Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-13 / 187. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ Csábrák Dalma idén végzett a Yorkon, a mesterképzést Dániában kezdi meg Egy lány, aki számára az angliai egyetemen nyílt ki a nagyvilág Csábrák Dalma mindenkit arra bíztat, kövesse az álmait. Az övé már részben teljesült Beküldött fotó Csábrák Dalma idén végzett Anglia neves University of York nevű egyetemén. Min­denkit arra biztat, hogy kö­vesse az álmait, ne riadjon meg a lehetetlennek tűnő lé­pésektől. Ősztől a mester­­képzést Dániában folytatja, de a nyarat Magyarországon tölti szüleivel. Ez idő alatt mesélt nekünk az Angliában töltött évekről, és a terveiről. Melcher Alexa szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Mindig is külföldön szeretett volna tanulni?- Az utolsó két évben készül­tem tudatosan külföldi egye­temre, előtte meg sem fordult a fejemben. Amikor a középfo­kú nyelvvizsgára készültem, a tanárom javasolta, hogy csinál­jam meg a felsőfokot. Ő volt az, aki közölte velem: Dalma, ne­ked külföldön kell tanulni. Ez a gondolat annyira megfogott, hogy felírtam egy cetlire, amit kiragasztottam a szobám falá­ra. Ez a kis papírfecni lett a mo­tiváció. Sikerült a felsőfok, és egyre komolyabb terveim let­tek. Tizenegyedik osztályban tavasszal már éreztem, hogy nekem Angliában a helyem.- Miért York?- Öt egyetemet kellett megje­lölni. Az álmom a manchesteri volt. Amikor a gimnáziummal Angliában jártam, egy aranyos néni házában szálltuk meg. A polcon feküdt a fia közgazda­ságtan könyve, aminek az ele­jén a yorki egyetem neve állt. Megkérdeztem, hol van York. Ő pedig mesélt az egyetemről, arról, hogy a fia mit tanul, és mennyire szereti. Ezt a törté­netet teljesen elfelejtettem, ak­kor jutott eszembe, amikor meg kellett jelölnöm az utolsó egye­temet. Minden iskolába felvet­tek, de ezt választottam.- Egy angliai egyetemre milyen feltételekkel juthat be valaki?- Minden egyetemre más feltételek szükségesek. A yor­ki egyetem egy darab négyest engedett a jegyek között, vala­mint kellett egy különleges an­gol nyelvvizsga. Kemény mun­ka volt a felkészülés, a külön­órák, a vizsgák. Júniusban pe­dig megjött az értesítés, hogy köszöntenek York egyetemén.- Tengerbiológus akart lenni, vé­gül politikát tanult.- A gimnáziumban mond­tam a biológia tanáromnak, hogy tengerbiológus szeretnék lenni. Ő csodálkozott, mert Ma­gyarországnak nincs tengere. Ez a gondolat erősített meg ab­ban, hogy nekem külföldre kell mennem. Később persze tuda­tosult bennem, hogy mégsem tengerbiológus leszek. A másik téma, ami foglalkoztatott, az a világ működése. Ezért válasz­tottam a politika és nemzetkö­zi kapcsolatok szakot. Kint tel­jesen máshogy tanítottak, mint itthon. Kevesebb volt az elmé­leti tudás. Általánosságban be­széltünk az adott témákról, és otthon kellett kötelező olvas­mányokból felkészülni a kö­vetkező szemináriumra, ahol megvitattuk a tananyagot. Ar­ra voltak kíváncsiak, hogy a di­ákok mit gondolnak az adott témákról. Többek között ta­nultam politikát, közgazdaság­­tant, nemzetközi és emberi jo­got, terrorizmust, terrorelhá­rítást, etikát, nemzetközi kap­csolatokat. Olyan témákat bon­colgattunk, mint Afrika bizton­ságpolitikája, prostitúció, auto­nómia, a nemek viszonya a po­litikához...- A tanulás mellett egy tehet­ségkutatóban táncolt, és benne volt az egyetemi vívócsapatban.- Az ottani élet teljesen más. Az élményeim kárpótoltak a honvágyamért. Két spanyol szobatársamnak köszönhet­tem, hogy életem része lett is­mét a tánc. Magyarországon is tagja voltam egy tánccso­portnak, de a spanyolok között még a ritmust sem találtam el. Amikor látták, hogy kétség­beestem, csak annyit mond­tak: rázd a hátsód! Egyre több­ször jártam az órákra, a tánco­sok a legjobb barátaimmá vál­tak. Egy tehetségkutatóban is részt vettünk, amit meg is nyertünk.- Mi volt a legnehezebb a három év alatt?- A második évben a jogi vizs­ga. Maximalista vagyok, az volt a legnehezebb, és a jog magya­rul is nehéz, nemhogy angolul. Akkor egy pillanatra elbizony­talanodtam és megfordult a fe­jemben, hogy elmegyek Mon­góliába kecskét tenyészteni, de sikerült. Visszatekintve ez sem volt olyan szörnyű.- Mi volt a legjobb?- A Nemzetközi Diákok Szö­vetségének elnökségi tagja le­hettem, alelnöki, illetve prog­ramszervező pozícióban. Olyan rendezvényeken, előadásokon vehettem részt, mely összefog­ja a különböző nemzetből érke­ző diákokat. Volt téli bál, nem­zetközi hét, táncest, ital -és étel­fesztivál. Utóbbin adott nemze­tek ételeit mutattuk be, főztünk gulyást és pörköltet is. A szö­vetség gondoskodik arról, hogy semmilyen sérelem ne érje a külföldi diákokat. Nagyon so­kat adott, megtanított hogyan kell közösségben élni, az adott közösséget megszervezni. Em­berileg is fejlődtem, sok jó em­bert megismerhettem. Angliá­ban arra törekednek, hogy kö­zelebb hozzák egymáshoz a di­ákokat, a kultúrákat. Azt ün­nepük, hogy mindenki másfaj­ta. Az egyetemen 105 ország­ból, 3890 külföldi diák volt. Nélkülünk eléggé szürkék let­tek volna az amúgy is szürke falak.- Szeptembertől Dániában fog továbbtanulni.- Egy angliai tanárom segí­tett kiválasztani a dániai egye­temet. Később kiderült, hogy ő is ott fog tanítani szeptember­től, úgyhogy együtt vágunk neki Dániának. Június máso­dikén érkezett az üzenet, hogy felvettek.- Dánia után mi a következő or­szág?- Különböző világmegvál­tó gondolataim vannak, ilyen a sportdiplomácia, ami által hazatérhetnék Magyarország­ra. A másik munkalehetőség a kockázatelemző. Úgy érzem, karrier szempontjából most nyílt ki igazán a világ előttem. Mátyás királyra emlékeztek a kisdorogiak Évfordulót ünnepeltek a nemzetiségi napon KI5DQRQG Elkényeztetett hely­zetben vannak a kisdorogiak, hiszen évről évre sok vendéget, közöttük külhoniakat is fogad­hatnak hagyományos búcsúju­kon. Jártak már itt kárpátaljai­ak, moldvaiak, érkeztek Gyer­­gyóból, Ausztriából vagy éppen Délvidékről. Ráadásul az ünne­pi alkalomhoz gyakorta más je­les esemény is társul, most a Mátyás Király-emlékév miatt kétnapos programot szervezett a házigazda Kisdorogért Egye­sület. Ezek az alkalmak első­sorban a magyar-magyar kap­csolatokat erősítik. A mostani eseményre nem mellesleg sok környékbeli is kíváncsi volt, már szombaton, a Szent Lőrinc-napi búcsú elő­estéjén is érkeztek Tévéiről, Bátaszékről és Bonyhádmajos­­ról is, hogy a kisdorogiakkal együtt hallgathassák a kár­pátaljai Técsői Bandát, illetve a máramarosi ruszin dallamo­kat. Mint azt Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója el­mondta, ekkor tájjellegű éte­leket, csorba levest, túrós má­iét, zöldséges krémeket, vala­Vendégeket is fogadtak. Képgaléria: Teol.hu Fotó: M. K. mint helyi bort, pálinkát kí­náltak. Vasárnap délelőtt a ha­gyományoknak megfelelően a kisdorogi származású Mayer Mihály püspök celebrált ün­nepi szentmisét. Ezután nyílt meg a Mátyás Király - mecé­nás és katona című kiállítás, amelyet Hajnal Jenő, a vajdasá­gi Magyar Nemzeti Tanács el­nöke nyitott meg, és aki nagy királyunkról, annak délvidéki kötődéséről és az emlékévről is beszélt. B. K. Remek volt a hangulat GYÖRKÖNY Az előző napoké­nál jóval kellemesebb időben és remek hangulatban teltek Györkönyben a XXXV. Nem­zetiségi és Falunapok. Már a „300 év - Györköny múltja és jelene képekben” kiállítás is nagy sikert aratott, mint azt Braun Zoltán polgármester­től megtudtuk, mindenki szí­vesen nézegette a régi telepü­lést idéző képeket. Az esti zenei kínálatban ro­­ckosított svábzene és egy party­­zenekar szerepelt. Szombaton a futballpályán kispályás foci­bajnokságon mérhették össze tudásukat a csapatok, a Pince­hegyen pedig főzőverseny zaj­lott. Közel negyven pavilonban pedig civilszervezetek, mun­kahelyek segítettek megismer­ni Györkönyt. Nagy sikere volt a délután induló bortúrának, ráadásul különleges poharak­ra lehetett licitálni. Színvonalas volt a györkö­­nyi csoportok folklórműsora. Fellépett Eckartsweier, a né­met partnertelepülés tánccso­portja is. Este szabadtéri sváb­bál zárta a napot. Vasárnap a A legifjabbaknak is akadt elfoglaltság. Képgaléria: Teol.hu Fotó: M. K. kétnyelvű istentisztelet után került fel az evangélikus templom falára az 1718 óta itt szolgáló lelkészek neveit so­roló tábla. Délután Györköny és Eckartsweier delegációja a húsz éve kötött testvértelepü­lési megállapodást ünnepel­te. A németek miután meg­tudták, hogy a magyar falu­nak még mindig nincs torna­terme, ezerötszáz eurót aján­lottak fel ennek megépítésé­hez. B. K. Búcsút is tartottak

Next

/
Thumbnails
Contents