Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-11 / 186. szám

2018. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT BELFÖLD-GAZDASÁG y Dramaian zsugorodik a Balaton-felvídéken az ültetvények területe Ma akár kastély is épülhet a panorámás szőlő helyén MW-grafika, forrás: KSH A támogatott szőlőtelepítésnél erősebb gazdasági érdek fűződik egy nyaraló építéséhez Fotó: MTI jes építési tilalom bevezeté­sét kérték, mert úgy látták, csak így lehet megakadályoz­ni a szőlőterületek felvásárlá­sát és zsugorodását. Márpedig mindez megdöbbentő ütem­ben zajlik: Badacsonyban az elmúlt 12 évben 40 százalék­kal csökkent azon területek nagysága, amelyen szüretel­tek, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken pedig 30 százalé­kos a visszaesés. Mindez annak ellenére tör­tént, hogy a szőlőtelepítés uni-Jó a 2018-as évjárat: 2,8 millió hektoliter bortermés várható Drámai mértékben csök­kent az utóbbi bő egy évti­zedben a Balaton-felvidék szőlőterülete, miután az ül­tetvényeket felvásárlók, jog­ellenesen, nyaralókat építe­nek, továbbá felhagynak a szőlőműveléssel - értesült a Világgazdaság. Eközben pedig a szőlőtelepítés támo­gatott tevékenység. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PANASZ A Balatoni Kör, a Cso­paki Kódex eredetvédelmi kezdeményezés tagjai és a Rizling Generáció egyesület egyeztetést kezdeményezett Nagy István agrárminiszter­rel, aki nyitott a találkozóra - mondta a Világgazdaságnak Jásdi István csopaki borász. A balatoni borászokat különö­sen aggasztja, hogy a földhi­vatal, az önkormányzatok és a hegyközségek szemet huny­nak afelett, egyes szőlőterü­leteken gazdaságinak nyilvá­nított épületeket húznak fel sorra, anélkül, hogy azokban gazdasági tevékenység folyna, ugyanis valójában nyaralókat építenek. Csopakon van olyan szőlő Jásdi István szerint, amelyet százmillió forintos hektár­áron árulnak, csupán mert jó a kilátás. A borász szerint az is súlyosítja a helyzetet, hogy az extrém árak miatt a he­lyi, mezőgazdaságból, szőlő­ből élő gazdálkodók számára így kilátástalanná válik terü­leteik bővítése. A Balaton-fel­­vidéki borászok korábban tel-Megszűnhet a gender szak az egyetemen ÁLTUDOMÁNY Magyarorszá­gon nem indulhat több gender szak, vagyis amelyik a nemek társadalmi vonatkozásait jár­ja körül - értesült a Hvg.hu. A portál szerint a hazai egyete­mek egy napot kaptak az elő­terjesztés véleményezésére. Az Emmi és az igazságügyi tárca előterjesztése két módo­sítást vezet fel: az egyik a fize­tős és nem fizetős képzés kö­zötti határok tisztázása, a má­sik a genderszakot betiltó ren­delet. Ez két egyetemet érint idehaza, ilyen mesterkép­zés csak az ELTE-n, illetve a CEU-n van. Utóbbinál a rende­let a magyar diplomát adó kép­zésre vonatkozik, az ameri­kait adóra nyilvánvalóan nem. A genderképzéssel kapcso­latban először a KDNP ifjúsági szervezetének elnöke írt nyílt levelet az ELTE rektorának e témában. Nacsa Lőrinc kifej­tette benne, hogy a képzés lu­xus, felesleges és romboló. Ké­sőbb Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára is ki­fejezte nemtetszését a szakkal kapcsolatban. MW A tavalyival azonos mennyi­ségű 450 ezer tonna magyar szőlőtermés minősége kiváló lesz - erősítette meg a Hegy­községek Nemzeti Tanácsá­nak prognózisát Feldman Zsolt agrárállamtitkár. A szőlész-bo­rász önkormányzat a 2017-es­­sel megegyező, 2,8 millió hek­toliter bortermést vár. Csopa­kon a jövő héten kezdik a szü-FíZETÉS Jelentősen, 30-40 ezer forinttal, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az átlagfi­zetések májusban