Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-26 / 172. szám

ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2018. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Óriási tartozást halmozott fel a Jobbik, újabb százmilliós összeg Milliárdos adósságban Reménytelennek tűnik a párt anyagi helyzete Fotó: MTI Újabb fejlemény Hernádi Zsolt ügyében FORDULAT Az uniós tagálla­mok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni minden európai elfogatópa­rancs ügyében. Végrehajtá­sa nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyész­ség megszüntette a büntető­ügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintet­tet csupán tanúként hallgat­ták ki - közölte tegnap dön­tését az Európai Unió Bírósá­ga az A. Y. monogrammal azo­nosított magyar állampolgár­ként emlegetett Hernádi Zsolt ügyében. Az üzletembert azzal vádol­ta meg a horvát ügyészség, hogy több millió euró kenő­pénzt fizetett Ivó Sanader volt horvát kormányfőnek 2009- ben, hogy a MÓL kisebbségi tulajdonosként beszállhasson az INA horvát olajipari cégbe. A büntetőeljárás során a hor­vát állam európai elfogatópa­rancsot adott ki Hernádi ellen. A magyar hatóságok mindezt feljelentésként értelmezték. A Központi Nyomozó Főügyész­ség megvizsgálta az ügyet, de nem talált bűncselekményre utaló jeleket. így Hernádi Zsol­tot nem adták ki a horvátok­­nak, akik ezért az Európai Bí­rósághoz fordultak. Az uniós testület arra ju­tott, a magyar hatóság nem tagadhatta volna meg a kiada­tást. MW Lassan eléri az egymilliárd forintos tartozást a Jobbik. Ez a jövő évi EP-választás kampányában is éreztetheti a hatását. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PÁRTFINANSZÍROZÁS Több mint egy éve kezdett a lobbik rek­lámfelületeket bérelni Simics­­ka Lajos médiavállalkozó cé­geitől, hogy óriásplakát-kam­pányban járassák le a kor­mányt. Azon túl, hogy a három hónapos plakátakcióval össze­függésben tavaly ősszel az Ál­lami Számvevőszék (ÁSZ) til­tott pártfinanszírozás miatt 331 millió forinttal sújtotta a Jobbikot, most arra is fény de­rülhet, hogy a párt a mai na­pig még a piaci ár alatti bérle­ti díjat sem fizette ki Simicska cégeinek. A Magyar Idők úgy tudja, hogy a tavalyi megálla­podás szerint a Jobbiknak csak a választások után, azaz mos­tanában kellene törlesztenie a plakátok bérleti díját. A lap in­formációit gyakorlatilag alátá­masztja a párt szóvivőjének, Mirkóczki Ádámnak két héttel ezelőtti nyilatkozata, misze­rint a Jobbik úgy szerződött annak idején Simicska Lajos­sal, hogy csak a kampány után kell fizetniük. A három és fél hónapos óriásplakát-kampány mintegy 105 millió forintba került a Jobbiknak. A párt 150 milli­ós folyószámlahitelt vett fel részben a bérleti díj kifizeté­sére, részben pedig a működé­si kiadásokra, tehát még csak nem is az egész kampányra. Sneider Tamás pártelnök vi­szont nemrégiben azt mondta, a Jobbik 2017 tavasza óta még saját számlavezető bankjá­tól sem kapott hitelt. Minden­esetre bármekkora összeggel is tartoztak Simicskának, a pénzt már Nyerges Zsoltnak kell megfizetniük, az oligar­cha ugyanis minden érdekelt­ségétől megválik. A Magyar Idők rámutatott, decemberben derül ki, hogy Simicska kevesebb mint 130 millió forintért játszott át több mint ezer plakáthelyet a Job­biknak úgy, hogy nekik csak 27,5 millió forintot kellett ki­fizetniük szeptember végéig, míg a fennmaradó közel 102 milliót elég lett volna a válasz­tások után utalniuk. A trükk itt az volt, hogy amennyiben a Jobbik nyolc napon túli fize­tési késedelembe esne, akkor a plakátok visszakerülnek Si­micska cégeihez. Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgató­ja akkor közleményben tudat­ta: a megvett reklámberende­zések tulajdonjogát az ÁSZ ál­tal alaptalanul kiszabott 331 millió forint bírság miatt a Job­bik a héten eladni kényszerült. Ez persze újabb jogi aggályo­kat vet fel, hiszen a Simicska­­cégekkel kötött szerződés ré­sze, hogy 2020-ig a párt nem adhatja el a reklámhordozókat. A Jobbiknak jelenleg azt a 331 millió forintot kell tör­lesztenie, amelyet az ÁSZ ál­lapított meg tiltott pártfinan­szírozás miatt, ezt a Magyar Államkincstár (MÁK) a párt­nak járó állami támogatásból kezdte levonni. Az évente 476 millióból gazdálkodó Jobbik idén már egy fillért sem kap, a jövő év első negyedévében pedig csak 25 millióból mű­ködhet. Mindemellett a párt­nak az ÁSZ által megállapított 331 millió forintos bírsággal megegyező összeget kell befi­zetnie a MÁK-nak is. A köve­telés ott van az adóhivatalnál, miként a Magyar Posta is vár még mintegy hatvanmilliót. Teljes támogatási kerettel jövő év áprilisától rendelkez­hetnek majd, vagyis az EP-vá­lasztás előtti hónaptól, ám az állam erre költségvetési támo­gatást nem ad. Vagyis a Job­biknak szinte egyáltalán nem lesz pénze a kampányra, hi­szen azt nem finanszírozhat­ja a frakció, ahogy a pártala­pítvány sem. Mindezeken túl az adomá­nyok felhasználásánál is mi­nimum nyolcvanmillió hiány­zik, miután az ÁSZ-bírságra összegyűjtött százmilliót kam­pánycélokra költötték. Kétsé­ges egy 84 millió forintos hitel eredete is, hiszen Sneider pár hete arról beszélt, egy bank­tól sem kaptak kölcsönt. Vagy­is nem kizárt, hogy mire a Job­bik kilábal az anyagi csődből, minden kezdődik elölről. Egyre kevesebben vándorolnak ki A kisebbek hamarabb kerülnek nevelőszülőhöz örökbefogadás Pár éve gyorsítottak az eljárás feltételein Fotó: Shutterstock DEMOGRÁFIA A munkavállalási célú kivándorlás jelentősen csökken, és nőtt a visszatele­pülök száma is - jelentette ki tegnap Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője kiemelte, a kül­földi munkavállalás kezd visz­­szaszorulni, vagyis jelentő­sen emelkedik a visszaköltö­zők száma, a kivándorlóké pe­dig csökken. Az Eurostat sze­rint valamivel 300 ezer fölötti a külföldön munkát vállalók szá­ma, ami 5,2 százalékos arány a magyar munkaképes lakosság körében. Romániából, Bulgári­ából vagy a balti államokból jó­val többen mennek külföldre dolgozni. Harrach a pozitív eredmé­nyek közé sorolta a gyermek­­vállalási kedvet és a teljes ter­mékenységi arányszám 1,5-re emelkedését. Kiemelte, a házas­ságkötések száma nőtt, a váláso­ké és az abortuszoké csökkent. Még hosszú éveknek kell eltel­niük, hogy évtizedek negatív ér­tékeit pozitívvá formálják - tet­te hozzá. Szerinte jelentős demo­gráfiai változásokra van szük­ség, ami elsősorban a közgon­dolkodástól, a gyermekvállalási kedvtől, a családbarát környe­zet kialakításától függ, de a kor­mányzatnak is van feladata, pél­dául a családok anyagi támoga­tása. NIW Több az CSALÁD Egyre népszerűbb az örökbefogadás Magyarorszá­gon, csak tavaly 1025 gyermek került nevelőszülőkhöz, több, mint az örökbefogadások újra­szabályozását elrendelő gyer­mekvédelmi törvény 1997-es hatályba lépése óta bármikor. A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) adatai szerint tavaly összesen 1972 gyermek volt örökbe adható, közülük ezer­nél több 10 éves vagy annál idősebb, 283 három év alatti és 657 fogyatékos. Országosan csaknem 21 ezer gyermek ré­szesült gyermekvédelmi szak­ellátásban, közülük 14 ezren éltek nevelőszülőknél. A ta­valy örökbe fogadott gyerekek közül több mint kétszázan kül­földi nevelőszülőkhöz kerül­tek, a külföldi örökbefogadá­sok aránya három év alatt 17 százalékról 23 százalékra nőtt. Az utóbbi években folyamato­san nőtt azoknak a száma, akik gyereket fogadnának örökbe, és akiket erre alkalmasnak ta­láltak a hatóságok. Csak tavaly 2753-an vártak gyerekre, több­ségük házaspár, de voltak köz­tük egyedülállók is. Az örökbe fogadott gyermekek 22 száza­léka még nem töltötte be az el­ső életévét, 14 százalékuk pe­dig háromévesnél kisebb volt. Négy év alatt másfélszeresére emelkedett azoknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy gye­reket fogadnak örökbe. A válto­zás egyik oka minden bizony­nyal az, hogy 2014-ben gyorsí­tották az örökbefogadási eljárá­sokat, másrészt egyre több kül­földi állampolgár is bejelentke­zett gyerekért. Az örökbe fogadók jellemző­en minél kisebb gyereket sze­retnének, viszont 10 százalék­nál kevesebb a háromévesnél fiatalabbak aránya, sőt, a leg­több gyerek már betöltötte a 10 évet. Az életkornál is erősebb * visszatartó ereje van annak, ha a gyerek tartós betegséggel vagy fogyatékossággal él. Ta­valy minden harmadik örökbe adható gyermek tartozott eb­be a körbe. Évente tíznél keve­sebb fogyatékossággal élő gye­reket fogadnak örökbe - 2016 kivétel volt -, tavaly a 650 fo­gyatékos gyerekből csupán hét került családba. Titkos örökbefogadás eseté­ben a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők semmit nem tud­nak egymásról. Nyílt örökbefo­gadásról van szó, ha a vér sze­rinti és az örökbe fogadó szülő ismeri egymást. A KSH szerint az utóbbi három évben a nyílt örökbefogadások száma* csök­kent, a titkosaké megemelke­dett. A legtöbb gyereket, körül­belül egyharmadukat, Buda­pesten, illetve Pest, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Aba­­új-Zemplén megyében adják örökbe. A középső országré­szen az országosnál jóval töb­ben fogadják örökbe házastár­suk, rokonuk gyerekét. Leg­több gyerekre váró házaspár Csongrádban, Bács-Kiskun­­ban és Fejérben él, ezekben a megyékben azonban kevés az örökbefogadás: MW Korábban szabadult Sztojka Iván C0ZMA-GYILK0SSÁG Jó maga­viseleté miatt kedvezménnyel szabadult a Marian Cozma­­gyilkosságért 13 év 10 hónap­ra ítélt Sztojka Iván. Az enyin­gi férfi 9 év 5 hónapot ült, mert részt vett a 26 éves kézilabdás megölésében. Rokonai, barátai óriási bulival ünnepelték egy Cozma családja még semmit sem kapott a kártérítésből enyingi étteremben, a Bors in­formációi szerint egy BMW-vel is meglepték. A lap úgy tud­ja, Sztojka múlt csütörtökön, a legnagyobb titokban hagyta el a szombathelyi börtönt. Azóta Pesten és Siófokon is járt. Marian Cozmát, az MKB Veszprém 26 éves kézilabdázó­ját 2009. februárjában késelték halálra a veszprémi Patrióta szórakozóhelyen. A Kúria jog­erősen kimondta: Sztojkának nagy szerepe volt abban, hogy Raffael Sándor - aki 18 év fegy­­házat kapott - meg tudta ölni a román válogatott sportolót. Ke­resztúri Mónika, Sztojka védő­je megerősítette: Sztojkát kifo­gástalan magatartására tekin­tettel, pártfogói felügyelet mel­lett, 4 év 5 hónapra feltételesen szabadlábra bocsátotta a bí­ró. Cozma családjának a bíró­ság ítélete szerint a halálában felelős öt embernek fejenként 16 millió forint nem vagyoni kártérítést kellene megfizet­nie, de még semmit nem láttak belőle. MW Nem csökken a cafeteria összege CÁFOLAT Nem szűnik meg a ca­feteria, és az összege sem vál­tozik, azt a SZÉP-kártyán to­vábbra is megkapják a munka­­vállalók - közölte tegnap a Fi­­desz-frakció. A képviselőcso­port ezzel arra reagált, hogy Árató Gergely DK-s frakcióve­zető-helyettes bejelentette, alá­írásgyűjtést indítanak a cafete­ria megadóztatására hozott új szabályok megszüntetéséért. Szerintük miközben a képvi­selők fizetését 200 ezer forint­tal emelte, a dolgozók béren kí­vüli juttatásait el akarja venni a kormány. A Fidesz-frakció szerint azok a Gyurcsányék beszélnek, akik elvettek egyhavi fizetést és egyhavi nyugdíjat az embe­rektől, valamint megalázóan alacsony bérekért dolgoztat­ták és agyonadóztatták a mun­kavállalókat. A kormány célja, hogy a munkavállalók tisztes­séges bért kapjanak, és inkább a bérük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizeté­sük egy részét. A béremelések további ösztönzéseként csök­kentik a munkát terhelő adó­kat, folytatják a közszféra bér­emelési programjait is. MW

Next

/
Thumbnails
Contents