Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-06 / 155. szám

2018. JÚLIUS 6., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD <| Angela Merkel a migrációról is tárgyalt tegnap Orbán Viktorral Berlinben Együttműködésre törekszünk Magyarország óriási terhet vesz te Németország vállá­ról azzal, hogy megakadá­lyozta, hogy bárki a törvé­nyek megkerülésével lépjen be a területére - hangoztat­ta tegnap Orbán Viktor a né­met kancellárral folytatott tárgyalásán. Angela Merkel is elismerte, fontos, hogy Magyarország védi európai uniós külső határát, de eközben nem szabad meg­feledkezni az „Európa lelkét jelentő humanitásról”. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BERLIN Máshonnan nézzük a világot, így másképpen is lát­juk, de szoros együttműködés­re törekszünk Németország­gal - mondta Orbán Viktor mi­niszterelnök csütörtökön Ber­linben, miután megbeszélést folytatott Angela Merkel né­met kancellárral. A kormány­fő a közös sajtótájékoztatón ki­emelte: a véleménykülönbsé­gek nem akadályozhatják ab­ban, hogy keressék az együtt­működés lehetőségét. Kijelen­tette: készen áll az együttmű­ködésre ezen a területen is a német kancellárral. Magyaror­szág déli határa védve van, on­nan migránsok nem érkezhet­nek Németországba és Auszt­riába sem, és „a határt védve tartjuk a jövőben is” - közöl­te Orbán Viktor. A miniszter­­elnök szerint Magyarország óriási terhet vesz le Németor­szág válláról azzal, hogy meg­akadályozta, hogy bárki a tör­vények megkerülésével lépjen be a területére. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ál­láspontja a migráció tekinte­tében évek óta változatlan, és ezt mindig őszintén, egyene­sen el is mondta. Magyaror­szág azért épített kerítést a déli határára, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját területe fe­lett. A kormányfő hangsúlyoz­ta: jogi természetű vita van ki­bontakozóban arról, hogy nem Magyarország az első belépési pont az Európai Unió területé­re, hanem leginkább Görögor­szág. Ezért Magyarország sze­rint Németországnak Görögor­szágba kell visszaküldeni az embereket, és „készen állunk megvitatni ezt a hosszú vitát” - fűzte hozzá. Fontos és helyes, hogy Ma­gyarország védi európai uniós külső határát, de nem szabad megfeledkezni az „Európa lel­két jelentő humanitásról” - mondta Angela Merkel német A gazdasági kapcsolatok a két ország között kitűnőek - hangzott el a sajtótájékoztatón Fotó: MTI Ellenőrzést vezetne be Sebastian Kurz az osztrák-szlovén határnál A külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyze­tére való tekintettel szüksé­ges a Szlovénia és Ausztria kö­zötti határellenőrzés beveze­tése - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár csütör­tökön. Bécsi sajtótájékoztató­ján Kurz elmondta, a csütörtö­ki, osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Auszt­ria számára, ugyanis Bécs el kí­vánja kerülni a szomszédos, különösen a déli szomszédai­val közös határainak ellenőrzé­sét. Emellett azon kíván dolgoz­ni, hogy megszüntethető legyen az unión belüli határellenőrzés is. Mint mondta, meg kell várni, hogy mit dönt Németország, és annak ismeretében fog Auszt­ria lépéseket tenni. Megerősí­tette, hogy soros uniós elnök­ségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa meg­teremtésén fog dolgozni, elsőd­leges feladatnak tekintve az il­legális migráció visszaszorítá­sát. „Bécs védelmet nyújtó Eu­rópát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldá­sokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” - jelentette ki. Mint hangsúlyoz­ta, az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fon­tosságúnak tartja, ennek érde­kében az Európai Unió határ­­védelmi ügynöksége, a Fron­tex megerősítését