Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-01 / 177. szám

12. RÉGIÓS KÖRKÉP 2018. AUGUSZTUS 1., SZERDA A Pécsi Sörfőzde termeléséért felel minden nap, de a piac rezdüléseire is figyel A sörmester szerint kihívás egy tiszta és kiváló lagert készíteni Ha létezik férfiemberek szá­mára álommunka, az talán a sörmesteri pozíció lehet, amely csak első hallásra tűnhet habkönnyűnek. A du­naújvárosi születésű Ha­­nák Dávid Tamás 2013 óta dolgozik a Pécsi Sörfőzdé­ben, amely az elmúlt évek­ben jelentős szemléletvál­táson ment keresztül, mind­ezt számos rangos elisme­rés is jelzi. Szabó Szabolcs szabolcs.szabo@dunahirlap.hu PÉCS - A Pécsi Sör már koráb­ban is ismert és keresett csa­polt sör volt regionális szinten, innen jött az elhatározás, hogy palackos és dobozos kiszere­lésben is forgalmazni szeretné a Pécsi Sörfőzde - mondta ott­­jártunkkor lapunknak Hanák Dávid Tamás. A sörfőzdével kapcsolatban hozzátette: ez­zel párhuzamosan bejött egy szemléletváltás, hogy töreked­jenek betartani a német tiszta­sági szabályokat. Ehhez azonban meg kellett alkotni az új receptúrát. így most a Pécsi Prémium Lager tisztán árpamalátából készül öt fajta komló felhasználásával. E sör tavaly „Év terméke” díjat kapott, az idén pedig már egy ezüst és egy bronz minősítést is szerzett, mint kisüzemi ter­mék. A termékcsalád pedig fo­lyamatosan bővül, tavaly meg­jelent a Pécsi Prémium szűret­­• len Pils, ez évben pedig jött a Prémium Búza és a közelmúlt­ban a Prémium Barna sörük. A név kötelez Magyarország legrégebbi, fo­lyamatosan üzemelő sörfőzdé­je a pécsi, azaz az első, illetve a második világháború alatt is folyamatosan termelt az üzem. Magát a sörfőzdét 1848-ban vá­sárolta fel Hirschfeld Sámuel. A kezdeti időszakban körülbelül 4 ezer hektós kapacitással üze­melt, majd a folyamatos fejlesz­tés és bővülés következtében elérte az 1 millió hektolitert is. Hanák Dávid Tamás a Pécsi Sörfőzde huszonhét éves sörmestere Fotók: Zsedrovits Enikő Alapjáraton az erősebb, barna söröket kedveli a mester, de szereti a sörkülönlegességeket is A már említett szemléletváltás kapcsán jelenleg a kisüzemi sörfőzdék számára elérhető jö­vedéki engedéllyel rendelkez­nek, ez azt jelenti, hogy maxi­mum 200 ezer hektoliter alko­holos terméket állíthatnak elő. A magyar sörpiacot tekintve a Pécsi Sörfőzde a legnagyobb kisüzemnek számít. Általá­nosságban elmondható, hogy a kézművesnek mondott, illet­ve a kisüzemi sörfőzdék sokfé­le alapanyagból dolgoznak, ki­sebb méretű főzési technológi­ájuk lehetőséget nyújt széles választékú sörkülönlegessé­gek előállítására, ugyanakkor a nagyobb üzemi technológiá­val előállított szűkebb spekt­rumú termékpalettát valami­vel könnyebb egyenletes minő­ségben biztosítani. Most e kettő ötvözete lehetőséget nyújt arra, hogy állandó minőségben, kü­lönlegesebb termékeket kínál­janak a sörfogyasz­tóknak. Változó piac Elsősorban azt a piaci rést kell megtalálni, ahová még érdemes be­lépni. Ilyen példá­ul Prémium Búza sörünk, amelyet jól fogadtak a vásárlók. Tehát kell egy biztos kereskedelmi, piaci informá­ció, amely alapján egy-egy ter­méket elkezdhetünk kitalálni, fejleszteni - mesélte Hanák Dá­vid Tamás. Ez a munka körül­belül négy-öt hónapig tart. A sö­rök esetében azt sem szabad el­felejteni, hogy ha elkészítenek egy főzetet, annak az érési ide­je egy-másfél hónap, tehát csak az érést követően derülhet ki, hogy a kitalált sör milyen íze­ket, aromákat hordoz. Ha mű­ködik, és jónak találják, eztán kezdhetnek csak azon dolgoz­ni, miként készítsék el üzemi szinten. Gyakornokként kezdte Hanák Dávid Tamás Dunaúj­városban, majd Rácalmáson élt a családjával. Hat évesen egy hosszabb időszakot volt kénytelen kórházban tölteni, így gyerekfejjel azt határozta el, orvos lesz, de aztán a felvé­teli papírok leadásakor, hosz­­szas töprengés után lemondott e tervről. Véletlenül bukkant rá az akkori Corvinus Egye­tem élelmiszermérnök képzé­sére. - Ezután kerültem Buda­pestre, azonban akkori ked­vesem - aki ma már a felesé­gem - Pécsett folytatta tanul­mányait matematikusként. A Corvinuson aztán a gabona­ipari szakosodáson gondol­koztam, közben kreditgyűjtés végett felvettem egy kiegészí­tő tárgyat, amely a söriparral foglalkozott. Jó ötletnek tűnt...