az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) adataiból. A kereset­­emelést ráadásul amellett haj­tották végre a munkaadók, hogy a létszám is nőtt. Az ága­zati szereplők szerint ennek oka az, hogy a foglalkozta­tók igyekeznek megtartani a munkavállalóikat, mivel nagy a konkurencia köztük a szak­emberek megszerzéséért. A legnagyobb mértékben az állam emelte a béreket a vizs­gált időszakban. Az egészség­ügyben soha nem látott, kö­zel húszszázalékos felzárkó­zást mért a statisztikai hiva­tal. Míg tavaly májusban 270 ezer forint körül volt az ága­zatban a bruttó átlagbér, ad­dig idén már 323 ezer forint körül mozgott - adta hírül a Magyar Idők. Ugyancsak számottevő, 35 ezer forintos emelésben ré­szesültek a közigazgatásban dolgozók, és komoly bérnöve­retet a cserszegi fűszeressel és a szürkebarátként ismert Pinot gris-vel, míg a Balaton-felvidék fő fajtája, az olaszrizling szüre­téig még van másfél hónap. Az Európai Unióban átlagos, de a forró nyár miatt a vártnál cseké­lyebb lehet a szőlőtermés. Ez önmagában is boráreme­lést indokolna, de továbbra is érezteti hatását a tavalyi gyen­lést kaptak a szociális ágazat munkavállalói, de ők még így is bőven a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek. A versenyszférában az év első felében a bértárgyalások során kialkudott emeléseket mért a KSH, adatai szerint az egyes ágazatokban átlagosan 10-14 százalékkal nőttek a jö­vedelmek. Korábban a szak­ge franciaországi, olaszorszá­gi és spanyolországi termés, így aztán a tömegborok magas ára várhatóan ezután is fennma­rad. A szaktárca célja az ágá­zát jövedelmezőségének növe­lése. Ennek feltételei a korsze­rűbb technológiájú ültetvények, a termelők és feldolgozók kö­zötti jó koordináció, valamint a nagyobb hozzáadott értékű ter­szervezetek és a munkaadók is a szakemberhiányt említet­ték a bérrendezés legfőbb oka­ként. Azt ugyanis már egy­re több cégnél figyelembe ve­szik, hogy sokan egyből mun­kahelyet váltanak, ha egy má­sik, ugyanazon a területen működő vállalat jobb kerese­tet kínál. Tudják azt is, hogy az így kieső dolgozók pótlásá­ós támogatást kapott, illetve jelenleg is pályázható tevé­kenység. Csakhogy a források nagy része nem az értékes te­rületekre, hanem elsősorban az Alföldre ment - olyan terü­letekre is, amelyeken a fagy­­zugosság miatt korábban nem ajánlották a szőlőtermelést -, és bár a Balaton környékén is volt növekedés, de ez a régión belül a kevésbé értékes, nem a tóra néző dél-balatoni terü­leteken volt. Jásdi István szerint, ha már alkalmazkodni kell az élet­hez, s ha van olyan terület, ahol egy kastélyszerű nyaraló számára valakinek százmil­lió forintot is megér egy hek­tár, akkor írják elő azt, hogy legyen kötelező négy hektárt megvásárolnia a balatoni pa­norámára vágyó tehetős vevő­nek. Az építkezés után meg­maradó 3,5 hektárt pedig mű­velje vagy műveltesse, ami ne­ki is jól jön, mert nem a szom­széd fabódéja lesz a háza kö­rül, hanem szőlő, és nem ille­gálisan lakik majd egy gazda­sági épületben. mék előállítása. E célok eléré­séhez az agrárkormányzat az elmúlt két évben 40 milliárd fo­rintos keretösszeggel támogat­ta a borászati üzemek korszerű­sítését a Vidékfejlesztési Prog­ramból. További mintegy 18,5 milliárd forint áll rendelkezésre a szőlőültetvények szerkezetát­alakítására és új ültetvények lé­tesítésére. ra a beszűkült munkaerőpiac miatt már kicsi az esély. A versenyszférában az infor­mációs és kommunikációs ága­zatban emelkedtek leginkább a fizetések, átlagosan brut­tó 55 ezer forinttal. Az 515 ezer forintra nőtt áüagkere­­settel - a pénzügyi és biztosí­tási tevékenységgel holtver­senyben - a legjobb jövedel­meket ezen a területen lehet el­érni. Átlagosan jóval 400 ezer forint felett lehet keresni a tu­dományos és műszaki terüle­teken, valamint az energeti­kai szektorokban is, írta a lap. A versenyszférában a hagyo­mányosan munkaerőhiányos ágazatokban tevékenykedő foglalkoztatók is odafigyeltek a bérezésre: jobbára a turiz­mus-vendéglátás, az építőipar, valamint az egyéb ipari terüle­tek cégei bőven tíz százalék fe­lett emelték a kereseteket. Ha­bár idén is a tavalyihoz hason­ló mértékű bérfelzárkózást vár­nak a munkaadók, a korábban előrejelzett keresetemelkedés­nél jóval magasabb összegeket mutatnak az adatok. MW Az egészségügyben volt a legnagyobb bérnövekedés Fotó: MW A szakemberhiány is emelésre kényszeríti a versenyszférát Látványosan nőttek a bérek Történelmi rekordot produkált az építőipar NÖVEKEDÉS Júniusban 28,2 szá­zalékkal nőtt éves összevetés­ben az építőipari termelés, az el­ső félévben tehát 19,1 százalé­kos többletet ért el. Egyéb épít­ményeknél az első félévben 28, a lakásépítéseknél pedig 14 szá­zalékos növekedés ment vég­be. Balogh László, az Ingaüan. com vezető szakértője közöl­te, a júniusi termelés 320 mil­liárd forintos értéke történel­mi rekord, ebben szerepet ját­szanak a lakásépítések is. Az első félévben bő hatezer új la­kást adtak át az országban, ez 30 százalékos éves növekedésnek felel meg, és az idén húszezer­nél is több lakás épülhet A szakértő szerint az épí­tőipart sújtó munkaerőhiány és az építőanyag drágulása el­lenére a következő másfél év­ben a társasházfejlesztők min­den erőforrásukat arra for­dítják, hogy minél hamarabb befejezzék a futó és kezde­ti fázisban lévő építkezéseket. A fokozódó tempóra azért van szükség, mert az új lakások ér­tékesítésére vonatkozó kedvez­ményes áfakulcs csak a 2019 vé­ge előtt átadott lakásokra vonat­kozik a jelenlegi tervek szerint „Arra számítunk, hogy 2019 vé­géig növekedni fog az átadott új lakások száma az országban” - emelte ki a szakértő. Adataik szerint az első félévben 23 szá­zalékkal többen érdeklődtek az új lakások iránt. MW Vona: tényleg Simicska segített BEISMERÉS A Jobbik lemondott elnöke, Vona Gábor a H VG-nek adott interjújában elismerte: Simicska Lajos ajánlatot tett nekik, amivel éltek is. Kijelen­tette továbbá: „Ha a egy kor­mányváltásra készülő párt előtt egy napilappal és televí­zióval rendelkező médiavál­lalkozó kinyitja az ajtókat, ak­kor azt rá is lehet vágni, vagy használni lehet a felkínált fe­lületeket. Mi az utóbbit vá­lasztottuk”. Hozzátette, nem hiszi, hogy lett volna lehető­ségük visszautasítani, hogy a Magyar Nemzet vagy a Hír TV adjon nekik felületet. Nyilván volt érdekazonosság is. Koráb­ban a Jobbik prominensei vál­tig azt állították, szó sincs ar­ról, hogy Simicska médiabiro­dalmának támogatását élvez­nék. Az úgynevezett G-nap - Simicska Lajos szembefordu­lása a kormánnyal - és az áp­rilis 8-i választás között a tévé és a lap újságírói a független­ség és az objektivitás bástyái­nak állították be szerkesztő­ségeiket, és hevesen tagadták, hogy a Jobbik szekerét tolják - írta a Magyar Idők. Vona amúgy „érzékenyíte­­né” a magyarokat a demokrá­ciára. Vloggerként jegyzett el­ső videójában azt hangoztatta: Orbán Viktor leépíti a demok­ráciát. Beszélt Jézus második eljöveteléről is, azt fejtegetve: kíváncsi lenne, Krisztus felfe­dezné-e a saját és a Szentírás tanításait, ha beletekintene a kereszténydemokrata kor­mány napi sajtójába. MW

Next

/
Thumbnails
Contents