támogatja. Emellett szorosabb együttmű­ködésre törekszik a szomszé­dos, illetve az észak-afrikai or­szágokkal, amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészíté­sén dolgozik. Kiemelte, Ausztria meg akarja szüntetni a kontroll nélküli Eu­rópát, a kontinensen ugyanis a rendnek, a biztonságnak és jogállamiságnak kell a közép­pontban állnia. kancellár. A sajtótájékoztatón a kancellár kiemelte, hogy' a magyar kormányfővel inten­zív tárgyalást folytattak, ame­lyen világossá vált, hogy a mig­ráció területén egy sor kérdés­ben egyeznek az álláspontok, de vannak véleménykülönb­ségek is. Németország és Ma­gyarország egyetért például az Európai Unió külső határvédel­mének fontosságában, és ab­ban is, hogy a menekülteknek lehetőleg a hazájuk közelében kell segítséget nyújtani, és küz­deni kell a menekülésre kény­szerítő okok felszámolásáért. Németország szerint viszont a külső határok védelme nem je­lenthet bezárkózást, és az Eu­rópa alapját jelentő humanitás­ra tekintve nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy „emberek érkeznek hozzánk” - mondta Angela Merkel. Orbán Viktor kormányfő ugyanakkor méltánytalannak nevezte, hogy gyakran a szoli­daritás hiányával vádolják Ma­gyarországot, holott komoly szolidaritásról tesz tanúságot a déli határ védelmével. Kijelen­tette: napi 24 órában nyolcezer ember fegyverrel védi a déli ha­tárt, amelyen ha belépnének a migránsok, azonnal Németor­szágba mennének. Naponta 4-5 ezer migráns érkezne Németor­szágba a határvédelem hiányá­ban, ezért ez komoly szolidari­tást jelent Magyarország részé­ről - fűzte hozzá. A megbeszélésen többek kö­zött szó volt a magyar-német gazdasági együttműködésről is. Erről Angela Markel és Orbán Viktor is azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági kapcsolataink kitű­nőek. Angela Merkel kiemelte: Magyarország vonzó befekte­tési helyszín Németország szá­mára. A kancellár hozzáfűzte: az együttműködést az európai gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásokat jelentő ügyekben, a digitalizáció, az alternatív gép­jármű-meghajtási technológiák és a mesterséges intelligencia területén is tovább kell erősíte­ni. Németország és Magyaror­szág a protekcionista gazdaság­politika elutasításában is egyet­ért - tette hozzá. A két ország egyebek mellett a közös „straté­giai kultúra” megteremtéséről és a NATO-t kiegészítő európai intervenciós kezdeményezésről szóló védelempolitikai ügyek­ben is szorosan együttműködik - mondta Angela Merkel. Erős gazdasági és védelmi szövetség Többször is erőszakolt a menedékkérő iraki Elhallgatott gyilkosság Megerősített kísérettel állították elő az elkövetőt Fotó: AFP KAPCSOLATOK Új szintre lép­hetnek, új minőséget kaphat­nak a magyar-német kapcso­latok a gazdaságban, az innová­ció és technológia területén, va­lamint a védelempolitikában - értékelt a kormányszóvivő an­nak kapcsán, hogy Orbán Vik­tor miniszterelnök Berlinben megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral. Ko­vács Zoltán utalt arra, hogy Né­metország áruforgalma a viseg­rádi négyekkel (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) másfélszer akkora, mint Franciaországgal. A kor­mányszóvivő kiemelte: a gazda­sági kapcsolatok erősödése kü­lönösen igaz lehet az együttmű­ködésre az innováció és techno­lógia terén. A német vállalatok jelentős része már eddig is ma­gas hozzáadott értékű, rendkí­vül fejlett, jövőbe mutató ipar­ágak képviselőjeként volt jelen, és Magyarország tovább keresi, új szintre akarja emelni az ilyen irányú együttműködést. A külgazdasági és külügy­miniszter Berlinben azt mond­ta az MTI-nek, Magyarország és Németország között rendkívül szoros védelmi együttműködés jön létre; közép-európai NATO- hadosztály-parancsnokság ala­kul Németország támogatásá­val. A kétoldalú katonai és vé­delmi ipari együttműködés minden eddiginél szorosabb lesz. Ennek egyik fontos pillére a Magyar Honvédség moderni­zálása, ezért 20 új Airbus típu­sú katonai helikopter beszerzé­séről döntöttek. A Demokratikus Koalíció sze­rint felháborító, hogy míg Or­bán Viktor „tele szájjal mene­­kültezik Berlinben”, addig az hidegen hagyja, hogy a német­osztrák határon a szigorított el­lenőrzések miatt kinn élő, vagy nyaralni induló magyarok ezrei fognak szenvedni. A DK hang­súlyozza, Orbán Viktornak nem a hazai belpolitikát kellene ki­vinnie Berlinbe, és nem kelle­ne „a németek belső ügyeibe” beleártania magát. A minisz­terelnöknek ki kellene állnia a magyarok jogaiért, hiszen mi is uniós állampolgárok vagyunk - emelte ki Ara-Kovács Attila kül­ügyi kabinetvezető. MW Kerülőt tennének a migránsok BÍRÁLAT A német-osztrák ha­táron felállítandó tranzitköz­pontokra vonatkozó elképzelé­sek hiányosságaira mutatott rá tegnap a legjelentősebb német rendőrszakszervezet (GdP). „Egy félkész munkáról beszé­lünk, mert nem veszi figyelem­be a többi német határt, és nem kínál megoldást ezekre a térsé­gekre” - véli a szakszervezet elnökhelyettese, Jörg Radek. A német-osztrák határon fel­állítandó tranzitközpontokban helyeznék el az EU valamely tagországában már nyilván­tartásba vett menedékkérőket, és innen szállítják majd visz­­sza őket a regisztráció szerinti tagállamba, ahol le kell folytat­ni menekültügyi eljárásukat. „Nagy valószínűséggel két-há­­rom hónap múlva kiürülnének a bajor tranzitközpontok, és máshol tapasztalnánk a mig­rációs nyomást” - vélekedett az elnökhelyettes. Az egyenlő elbánás elve is sérülne, mert az osztrák határon a migránso­­kat őrizetbe vennék, míg a töb­bi határon keresztül akadály­talanul közlekedhetnének. MW SOKK Újabb sokkoló részlet derült ki a Németországban, Wiesbadenben májusban tör­tént brutális gyilkosság ügyé­ben, amikor egy iraki migráns megölt egy tizennégy éves né­met lányt, Susannát. A Bild cí­mű német napilap arról írt, hogy az áldozat édesapja hiába jelentette az esetet, a rendőrség nem foglalkozott vele. Ahogy a külföldi sajtó beszá­molt róla, Susanna Feldman május 23-án tűnt el a Frank­furthoz közeli Mainzban. Több száz rendőr kereste, végül egy tizenhárom éves migráns fiú jelentkezett a hatóságoknál, aki megmutatta, hol van a lány holtteste, és Ali Bashar nyomá­ra vezette a rendőröket. A gyilkosággal gyanúsított 21 éves iraki Ali Bashar 2015- ben érkezett Németországba, menedékkérelmét elutasították. A férfi ügyvédet fogadott és fel­lebbezett, ezért tartózkodási en­gedélyt kapott a hatóságoktól az eljárás lezárásáig. Nem tolon­­colták ki Németországból, an­nak ellenére, hogy többször elő­állították rablás és testi sértés vádjával, márciusban egy rend­őrnőt is bántalmazott. Susanna meggyilkolása után nyolctagú családjával együtt, hamis pa­pírokkal, gond nélkül repülő­re szállt Düsseldorfban, és egé­szen Irakig menekült. Ott azon­ban - a német hatóságok kéré­sére - órákon belül elfogták és visszaszállították Németország­ba, ahol bíróság elé állították. A kedden elkezdődött tárgyalá­son az is kiderült, Ali Bashar, még mielőtt megölte volna Susannát, márciusban egy ti­zenegy éves német kislányt is megerőszakolt. Nem csak az vált világossá, hogy az irakinak több áldozata is lehetett, barátjá­ról, a tizenhárom éves nyomra­vezető fiúról is kiderült: valószí­nűleg tettestárs volt, és ő is meg­erőszakolta a tizenegy éves né­met kislányt \z ügy felháborodást keltett, több helyen tüntetéseket tartot­tak, ahol a bevándorlás követ­kezményeire és a szexuális visz­­szaélések nagy számára hívták fel a figyelmet. MW

Next

/
Thumbnails
Contents