- mondta, jelezvén, hogyan került közelebb a sörfőzéshez.- Az első órán azonnal elva­rázsolt a professzor asszony, Hegyesné dr. Vecseri Beáta előadása. Itt eldőlt a sorsom, sör- és szeszipar­ra jelentkeztem, az egyetem végén pe­dig volt egy 14 he­tes szakmai gya­korlatom, amelyet már a Pécsi Sörfőz­dében töltöttem. A diploma után itt is helyezkedtem el, első körben mint gyakornok, ez évtől pedig már sörmester­ként dolgozom, és nagyon sze­retem a munkámat. Issza is a sört- Szeretek kísérletezni, új söröket megkóstolni. Egyfe­lől tanul és tapasztal az em­ber, plusz rengeteg infor­mációt is szerez a piaci új­donságokról és változások­ról. Alapjáraton az erősebb, barna söröket kedvelem, de most már hazánkban is egy­re több jó kisüzemi sörkülön­legességgel lehet találkozni. Szakmailag azonban azt val­lom, talán a legnehezebb egy jó lager típusú sört készíte­ni, mivel ez egy könnyedebb, tisztább és frissebb sör, így egy apró hiba is nagyon fel­tűnő lehet benne. Egy-másfél hónap, mire kiderül, jó lesz-e egyál­talán a főzet A virágoskertek királynője akár két méteresre is megnőhet, a színválasztéka igen gazdag A gondoskodást meghálálja a gyönyörű Hortenzia TOLNA MEGYE Faluban, város­ban, ahol van egy kis kert, ott biztosan helyet kap a horten­zia. Hatalmas virágaival fel­dobja a kertet, de sajnos gyak­ran előfordul, hogy valamiért nem az elvárt módon fejlődik és virágzik. Egy olvasónk arról számolt be, hogy évekig próbálkozott a hortenzia kiültetésével, de egyszer sem maradt meg a vi­rág. Egy darabig „elvolt”, majd sárgulni kezdett a levele és el­halt. Most egy nagyobb cserép­be ültette, és kitette a kertbe, egy olyan helyre, ahol csak dél­előtt éri a nap. Egyelőre úgy tű­nik, így megmarad a növény, hiszen már több levelet, majd virágot is hozott. A hortenzia fás évelő bo­kor, amely Ázsiában és Ame­rikában is őshonos. Akár két méteresre is megnőhet, szín­­választéka igen gazdag: a fe­hér, rózsaszín, lila, piros, lilás­­kék’és foltos virágzat sem rit­ka. Több mint 30 különböző faj­tája él világszerte. A hortenzi­át 1788-ban hozták be Európá­ba. Ma már hazánkban is egyre több virágboltban és kertészet­ben lehet kapni ezt a gyönyörű cserepes, virágzó dísznövényt. Sokan azért nem veszik meg, mert az a hír járja róla, hogy gondozása időigényes, nem ma-A hortenzia nem szobanövény, ki kell ültetni MW-illusztráció rad meg a kertben, és könnyen tönkremegy. Pedig egy kis oda­figyeléssel és gondoskodással a hortenzia gyönyörű virágzattal kápráztat el minket évről évre. Ä rózsaszín a fehér és a kék virágú hortenzia a legismer­tebb nálunk, a piros és a cir­mos fajta sajnos még ritkán kapható. A kék hortenzia egy mesterségesen előállított szín, melynek erőssége attól függ, milyen mennyiségben adagol­ják a timsót az öntözővízhez, így tudják szabályozni, hogy világosabb vagy erősebb kék legyen a szirmok színe. De a kertekben is láthatunk kék hortenziát, ilyehkor a talaj ma­gas mésztartalma miatt válik kék színűvé a virág. Tudni kell: a hortenzia nem szobanövény. Csak akkor ve­gyük meg, ha kertes házba ke­rül, itt kiültethetjük a kertbe, vagy a teraszra. Árnyékos és hűvös helyen érzi jól magát. Ne tegyük tűző napra, vagy túl me­leg helyre, mert pár hét alatt ki­pusztul. Nyáron tartsuk a föld­jét egyenletesen nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni, kerüljük a csapvizet, csak lágy vízzel, vagy esővízzel öntözzük. Ápri­listól a nyár végéig adjunk neki tápoldatot hetente egyszer. Té­len szinte egyáltalán nem kell locsolni a hortenziát. NI. I.

Next

/
Thumbnails
Contents