zik külföldről. Szállítanak Né­metországba, Hollandiába, Ro­mániába, Szerbiába és Horvát­országba. Ha olcsóbb lenne egy palack, több fogyna belőle Változnak a hazai fogyasztói szokások is: már megjelentek a savanyított, illetve hordóér­lelt sörök, valamint a New Eng­land IPA. Kurucz Dániel, a Bel­városi Sörfesztivál társszerve­zője elmondta, az IPA-k mellett a lágerek és a gyümölcsös sö­rök a legkeresettebbek. Ha va­laki csak néhány kocsmát lát­na el csapolt sörrel, már 40- 50 millió forintból is elindíthat egy főzdét, de minőségi palac­kozott termékek bevezetésével együtt legalább 100 millió fo­rintot kell beruháznia. Az első hazai látványsörfőzdét, a First Craft Beert a testvérével ta­valy júliusban indította Kurucz Dániel, szerinte könnyebben el lehetne érni az átlagos sör­fogyasztókat, ha a palackárat 500-800 forintról leszoríthat­nák 300-600 forintra. Ásványvízből félmilliárd litert ittunk fél év alatt KERESLET A tartós kánikula megtette a hatását: a magyar ásványvízpiac 7,7 százalékkal nőtt az év első felében a Nielsen felmérése szerint a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy június végéig 553 millió liter ásványvizet, vagyis 371,6 millió palackot adtak el. A Magyarvíz Kft. kiemel­te, az általa forgalmazott Primaverából a piaci átlag csaknem duplájával, 14,8 szá­zalékkal, a Mizse ásványvízből pedig 10,4 százalékkal fogyott több. Ehhez a gyártó elemzé­se szerint hozzájárult a ko­rán érkező száraz meleg, illet­ve az átmeneti ásványvízhiány is, amelyre előtermeléssel ké­szült fel. Az utóbbinak tudható be, hogy az idén május-június­ban több ásványvizet adott el a cég, mint kilenc-tíz éve egy tel­jes esztendő során. Balog Zoltán, a Nielsen ke­reskedelmi igazgatója a Világ­­gazdaságnak példaként azt is felhozta, hogy az idei első fél évben majdnem négymillió palackkal több ásványvíz fo­gyott, mint 2012-ben össze­sen. A nyarak ugyanis egyre tikkasztóbbak, s az emberek egyre egészségtudatosabbak. Az egész évre 15-16 százalé­kos növekedést vár a cég, ami 30 millió palacknál is maga­sabb többleteladást jelentene az elmúlt évhez mérten. A gyártókkal együtt az áru­házláncok is megérezték az ás­ványvíz iránt a hőség hatására megugró keresletet. A CBA-nál a normál hőmérsékletű napok forgalmához képest meghá­romszorozódtak az eladások. A Tescónál júniusban, július­ban és augusztusban a koráb­bi évekhez hasonlóan az idén is több mint 50 millió liter ás­ványvíz eladására számítanak, ez az éves forgalom harmadá­nak felel meg. MW Technológiai korszerűsítéssel növelhető a hatékonyság Pluszforrások az építőiparnak Igény van rá, szükséges a kapacitások bővítése Fotó: MTI Több pénzből a 48-as főúthoz TÁMOGATÁS A hétfői közlöny­ben megjelent határozat sze­rint a kormány idén össze­sen 16 milliárd forint köz­ponti költségvetési többletfor­rást biztosít az építőipari ága­zatnak. A támogatást az épí­tőipari kivitelezéshez szoro­san kapcsolódó építészmérnö­ki és mérnöki tevékenységet végző vállalkozások techno­lógiai korszerűsítésre és ha­tékonyságnövelésre fordíthat­ják. Áz építőipari kapacitás­­bővítési pályázatot 20 milli­árdos kerettel még januárban írták ki, akkor még 8 milliár­dos résznek volt meg a finan­szírozása egy kormányzati át­csoportosítással. Az ágazat sikerét mutatja az is, hogy a Központi Statiszti­kai Hivatal friss jelentése sze­rint júniusban 28,2 százalék­kal nőtt éves összevetésben az építőipari termelés, így az első fél évben 19,1 százalékos több­letet ért el az ágazat. Az építőipar két alágazata közül egyéb építményeknél az első fél évben 28 százalé­kos növekedést értek el, az A kormány módosította a 48-as számú főút Debrecen-Nyír­­ábrány közötti szakaszának fej­lesztéséhez szükséges forrásról szóló határozatát. A támoga­tás összege sokszorosára, több mint 11 milliárd forinttal nőtt, és 11 milliárd 622 millió forint­ra emelkedett. A beruházás be­fejeztével a kétszer egy sávos főút burkolata alkalmas lesz 11,5 tonnás terhelésre. épületépítések esetében pedig 14 százalékos volt a növeke­dés. Lapunkban korábban je­leztük, Balogh László, az In­­gatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: a júniusi építőipari termelés 320 mil­liárd forintos értéke történel­mi rekord, amelyben szere­pet játszanak a lakásépítések is. Az ágazat felfutását mutat­ja az is, hogy az első fél évben több mint 6 ezer új lakást ad­tak át az országban, ez 30 szá­zalékos éves növekedésnek fe­lel meg. Az Ingatlan.com szak­értője szerint az építőipart súj­tó munkaerőhiány és az építő­anyagok drágulása ellenére a következő másfél évben a tár­­sasházfejlesztők minden erő­forrásukat arra fordítják, hogy minél hamarabb befejezzék a futó és kezdeti fázisban lé­vő építkezéseket. Balogh Lász­ló szerint a fokozódó tempóra azért van szükség, mert a je­lenlegi szabályok szerint az új lakások értékesítésére vonat­kozó kedvezményes áfakulcs csak a 2019 vége előtt átadott lakásokra vonatkozik. MW Továbbra is jól fog húzni a gazdaság GDP A Pénzügyminisztérium számításai szerint az idei máso­dik fél évben a bruttó hazai ter­mék (GDP) 4,3 százalékos növe­kedése várható az előző év azo­nos időszakához képest - közöl­te Hornung Ágnes államtitkár az Ml aktuális csatorna szer­dai műsorában. A kormány in­tézkedései nagyban segítették a magyar gazdaság önállósodá­sát, amely így nem külső ela­dósodás révén, hanem belülről képes növekedni - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a magyar gazda­ság a várakozások felett telje­sít, a második negyedévben 4,6 százalékkal nőt a GDP az előző év azonos időszakához képest, üyen bővülésre pedig négy éve nem volt példa. Hosszú ideje jól teljesít a mezőgazdaság és az ipar, a piaci szolgáltatások, és ösztönző a fogyasztás növeke­dése is. A bővülés a 2017-ben beve­zetett hatéves adó- és bérmeg­állapodásra is visszavezethető. Ennek eredményeként a gaz­dasági szereplőknél többletjö­vedelem termelődik, amelyet fogyasztásra és szolgáltatások-Homung Ágnes ra költhetnek - magyarázta az államtitkár. A Kossuth rádió­nak pedig arról beszélt, hogy az ország több száz millió forintot spórolhatna a készpénzmentes fizetéssel. Nálunk a forgalom­ban lévő készpénz mennyisége kiemelkedően magas, 2018-ban meghaladta a GDP 14 százalé­kát, míg az EU-ban ez 8 száza­lék körüli. Ezért alapvető cél a készpénzmennyiség csökkenté­se, mivel nemzetgazdasági szin­ten évente 400-500 milliárd fo­rintra tehető a készpénzfenn­tartás költsége - jelentette ki Homung Ágnes. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents