Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-14 / 188. szám

4 MEGYEI körkép 2018. AUGUSZTUS 14., KEDD Védik a környezetet, vigyáznak a talajra, és egészségesebben élnek az átlagnál Lenne igény biotermékekre, de kevesen vállalják előállításukat NAGYDOROG Tolna megyéből kilenc termelő tagja a bio­kultúra egyesületnek. Közü­lük az egyik Komáromi Já­nos nagydorogi gazdálkodó. Munkája és igyekezete arra irányul, hogy minél több em­berhez eljussanak a bioter­mékek. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu - Kicsi gyermekként ismer­kedtem meg a paraszti élet­tel - mondta Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó. - Az édesapám ugyan géplaka­tosként kereste meg a csalá­dunk mindennapi kenyerét, azonban az édesanyám a ház­tartási munkák mellett, a csa­ládunk jobb megélhetése ér­dekében minden évben vállalt valami mezőgazdasági mun­kát is. Alig múltam három­éves, amikor már mentem vele a határba. A hatvanas évek ele­jén még részt vehettem anyai nagyapám aratási munkáiban is. Akkor még nem ismerték a bio- és konvencionális gazdálkodási for­mákat. Voltak gaz­daságok, amelyek már műtrágyáztak és permeteztek is a nagyobb hozamok érdekében, de in­kább a természetes körülmé­nyek adta lehetőségek között folyt a mezőgazdálkodás.- Mekkora területen gazdálko­dik most?- Jelenleg hatvan hektár szántóföldön gazdálkodom. A kárpótlás során a felmenőim által elszenvedett károk (ál­lamosított cséplőgép, tanya, szántóföldek és hadifogság) után járó kárpótlási jegyek re­­ám eső részét felhasználva vá­sárolt, az édesanyámtól örökölt és a feleségem által örökölt ré­szekből tevődik össze ez a te­rület. A feleségem nyugdíjba vonulás előtt álló pedagógus. Két leánygyermekem egyike, Virág építészmérnök, Lilla nö­vénytermesztő mérnök és nö­vényorvos, jelenleg a megyei növényvédő kamara elnöke.- Hogyan kötött ki a biogazdál­kodásnál?- A rendszerváltás előtt azért, hogy saját otthont épít­hessek a családomnak, a mun­ka mellett bérelt földön termel­tem dohányt, dinnyét, macska­­gyökeret és kakukkfüvet. 1994- és 2009 között konvencionális gazdálkodást folytattam, köz­ben tárolóhelyet, tisztítógépet és szárítót vásároltam. 2009- ben kezdtem el a biogazdálko­dást gyakorolni négy másik gazdatársammal összefogva, akik velem együtt tagjai voltak a 2004-ben alakult Nagydoro­gi Gazdaszövetkezetnek. Azóta további két gazdatárs is csatla­kozott hozzánk. A területeimen főként gabonaféléket, kölest, őszi búzát, tönkölybúzát, éve­lő rozsot, kukoricát, olajnapra­forgót, olajtököt és lucernát ter­mesztek. Az értékesíthetőségen túl figyelembe vet­tem az alkalmazha­tó növényvédelmi és gyomszabályo­zási módszereket, a termelt növény gyomelnyomó és a betegségellenálló képességét is. így esett a választásom az őszi búza esetében a Bánkú­ti 1201 nevű világhíres magyar fajtára, kukorica esetében a Me­­zőhegyesi Lófogú névvel jelölt, a múlt század első harmadában regisztrált fajtára, valamint bar­na kölesből a tápiószentmártoni fajtára. A többi növény esetében biomagot vagy csávázatlan kon­vencionális magot vásárolok a hazai kínálatból.- A termesztett növényfajok és fajták kiválasztásánál igen fon­tos szempont a saját feldolgo­zás lehetősége, illetve a feldol­gozott termékek eladhatósága. Ön hogyan birkózik meg ezzel?- Nyolc évvel ezelőtt elkezd­tem egy feldolgozóüzem lé-A biotermé­kek után egy felvilágosul­tabb réteg ér­deklődik első­sorban Komáromi János az új malomban, a korszerű magválogató mellett Fotó: Mártonfai Dénes Be kell tartani a szigorú szabályokat Sokan kérdezik, hogy mitől bio a bio. Röviden összefoglalva a vá­lasz annyi, hogy a vonatkozó jog­szabályban rögzített feltételek betartása, a biogazdálkodás­ban engedélyezett növényvédel­mi célú természetes alapanyagú vagy mikrobiológiai készítmé­nyek használata esetén valósul, meg a biogazdálkodás. Ameny­­nyiben a feltételrendszer betar­tását és az engedélyezett sze­rek használatát valamelyik akk­reditált ellenőrző szervezet el­lenőrizte és tanúsítvány kiállítá­sával igazolta, akkor tekinthető csak bioterméknek a termény. Ugyanakkor a biogazdának az előbbieken túl előnyben kell ré­szesítenie azokat az eljárásokat, amelyek a környezet harmóniá­ját eredményezhetik. Vágjon bele! Aki ezután tervez biogazdálko­dást, az vágjon bele, ha érez magában annyi alázatot, hogy képes folytatni a gazdálkodá­sát a szabályok szigorú betartá­sa mellett, mondta Komáromi János. A termelendő növények kiválasztását igen erősen befo­lyásolja a piac, de van néhány növény, amely biztonsággal ér­tékesíthető bioterményként is. tesítését pályázati támoga­tás segítségével. Az üzem idén tavasszal kezdte meg biotermelvényekből a saját ter­mékek előállítását. A késedel­mes indulásnak az oka, hogy a kifogástalan minőség eléré­séhez rendszerbe kellett állíta­nom még - a feldolgozó gépe­ken túl - a legmodernebb tech­nológiai színvonalat képviselő optikai válogatót és gravitációs szeparátort is. Ezek a gépek te­szik lehetővé a tropánvázas al­kaloidokat tartalmazó és egyéb gyommagvak maradéktalan eltávolítását. Az itt előállított termékek: teljes kiőrlésű őszi búzaliszt, tönkölybúzaliszt és barnakölesliszt, valamint hán­tolt köles, kölesliszt, kukorica­dara, kukoricaliszt, tökmag­­liszt, tökmagolaj és tisztított tönkölybúzapelyva.- Van-e jelene a biotermékek­nek a hazai piacon?- A biotermékek után egy felvilágosultabb réteg érdek­lődik elsősorban. Az ő indo­kaik állnak legközelebb az én gondolatiságomhoz, hisz’ a biogazdálkodást, mint a kör­nyezetünk komplex védelmét tartják szem előtt. Ők azok, akiknek arra is van gond­juk, mennyi környezetterhe­léssel jár az intenzív növény­­termesztés, ők azok, akik el­gondolkodnak azon is, hogy a termőföldekre kiszórt ké­miai anyagok milyen károkat okoznak a talajéletben. Jelen­tősen visszaszorítható lenne a globális felmelegedés üteme a mezőgazdasági tevékenysé­gek extenzívvé válása esetén. A következő csoport, amely a bioélelmiszerek után érdeklő­dik, valamely betegségben, ér­zékenységben, vagy allergiá­ban szenvedőkből áll. Részük­ről szükségszerű az egész­ségesebb bioélelmiszerek fo­gyasztása akkor is, ha azt ne­hezen tudják megfizetni. Ter­mészetesen közöttük is na­gyon sokan felismerték már a környezetvédelmi szemponto­kat is. Sok év után először rendeztek ilyen versenyt Gerjenben A vegyes halászlére esküsznek Szlovák rendszámot szereltek az autóra GEFUEN Halfőző versenyt ren­deztek tizenhat év után elő­ször Gerjenben szombaton. Mint arról Szabó Krisztián szervező beszámolt, az egy­kori hagyományt igyekeznek újraéleszteni. A Kárász kis­vendéglőben tartott megmé­rettetésen tizenhat csapat in­dult, többségük a Gerjenben tradicionális vegyes halász­levet készített. A zsűri elnö­ke Makk Norbert, a szekszár­di Optimus Étterem séfje, a ta­gok Molnár Jenő és Bayer Ta­más voltak. Az első helyen a Dzsoki nevezetű csapat vég­zett, a második a Pödics Maf­fia, a harmadik a Brezó klán lett, különdíjat, mivel igen ke­véssel maradt le a dobogóról, a Bagó csapat érdemelt. Régeb­ben is szokás volt, hogy nem­csak a helyezetteket jutalmaz­ták, de vigaszdíjat is kiadott a zsűri. Ezt most Acsád István kapta. Az első díjas egyéb­ként egy tizenhat literes ha­lászléfőző bográccsal lett gaz­dagabb, a második négysze­mélyes gulyás bográcskészle­tet, a harmadik helyen végző csapat Makk Norbert szakács­­könyvét vihette haza, emel­lett mindhárom gárda kapott egy-egy palack kiváló bort a szekszárdi Bodri pincészet fel­ajánlásaként. B. K. Elsősorban vegyes halászleveket kóstolt a zsűri Beküldött fotó TOLNA MEGYE Egyedi azonosító jel meghamisítása miatt egy Örkényi és egy dánszentmik­­lósi lakos ellen folytatott eljá­rást a Szekszárdi Rendőrkapi­tányság. Az 57 éves Örkényi férfi a nyomozás adatai szerint 2017. július 18-án megbízta egyik munkatársát, egy 47 éves dán­­szentmiklósi férfit, hogy egy pécsi telephelyről hozzon el egy tehergépkocsit. Adott ne­ki két szlovák jelzésű rend­számtáblát azzal az utasítás­sal, hogy azokat szerelje fel az említett járműre, majd jöj­jön vele vissza az Örkényi te­lephelyre. A járművet, és annak veze­tőjét az Mó-os autópálya Tol­na megyei szakaszán a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adó- és Vámigazgató­ság Szekszárdi Kirendeltségé­nek munkatársai igazoltatták, és az ellenőrzés során megál­lapították, hogy a teherautón lévő rendszámot nem arra a járműre adták ki. A Nemze­ti Adó- és Vámhivatal munka­társai értesítették a rendőrö­ket, akik mindkét férfit gya­núsítottként hallgatták ki. A rendőrség a nyomozást befe­jezte, és az iratokat a napok­ban vádemelési javaslattal át­adta az ügyészségnek. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents