Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-05 / 154. szám
2018. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ 0 Nemcsak a Balatonról van szó, hanem az ország minden részéről Ez egy sport, amely mindenkit megszólít mushoz való kötődés. Ezek közül egy is rengeteg energiát emésztene fel, hogyan lehet kiszolgálni valamennyi területet?- Nagyon fontos látni, hogy, mint minden sportban, a vitorlázásban is akadnak különböző érdekek. Egy szövetségnek és az elnöknek viszont az a kötelessége, hogy megtalálja az egyensúlyt, és a lehetőségekhez mérten valamennyi területet kézben tartsa, támogassa.- Ennek fényében melyek az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai?- Egyrészt a már említett munkát kell folytatni. Tehát az utánpóüás-nevelés fejlesztése, az élsport támogatása és a vitorlázás - mint a turizmussal szorosan öszszefüggő tömegsport - népszerűsítése a feladat. Emellett ki kell emelnünk azt, hogy készülőben van a magyar vízi sportok, ezen belül a vitorlázás fellegvára. Ez nem egy közhelyes marketingfogás, hanem tényleg lesz végre saját otthona a vitorlázásnak.- Vagyis?- Az idén elindult a részben uniós forrás, azaz a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) segítségével finanszírozott balatonfüredi megáliópont-fejlesztés, amely egy kikötő és a megfelelő parti infrastruktúra kialakítását is magában foglalja. A kikötőfejlesztés esetében nem véletlenül beszéltem vízi sportokról és nem csak a vitorlázásról, mert a balatonfüredi beruházásban a Magyar Kajak-kenu Szövetség is részt vesz. Ha pedig létrejön majd a komplexum, akkor a kajakosok és a kenusok is igénybe vehetik. A fejlesztésben részt vesz továbbá Balatonfüred város önkormányzata is. Összességében elmondható, hogy ez egy olyan közös projekt, amelyben mindenkinek ugyanaz az érdeke, vagyis a fejlődés, amely egyben szintlépés is. Ráadásul ez nekem személyes ügy. 2013- ban, amikor megválasztottak a Magyar Vitorlásszövetség elnökének, célul tűztem ki, hogy létesüljön egy, az MVSZ kontrollja mellett működő kikötő, amely lehetőséget nyújt nagy nemzetközi versenyek, edzőtáborok rendezésére és edzőképzési feladatok ellátására, valamint a vitorlázásturizmus megismertetésére, fejlesztésére.- Eddig nem volt ilyen bázis? Hol „lakott” a szövetség? Hol volt a balatoni központ?- Jelenleg az a helyzet, hogy Balatonfüreden az egyik kikötőben bérlőként vagyunk jelen, ott folyik a munka. Ezért hoz lényeges változást a már említett új kikötő, amely az otthona a Magyar Vitorlásszövetségnek. Ott folyik majd a műhelymunka, ott szervezzük majd a versenyeket, ott lesznek a képzések, és még sorolhatnám. Fontos, hogy olyan kikötő épül, ahova bárki jöhet. Mindenkit szeretettel várunk. Prof. dr. Kollár Lajos: Rekordszámú nevezőre számít a Vitorlásszövetség- Most lesz az ötvenedik. A kézenfekvő jubileumi szám mellett mi a jelentősége ennek?- Visszakanyarodnék az előbbi válaszban szereplő kölcsönhatáshoz. A tradíció, az innováció kölcsönhatása és a sport szeretete, a Balaton és a vitorlázás iránti fokozódó érdeklődés is nagy szerepet játszik abban, hogy sor kerülhet az 50. Kékszalagra, mégpedig óriási érdeklődés mellett. A Kékszalag esetében egyértelműen látványos fejlődés van évek, évtizedek óta, £z nem véletlen. Ma pedig már egy vitorlásversennyel összekötött, majdnem egyhetes fesztiválról van szó, amely rengeteg embert megmozgat. Azt gondolom, hogy a Kékszalag sikere is szerepet játszik abban, hogy a „vízen élő” emberek, azaz a vitorlázók száma egyre növekszik. Évekkel ezelőtt még 25-30 ezer vitorlázóról beszélhettünk, ma már a számuk eléri a 40 ezret. Persze nem arra kell gondolni, hogy ez a városnyi ember mindennap vitorlásversenyen vesz részt, de ők rendszeresen sportolnak a vízen. Tehát a vitorlázás egyre népszerűbb, ez ma már ténykérdés. Ez persze annak is köszönhető, hogy sok embernek nagyon hálás lehet a sport.- Például?- Ez egy nagyon hosszú névsor lenne, szétfeszítené ennek az interjúnak a kereteit. Példaként azért mindenképp érdemes kiemelni Fa Nándor szerepléseit. Azok közül is, mondjuk, a legutóbbi Vendée Globe egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyt, amelyen Fa Nándor a 8. helyen ért célba. Ezzel a nemzetközi mércével is hihetetlen eredménnyel a magyar vitorlázás népszerűbbé vált külföldön és Magyarországon is. Utóbbiról annyit, hogy számos visszajelzés érkezett olyanoktól, akik korábban semnűlyen szinten nem érdeklődtek a vitorlázás iránt, de most fordult a kocka. Látták és követték Fa Nándor szereplését, és azóta a vitorlázás egyre jobban érdekű őket. Persze beszélhetnék legendás kormányosokról, korábbi és jelenlegi klubvezetőkről, edzőkről, versenyzőkről, hajóépítőkről is, akik évtizedek óta rengeteg munkát fektettek abba, hogy a magyar vitorlázás fejlődjön.- A vitorlázást sokan kizárólag a Balatonhoz kötik, de azért máshol is akadnak erre alkalmas tavak, ott mi a helyzet?- A Balaton a legnagyobb tavunk, így kézenfekvő, hogy ott van a legtöbb hajó és vitorlásklub, de az utóbbi években a vitorlázás népszerűbbé válása miatt a kisebb tavakon is komoly haladás történt. Én pécsi vagyok, így a szemem előtt zajlik az Orfűi-tónál látható fejlődés. Nagyon sokan keresik fel az orfűi telepet, ami nagyszerű dolog. Ugyanígy jelentős fejlődés látható a Velencei-tónál, a Tisza-tónál és a Fertő tónál is. Összességében egyre több felnőtt és gyerek kerül kapcsolatba a vitorlázással. Ez pedig mindenképp örömteű esemény. Beszédes, hogy az utánpótláskorú versenyzők száma 2017-ben megközeütette az 500 főt, ami látványos emelkedés 2013-hoz képest, akkor ugyanis 280-an voltak. Közel a duplájára nőtt a számuk, ami nyilvánvalóan tükrözi a vitorlázás fokozódó népszerűségét. A Magyar Vitorlásszövetség Vitorlássuű programja pedig szintén azt a célt szolgálja, hogy minél több fiatal kezdhesse el ezt a sportot. Továbbra is hangsúlyozom, nemcsak a Balatonról van szó, hanem az ország minden részéről.- A másik fontos pillért az élsport jelentheti a vitorlázás népszerűsítésében. A magyar versenyzők pedig elég jól szerepelnek...- Szerencsére az olimpiai hajóosztályokban versenyző sportolóink közül az egyszemélyes hajók esetében a Laser Radialban induló Érdi Mária, a finndingis Berecz Zsombor, valamint a Laser Standarddal vitorlázó Vadnai Benjámin és Vadnai Jonatán, ületve a kétszemélyes hajóosztályok közül a 470-esben szereplő Gyapjas Zsombor és Gyapjas Balázs kiemelkedő eredményeket értek el az elmúlt időszakban. Bátran mondhatom, mindegyiküknek van esélye arra, hogy a tokiói olimpiára való kijutás szempontjából mérföldkövet jelentő, idén augusztusban sorra kerülő aarhusi vüágbajnokságon jól szerepeljenek.- Élsport, utánpótlás, nagyhajósok, plusz ott van még a turiz- A Kékszalagot a Balaton ünnepeként szokás emlegetni, de kérdés, hogy a Kékszalag „adja” el, azaz népszerűsíti a Balatont? Vagy fordítva, a Balaton adja el a Kékszalagot?- Kezdjük ennél jóval távolabbról a dolgot, mert a Kékszalag közel sem csak a vitorlázásról szól. Az persze igaz, hogy nagyon jó kölcsönhatásban van a Balaton és a Kékszalag, de túl leegyszerűsítő volna ezt enynyire leszűkíteni. A Kékszalag ugyanis az évtizedes tradícióival természetesen egyfelől a Balaton ünnepe, de ugyanúgy a vitorlázás, a sport és a turizmus ünnepe is. Csakis így érdemes beszélni a Kékszalagról. Kénytelen vagyok ismételni magamat, ugyanis tényleg mindenkinek szól, aki érdeklődik a sport, a víz, a természet, a Balaton és a vitorlázás iránt. Ebből is látszik és nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Kékszalag nem csak egy verseny. Hanem az előbbi dolgokat összefogó fogalom. Ezt az a nagyon egyszerű dolog is bizonyítja, hogy a Kékszalagot egybeírják, pedig egy sima kék szalag szóösszetétel külön lenne. Ráadásul a Kékszalag egy bejegyzett védjegy. A Kékszalag mindenkihez szól, mindenkit szeretettel vár. Itt érdemes megemh'teni, hogy a Balatonfüredről rajtoló vitorlásversenyeknél vagy szimplán a túrahajózásnál sok hajós hely hiányában nem tud kikötni Füreden. A most épülő kikötőben erre is lesz mód, ezért is szerepel a nevében, hogy nem egy sima kikötő, hanem megáűópont lesz.- Ez a projekt azért turisztikai szempontból sem utolsó...- Természetesen idegenforgalmi hozadéka is van. Ez a beruházás nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a meghatározó vitorlásturisztikai desztinációvá váljon a Balaton. A turizmusban rejlő lehetőségek miatt lett partner a beruházásban a balatonfüredi önkormányzat is. Nyilván most nehéz megmondani, hogy maga a fejlesztés, a vitorlázás és a kajakkenu népszerűsége, a turizmus fejlődése mekkora forgalombővülést hoz. Az biztos, hogy növekedés lesz, tulajdonképpen csak a szám a kérdéses.- A turizmusnál maradva és viszszakanyarodva a Kékszalaghoz: melyek a verseny legfontosabb céljai?- A korábban emk'tett hagyományt és az innovációt egymással párhuzamosan jelem ti meg, ez pedig sokak számára érdekes lehet. A hagyományt nagyon nem keű részletezni, ha egy 1934 óta megrendezett versenyről van szó, ez szerintem önmagáért beszél. Az innováció pedig úgy jön a képbe, hogy ma már csak kapkodom a fejem, hogy nemzetközi mércével is magas klasszisú hajók jönnek a versenyre. Azt is fontos kiemelni, hogy a mostani időrekordot tartó hajó a magyar fejlesztésű Opel Fifty-Fifty. A vüágszerte legkorszerűbb technológiával készült hajók indulása pedig egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a Kékszalag nemzetközi szinten is ismertté váljon. Az idei, jubileumi verseny azért is különleges, mert a Magyar Vitorlásszövetséggel együttműködésben a mindennap használt forintérméinket előállító, a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó Magyar Pénzverő egy különlegesen szép emlékérmet készített. EmeUett az Erste Bank fő támogatóként ismét hozzájárul a verseny sikeréhez, de fontos a többi támogatót is kiemelni, például az MVM Groupot, az Audit, az űcsit.- Ha a verseny után megkérdik, mivel lenne elégedett?- Jó lenne, ha rekordszámú nevező jönne, ami bőven 600 feletti hajót jelent. A visszajelzések alapján úgy tűnik, elérjük ezt a célt. Persze nyugtával keű dicsérni a napot, hiszen a vitorlázásról van szó. Hosszabb távon pedig az lenne örömteű, ha minél több gyermek, felnőtt kezdene el sportolni, vitorlázni. Ennek nemcsak a Magyar Vitorlásszövetség elnökeként, hanem orvosként, magánemberként is nagyon örülnék. Névjegy Az idén 70. évét betöltő prof. dr. Kollár Lajos ismert érsebész, munkája elismeréséért a Pécsi Tudományegyetem professor emeritus címet adományozott neki 2018 tavaszán. Ezt megelőzően 2016- ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta neki a köztársasági elnök. A Magyar Vitoriásszövetség elnökeként már a második ciklusában járó Kollár professzor 2013- ban lett a Magyar Vitoriásszövetség elnöke. Aktív vitorlázó, a Tabu nevű 40-es schaerenkreuzer (cirkáló) tulajdonosa és kormányosa. Kollár Lajos elhivatott a gyógyítás iránt végigjárta a szakmai ranglétrát egészen a kezdetektől: műtősfiúként diákként kezdte a Pécsi Tudományegyetem falai között majd orvosként, később többek között a klinikai központ első főigazgatójaként folytatta; összesen mintegy 50 évet töltött el az egyetem kötelékében. A diploma megszerzését követően tett egy kis kényszerkitérőt: nem messze, csak Szekszárdra. az ottani megyei kórházban dolgozott. 1976-ban tért vissza Pécsre, a II. Számú Sebészeti Klinikára. Négy év múltán az I. Számú Sebészeti Klinikán praktizált itt előbb adjunktus, majd a magyarországi érsebészet egyik alapítója és a pécsi érsebészeti klinika vezetője lett. Még ötvenéves kora előtt, 1995-ben megszerezte az egyetemi tanári címet Ekkortól a Baranya Megyei Kórház-PTE ÁOK sebészeti tanszékének vezetője, és a megyei kórház általános és érsebészeti osztályának, majd az érsebészeti klinika igazgató profeszszora lett. 2007-től a PTE Klinikai Központ első főigazgatója. Tevékenyen részt vett a pécsi egészségügyi ellátórendszer átalakításában, melyhez több uniós pályázatot nyert Számos szakmai publikációt jegyez, több könyvfejezetet írt, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke volt két cikluson át, tagja a Magyar Sebész Társaságnak is, a Magyar Haemorheologiai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Több új műtéti eljárás kidolgozója, bevezetője. Első MVSZ-elnöki ciklusa kezdetekor azokat a célokat fogalmazta meg, hogy szélesítsék a vitorlázás utánpótlásának bázisát és készítsenek el egy olyan új stratégiát és átlátható, hatékony szövetségi működést, amelynek révén folyamatosan emelkedik a háttérben végzett munka szakmai színvonala. Tavalyi újraválasztásával a vitorlázók közössége úgy ítélte meg. hogy vezetése alatt a szövetség elérte ezeket a kitűzött célokat, és Kollár Lajos vezetésével jó úton, jó irányba halad az MVSZ. A második ciklusa elején az eddigi munka folytatását ígérte azzal, hogy „az irányon nem változtatunk”. A „Gyorsabban, élesebben” mottóval jelzett, 2020-ig tartó ciklus legfőbb célkitűzései között a tokiói olimpiára minél több kvóta megszerzése szerepel, és ennek érdekében a pénzügyi-anyagi és a szakmai háttér további erősítése. A csúcsversenyzők eredményessége mellett nem feledkeznek meg a sportág gerincét adó nagyhajós és szabadidő-vitorlázókról sem. Az elmúlt időszakban megújult szakmai szempontból átláthatóvá és egységessé vált a versenyrendszer, ami megállította a magyarországi versenyeken részt vevők számának korábban tapasztalt csökkenését. A továbbiakban is azon dolgoznak majd, hogy minden magyar vitorlázó megtalálja azt a túrát versenyt vagy eseményt amelynek révén bekapcsolódhat a sportág vérkeringésébe.
