Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-14 / 188. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. AUGUSZTUSI KEDD Nem kényeztette el az élet, de nem pesszimista a szekszárdi feső Ha alkot, akkor a lelkét is beleadja a készülő műbe Czvitkovics Márta legújabb képeivel, melyeket a tamási alkotótáborban festett A szerző felvételei Elszaladt a vádlott a lopott holmikkal SZEKSZÁRD Hatrendbeli, kü­lönféleképpen minősülő lo­pás miatt 90 nap elzárásra ítélt távollétében egy 20 éves nőt a Szekszárdi Járásbíróság. Az ítéletet az ügyész és a vé­dő tudomásul vette. A lopá­sokat részben társtettesként, részben folytatólagosan, vagy csak simán követte el. Az ő ügyét éppen azért különítette el a bíróság, mert a tárgyalá­sokon nem jelent meg, tartóz­kodási helye ismeretlen. Ilyen esetekben a' bíróság hirdet­mény formájában „kézbesíti” az ítéletet. Mivel a kifüggesz­tés egy hónapja alatt a vádlott nem fellebbezett, az ítélet ez­zel jogerőre emelkedett. A bí­róság közel 143 ezer forint va­gyonelkobzást is elrendelt a nővel szemben. A vádlott hajadon, egy kis­korú gyermeke van. Munka­helye nincs, a gyermek után járó családi kedvezményekből él. Büntetett előéletű, a bíró­ság szintén lopás miatt 2015- ben és 2017-ben is felfüggesz­tett börtönbüntetésre ítélte. A szóban forgó lopásokat a fel­függesztett szabadságveszté­sek próbaideje alatt követte el. Segítője kérdezős­­ködéssel terelte el az eladók figyelmét Még 2016 októberében tör­tént, hogy a vádlott és társa egy szekszárdi áruházban le­kapott a fogasról összesen há­rom télikabátot, és kiszalad­tak a boltból. A lopást az áru­ház személyzete nem tudta megakadályozni. Más alka­lommal - még ugyanabban a hónapban - hasonló mód­szerrel blúzt és kabátot lopott. Ugyancsak októberben cipőt emelt el, mialatt segítője kér­­dezősködéssel terelte el az el­adók figyelmét. Nem sikerült viszont elszaladnia két pár té­li lábbelivel, mert az üzlet par­kolójában a bolt személyzete elkapta, rendőrt hívtak, köz­reműködésükkel a kár meg­térült. 2017 februárjában egy, a nyomozás során ismeretle­nül maradt kisfiú közremű­ködésével élelmiszert, köztük édességet, szeptemberben pe­dig kabátokat és csizmát lo­pott a vádlott. 1.1. A hetvenéves Czvitkovics Mártának húsz éve volt az első kiállítása, Szekszárdon. Autodidakta festő, nyaran­ta alkotótáborokba jár. Nem kényeztette el az élet lehe­tőségekkel, csak keveset foglalkozhatott azzal, amire született. Gyermekkorában nagy tehetségnek tartották, mégis csak évtizedekkel ké­sőbb foghatott újra ecsetet, főként a szekszárdi festő, Cseh Gábor biztatására. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD Nem volt könnyű gyermekkora Czvitkovics Mártának. Az édesanyja nem kívánta felnevelni, egy ideig a keresztanyjánál élt, aztán megfordult a fóti gyermek­­városban, több nevelőszülő­nél, míg végül Czvitkovicsék örökbe fogadták. Nem volt könnyű a felnőtt­kora sem Czvitkovics Mártá­nak. Két párkapcsolata is oda­lett. Jó a rosszban, hogy szü­letett négy gyermeke. Rossz a rosszban, hogy munkahelyi problémái is akadtak. Dolgo­zott iskolai konyhán, kórhá­zi ápolóként, a polgármesteri hivatal mosodájában, a zene­iskola portáján, mint bizton­sági őr, és. belekóstolt a mun­kanélküliségbe is. 2005-ben vonult nyugdíjba. A havonta kapott sovány pénzt kiegészí­tendő, még ma is takarít egy üzletházban. Körmenden született 1948- ban, házasságkötése után, 1970-ben került Nagydorog­­ra, s a válást követően, 1981- ben költözött Szekszárdra. Bolti eladó, pénztáros és vö­röskeresztes ápolónői (hábo­rús nővér) végzettséget szer­zett, továbbá elvégzett egy svédmasszázs-tanfolyamot. Kéztörés miatt masszírozni már nem tud, és a festésnél is vannak nehézségei. Pédig szépen indulhatott volna az alkotói karrierje. Már az általános iskolában azt mondta a rajztanára, hogy aranyat ér a keze, ám a neve­lőszüleit ez sajnos nem ha­totta meg. Úgyhogy csak év­tizedekkel később fogott új­ra ecsetet, főként az ismert szekszárdi festő, Cseh Gábor biztatására.- Egy szüreti fesztiválon, 1996-ban láttam képeket - meséli -, s volt köztük egy Rába-parti táj. A gyermekko­romra emlékeztetett, s meg­ihletett. Úgyhogy otthon, egy lepedő sarkára megfestettem a Mausz-kápolnát. Még sem­mit nem tudtam a vászon elő­készítéséről, alapozásáról, a festéktípusokról, az ecset­használatról. De gyorsan ha­ladtam a tanulással, és 1998- ban már kiállítottam a Szent István Házban. Tagja a Bárka Művészeti Szalonnak. Már mintegy 70- 80 egyéni, illetve csoportos tárlaton láthatta eddig mun­káit a közönség. Legutóbb Ta­másiban állított ki júliusban, az ottani alkotótábor résztve­vőivel együtt. Csendéleteket, portrékat, valamint tájképe­ket is készít. Most egy olasz tengerpartrészletet (Lago.di Garda) fest. A sikerek felvillanyozzák, bár amúgy sem pesszimis­ta alkat. Kaposvári kiállítá­sokról már két, alkalommal is elhozta a fődíjat, Műked­velő művészek kategóriában: 2007-ben és 2016-ban.- Nincs szigorú napiren­dem - mondja -, a hangula­tomtól függően fordítok több vagy kevesebb időt az alko­tásra. De ha nekikezdek, ak­kor mindenemet, a lelkemet is beleadom. A festő Múló idő című alkotása. A sikerek felvillanyozzák, további alkotásra ösztönzik Bódogné Pethes Janka, a Dombóvári Civil Tanács elnöke szülőfalujába hívta a táncosokat Kisjakabfalvát ismerték meg a kiránduláson DOMBÓVÁR-KISJAKABFALVA A Baranya megyei Kisjakabfal­­ván tettek látogatást nemrégi­ben a Magyarországi Német Nemzetiségűek Dombóvári Egyesületének táncosai, a csi­­kóstőttősi Német Nemzetiségi Tánccsoport, valamint a Dom­bóvári Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Egyesülete Gyöngyko­szorú kultúrcsoportjának né­hány tagja. A társaságot Bódog­né Pethes Janka, a Dombóvári Civil Tanács elnöke hívta meg a szülőfalujába, a Péter-Pál-na­­pi búcsúra. A vendégek odafelé útba ej­tették Máriagyűdöt, a híres búcsújáróhelyet, majd Kisja­kabfalván, a német nemzeti­ségi tájház udvarán fogadták őket. Innen a Konrád-házba, a falumúzeumba vezetett az út­juk, ahol a kiállított tárgyak az egykor ott élt svábok múltjáról, dolgos hétköznapjaikról, ünne­peikről és rendkívüli szorgal­mukról tanúskodnak. A falu­múzeum kialakítása, az érté­kek megőrzése és gyarapítása egy ott élt család leszármazott­jának, dr. Somogyi Lászlónak és segítőinek érdeme. A követ­kező program a falu templomá­nak megtekintése volt, illetve a búcsúi szentmisén is részt vett a társaság. Ezt követte egy ma­gánháznál korábban épített ke-Beküldött fotó A Kisjakabfalván töltött nap végén mindenki együtt táncolt a Fehér Házban rítéskápolna-felújítás utáni fel­szentelése. A nap további részét a Fehér Házban töltötték a vendégek és a falu lakosai, ahol Bíró Lász­ló polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Bódogné Pethes Janka szeretettel, elér­­zékenyülve beszélt szülőfalujá­ról, és Ferenczy Hanna: Az én falum című versével köszöntöt­te a közönséget. Eztán a dom­bóvári és a csikóstőttősi csopor­tok járták el táncaikat, a nyug­díjasszervezet részéről pedig Molnár Gyuláné adott elő éne­keket. A közös vacsora elfo­gyasztása után zenés mulato­zás zárta a napot. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents