Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-05 / 154. szám
2018. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ^ Szeretik a pálinkát, de védik a piacot Nagy Attila mutatja a Brill Pálinkaház díjnyertes Jázmin szőlő pálinkáját Fotó: Makovics Kornél Idén harmadik alkalommal nyerte el a harci Brill Pálinkaház a Magyarország Legjobb Pálinkája címet. Arra még nem volt példa, hogy ennyire tartósan sikeres, a minőség iránt ennyire elkötelezett és elismert legyen egy pálinkafőzde. Nagy Attila és Krizl Edit huszonnyolc évvel ezelőtt alapította a céget, szörpök készítésével, forgalmazásával indultak. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu HARC A Pálinka országkóstolót a múlt hónapban rendezték meg Budapesten. Az Agrárminisztérium és a Pálinka Nemzeti Tanács felhívására negyvennyolc pálinkaháztól összesen háromszázkilenc tétel érkezett. A Pálinka Nemzeti Tanács közleménye szerint a legjobb pálinka díját a harci Brill Pálinkaház Jázmin szőlő pálinkája nyerte el. Ebből az alkalomból kerestük meg Nagy Attilát, aki elmondta, a Brill mai sikereit közel húsz éves munka alapozta meg. A cég 1990-ben szörpgyártásra alakult, hogy miért váltottak át szeszes italokra, erre viccesen azt felelte, közben felnőtt az a nemzedék, akik még gyerekként a szörpöt kedvelték. A viccet félretéve, azért váltottak, mert a szörpfogyasztás szezonális jellegű, ők pedig egész évben szerettek volna dolgozni az üzemükben. A kilencvenes évek elején gyógynövényekből készítettek párlatokat, akkor ez még nagyon új volt a piacon, majd Nagy Attila elkészítette a maga cefréjéből az első párlatot, a szomszéd pálinkafőzőjén. 2000-ben már részt vettek pálinkáikkal a Kölnben megrendezett élelmiszeripari kiállításon, ahol megismerkedtek egy forgalmazóval. Ekkor még csak a klasszikus - barack, cseresznye, körte, szilva - pálinkákat készítették. A nagy áttörés 2004-ben volt, amikor az unió engedélyezte a pálinka név használatát. Ekkor kezdtek úgynevezett ágyaspálinkát készíteni a harciak. A pálinkában lévő dupla gyümölcstől illatos, ízletes volt a párlat, ami nagyon tetszett a fogyasztóknak.- Újabb áttörést jelentett, amikor felfedeztük a szekszárdi borvidék csodálatos alapanyagait - mondta Nagy Attila. A merlot és a cabernet törkölyt, amit fahordókban érleltünk tovább. Ezek a pálinkák hozták az első nemzetközi sikereket, tette hozzá. A különlegességeket 2004 után kezdték el készíteni málnából, eperből, bogyós gyümölcsökből, majd zöldségpárlatokkal is megjelentek a piacon. Minden zöldségből - legyen az cékla, medvehagyma, sütőtök, vagy paprika - lehet párlatot készíteni, melyekben van némi cukor illetve lebontható keményítő, mondta Nagy Attila. Aki már kóstolta ezeket, tudja, mindent lehengerlő ízélményt adnak. Európában egyébként csak ketten - egy német, a Fekete erdő környékén lévő pálinkaház készít még a harciak mellett medvehagyma párlatot. Hogy mennyire vevők a külföldiek a pálinkákra? Nagy Attila elmondta, Európa országaiban van nagyobb kereslet rá, ennek az is az oka, hogy a konyakot és a whiskys italokat gyártók védik a piacot. Olyan törvényt hoztak a multi cégek jogászai, hogy a pálinkások labdába sem rúghatnak, például törvény írja elő, mennyire alacsony metanol érték lehet az adott szeszes italban, és ennek csak a whisky tud megfelelni. Ez az oka annak, hogy az érdeklődés ellenére sem a Távol-Keleten, sem Amerikában nem tudott elterjedni a pálinka. Jázmin szőlőből készült a díjnyertes A cél soha nem az volt, hogy megnyerjünk egy versenyt, mondta Nagy Attila, hanem az, hogy különleges, jó minőségű pálinkát készítsünk és a fogyasztó azzal maximálisan elégedett legyen. A piacon sokan vannak, és azok is sokan vannak, akik nagyon jók a szakmában. 2010- ben nyerték el először a Magyarország Legjobb Pálinkája címet. Annak a matematikai esélye, hogy ezt a címet még egyszer elnyerik nem sok volt, azt mondták nekik, majd a következő hatvan évben. Nagy meglepetést okozott, hogy 2013-ban birs pálinkájukkal ismét a legjobbak lettek, az pedig, hogy idén, harmadszor is elnyerték a címet, elképesztően nagy siker. Nagy Attila elmondta, a Jázmin szőlőből készített pálinkájukra azért is büszke, mert egy újabb hazai nemesítésű szőlőfajtát tudnak ezzel is népszerűsíteni. Játszóterek Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu /A. Játszótér mellett haladtam el, és bevallom, nem is annyira az önfeledten szórakozó gyerekeket néztem, hanem inkább a körülményeket és a szerkezeteket, amelyek biztosították ezt a szórakozást. Ahol nem homok vagy fű borítja a talajt, ott rekortán a burkolat, a játékok leginkább könnyű anyagokból készültek, fából, gumiból, kötélből. Emellett modernek, kreatívak, és legfőképpen biztonságosak. Az ember óhatatlanul összehasonlítja ezt a játszóteret azzal, ahol gyermekkorában időzött a kortársaival. Bátran kijelenthetjük, hogy kész csoda, hogy az uniós játszótér-szabvány bevezetéséig nem történt tragédiák tömkelegé a hagyományos, rendszerváltás előt-Ha leesett a gyerek a mászókáról simára esett, ki volt alatta betonozva ti stílust képviselő játszótereken. Bizonyára nagyon sokan emlékeznek még a csuklóvastag öntöttvasból készült mászókákra, a gyerekek keze át sem érte a rudakat, s ha felmásztak az általában rakéta alakú monstrum tetejére, és le találtak pottyanni, hát simára estek, mert szépen ki volt alatta betonozva. Amúgy is minden fém volt és beton. Talán csak a hinták ülőkéje volt fából, jó erősen odaszegecselve. Ha valakit lendületből megcsapott a hinta és nem volt legalább hatvan kiló, akkor bizony métereket repült, és örülhetett, ha nem tört el valamije. Az, hogy nem volt túl sok baleset azt bizonyítja, hogy igencsak szívós nép a magyar. Mindenesetre azért a mai kisgyermekes anyukák sokkal nyugodtabbak lehetnek a játszótéren, mint annak idején az ő szüleik. Tamásiban tartott misét Böjté atya TAMÁSI Kedden a Koppány-parti városba látogatott Böjté Csaba ferences rendi szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke. Böjté Csaba az általa létrehozott gyermekmentő szervezetről elmondta, huszonöt év alatt mintegy hatezer gyereket fogadtak be, és jelenleg is több mint kétezer-ötszáz nyomorgó gyermekről gondoskodik az intézményeiben - írja az infotamasi.hu oldal. Véleménye szerint a világ jobb hely a társadalom perifériájára szorult árvákkal és fogyatékos emberekkel. Akik hallották már megnyilatkozni, azok egyetértenek abban, hogy életre szóló élményt kaptak. Gondolatai bárki számára megoldást és támaszt nyújthatnak. Nála egy mise több, mint vallási szertartás. Ő a klasszikus értelemben vett tanító. Azok közé tartozik, aki egész életében másokért küzd, és saját testi épsége is azért fontos számára, hogy minél tovább segíthessen másokon. B. L. HIRDETÉS Gratulálunk idei receptversenyünk nyerteseinek: Morva Lászlóné Kétsoprony Ruzics Zsolt Péterné Zalaegerszeg A nyerteseket a nyeremény átvételéről telefonon értesítjük! Bőség és drágaság a színpompás szekszárdi piacon Nem csökken a kajszi ára Nagyon készültek a záróünnepségre SZEKSZÁRD A kínálatra nem lehet panasz a szekszárdi piacon, megjelent az őszibarack, a kajszi, a meggy, a dinnye, a málna, a főzni való kukorica, a lecsópaprika, a paradicsom, a padlizsán, a kovászolni való uborka és még sorolhatnánk. Az árakkal viszont nem elégedettek a vásárlók. Minden gyümölcs nagyon drága, de mind közül a kajszi az, amely minden eddigi magassági rekordot megdöntött, kilójáért ugyanis hétszázötven forintot kértek a tegnapi piacon, és még csak nem is volt hibátlan a gyümölcs. Dinnyéből is volt kínálat bőven, de meglepő módon maguk a termelők drágábban kínálták, mint a kereskedők. Kilójáért kétszáz forintot kértek, míg a zöldségeseknél - akik a nagybaniról hozták a magyar dinnyét - már százhetven forintért is lehet vásárolni. A paprika viszont meglepően olcsó volt, kilóját kétszáznyolcvan forintért is árulták. Kezdődhet tehát a lecsószezon. Hasonlóan olcsó volt a kovászolni való uborka, kilójáért kétszázötven-háromszáz forintot kértek, viszont kevés helyen árultak csak kaprot. Egy cső főzni való kukoricáért- százhúsz forintot kértek az árusok. M. I. A kínálatra igazán nem lehetett panasz Fotó: Makovics Kornél SIMONTORNYA Nagyon készültek a gyerekek a simontornyai zongoratábor záróünnepségére, amelyet a várban tartottak szerdán este. Mint azt dr. Phan Bich Thientől, a Fried Kastély Szálló egyik tulajdonosától, a táborozok vendéglátójától megtudtuk, azt szerette volna elérni a közel két hetes összejövetellel, hogy a vietnámi gyerekek a zenei képzés mellett Liszt Ferenc országával és a megyével is megismerkedjenek. Magyarországon sok a tehetség, de nincs ez másként a tizenkétmilliós Ho Si Minh-városban sem, ahonnan a tíz és tizenhat év közötti fiatalok és szüleik érkeztek. A nyolc gyermek felkészülését a zeneakadémián oktató, valamint Bécsből érkezett tanárok segítik. Dr. Phan Bich Thien elmondta, a magyar klaszszikus zenei képzésnek jó híre van a világban, de nemcsak erről győződhetnek meg testközelből a vendégek, hiszen kirándulásokat is tettek. Jártak Budapesten, a Balatonnál, utolsó napjukat pedig Hévízen töltik. Simontornyán pedig az igazi vidéki Magyarországot láthatják a vietnámiak. A csoport július 6-án utazik haza. B. K.
