Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-26 / 172. szám

2018. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK KITEKINTŐ g PROGRAMSOROK) CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE: Egy szent szarvas meggyil­kolása (ír-angol misztikus horror), 16,18 óra és 20.03. HATÁRON TÜLI iGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK OLVASÓTÁBORA PAKS-CSERESZNYÉSPUSZTA CSE­RESZNYÉSKERT ERDEI ISKOLA: a The Subrune zenekar koncertje, 20 óra. PÉNTEK MOZI BÖLCSKE: Hotel Transylvania 3. - Szörnyen rémes vakáció (amerikai ani­mációs vígjáték), 16 óra. Egy szent szarvas meggyilkolása (ír-angol miszti­kus horror), 18 óra. Ocean's 8 - Az év­század átverése (amerikai akció-vígjá­ték), 20.30. HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK OLVASÓTÁBORA PAKS DUNA-PART, VÍZISZÍNPAD: Ének hajolj ki ajkamon... - megzenésí­tett versek Balassi-kardos szerzők mű­veiből Kovács Gábor előadásában, 19 óra. UTCAFESZTIVÁL BÁTASZÉK ÁRPÁD UTCA: reggae ton bemutató, animáció tanítás, sza­bad tánc, kubai salsa -Rueda de Casi­no bemutató, bachata bemutató, taní­tás 19-22 óráig. KONCERT SIMONTORNYA VÁR UDVAR: Velorex GTI - hetvenes, nyolcvanas évek rock­zenéje, 20 óra. TRAFFIPAX 2:00-6:00 61-es főút 71. km 3.-00-5.00 6-os főút 113. km 400-600 6&ÖS főút 53. km 5.00-700 60s főút 132. km 830-1100 Nagykónyi, Nagy u. 4. 8:45-1130 5&ös főút 120. km 900-1200 930-1130 Gvapa, Cecei u. 45/A Dombóvár, Köztársaság u, 27. 10:00-12:00 631-es út 2. km 13.00-1530 6os főút 113. km 13S0-16.-00 56-os főút 5. km 1300-1530 Pofboly, Bajai u, 71 1400-1700 Kapospula, Rákóczi u. 52. 1430-1630 60s főút 100. km 1500-17:30 61-es főút 60. km 16:15-17:15 Bátaszék, Budai u. 86. 16:30-1930 Szekszárd, Rákóczi u. 63. 1700-2000 fros főút 100. km 2000-22:00 63-as út 3. km 2100-2300 Dombóvár, Hunyadi tér 37. VÉRADÁS CSÜTÖRTÖK Simontornya, Művelődési Ház 13.30-16.30 PÉNTEK Bonyhád, Sport Centrum 15.00-17.30 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár-100 cm Paks 28 cm Donibori 52 cm Árvízkapu 422 cm Baja 144 cm A Sió Palánknál 184 cm ELFELEDETT ÉVSZÁZADOK AZ ANGOLSZÁSZ ANGLIA TÖRTÉNETE Kiss Sándor könyvének kül­ső borítója Elfeledett évszázadok A folyamatos­ság híveinek táborát gya­rapító törté­nészek sze­rint 410-ben, a légiók kivoná­sa után nem szűnt meg a ró­mai civilizáció angol földön. Az ebből származó értékeket, a latin írásbeliséget, a keresz­tény egyházat, a romanizált műveltséget és mindenek­előtt a városokat immár a kel­ta eredetű többség óvta meg és örökítette tovább. Bárány Attila írja az Európa a korai kö­zépkorban című összefoglaló mű idevágó fejezetében: „az a kijelentés sem tűnik túlzás­nak, hogy Britannia a Római Birodalom utolsó intakt része: 500-ig a provincia egyetlen része sem kerül barbár kéz­re, sőt, egyes részek egészen a 7-8. századig megmene­külnek a barbár fennhatóság alól." Hogy ez miért is fontos? Nos, azért, mert ha ez így van, akkor részben választ kapha­tunk arra a kérdésre, hogy mi­ért éppen Anglia lett a világ­­történelem sikerországa. Azért hosszú út vezetett ide. Kiss Sándor az Elfeledett év­századok című, most megje­lent könyvében az első lépé­seket mutatja be, azt az idő­szakot, mely az angolszász ki­rályság kialakulásához veze­tett. Minta kötetből kiderül, a rómaiak kivonulása után még nyolcvan évvel is egy bizonyos Ambrosius Aurelianus hada­kozik a szászokkal, akiket azonban hosszú távon nem sikerült megállítani. Az angol­szász Anglia 1066-ig állt fenn és végzetét a francia földről partra szálló normann herceg, Hódító Vilmos okozta. KÖNYVAJÁNLÓ Till Jánosné, különböző települések sváb népviseleteibe öltöztetett babái között A szerző fotója Eredeti anyagokból készített viseletbe öltözteti a babákat Rajong a régi anyagokért, a korabeli varrási techniká­kért Till Jánosné. Sváb nép­viseletbe öltöztetett babá­kat készít. Legutóbb egy pé­csi kiállításon mutatta be munkáit. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hhu SZEKSZÁRD Nem baba-, hanem viseletkészítő. A baba csak hordozója a hagyományos vi­selet kicsinyített másának. Ezt hangsúlyozza Tilt János­né, aki mindenhez ért, amit tűvel és cérnával, illetve fonal­lal szokás végezni. Varr, hí­mez, köt, horgol. Már hétéve­sen pacskereket kötött szülő­falujában, Zombán. Pénzügyi területen dolgo­zott több cégnél. Nyugdíjba 2001-ben ment a MAHIR-től, ahol nemcsak gazdaságis volt, hanem mindennel fog­lalkozott a hirdetésfelvételtől az elszámolásokig. Akkoriban kedvtelésből nem varrt, csak családi szükségletre, de az a skála is széles volt, a zokni­­stoppolástól a nagykabát-ké­­szítésig tartott. A keresztszemes képek hím­zését 2000-ben kezdte, s máig, minden este azzal zárja a na­pot. Aprólékos alkotások ezek, előfordult már, hogy valame­lyiket festmény­nek nézték egy ki­állításon. Akad köztük olyan is, amelyik 450 ezer öltéssel készült, hó­napokon át. Na és a viselet­be bújtatott ba­bák. Erről isme­rik a legtöbben Tilt Jánosnét. Az egész úgy kezdődött, hogy külföldi útjairól mindig hozott egy-egy jellemző, népviseletes babát. Szépen gyűlt a kollek­ció, de valami hiányzott közü­lük: a magyar. S úgy gondol­ta: akkor azt majd ő megvarr­ja. Tíz évvel ezelőtt el is kezd-A sváboknál, a legtöbb he­lyen fekete volt a meny­asszonyi ruha te a különböző tájegységekre jellemző viseletek elkészítését kicsiben, de lehetőleg eredeti anyagokból. Padlások kincse­it használta fel, elsajátította a régi varrási technikákat, mi­közben felfejtett, megmentett kisebb-nagyobb darabokat a már foszladozó szövetekből. Bogyiszlón kétszáz éves fő­kötőt is talált. Két hónapig varrta a mását. A bogyisz­lói, sióagárdi, kalo­csai, sárközi baba után következett a mözsi. Ekkor döb­bent rá, hogy gyö­kerei alapján ez áll hozzá legköze­lebb. Azóta csak sváb öltöze­teket varr, s azon belül: Tolna megyeieket. A hozzáértő tud­ja, hogy ez sem egy szűk kör. Hétköznap és vasárnap, a fia­talasszonyok és az öregasszo­nyok más-más ruhában jár­tak, s falvanként is jelentős eltérés mutatkozott. Jelenlegi készletét harminc környékbe­li falu viseletét hordó, hatvan babája alkotja. A sváboknál, a legtöbb he­lyen fekete volt a menyasszo­nyi ruha. Egész életük során vigyáztak rá, nagyobb ünne­pekkor felvették, s végül ab­ban temették el őket. Ha valaki valamit szeret, ar­ról lelkesedéssel beszél. Tillné odavan a csodálatos régi anya­gokért, a meseszép, százéves csipkékért, a korabeli, meste­ri varrási technikákért. Azt mondja: - Úgy fogok meg egy régi darabot, hogy remeg a lelkem. S aki hasonlóan érez, akinek van kötődése ehhez a dologhoz, akit megérint, az az én közönségem. Értő közönség persze a kiál­lításain is van szép számmal. Áprilisban Pécsen mutatta be munkáit, októberben pedig a szekszárdi Babitsban lesz tár­lata, a Mondschein Kórus ju­bileumi rendezvényéhez kap­csolódóan. A nagymamák receptje szerint készült a házi gyümölcsíz a teveli hagyományőrző rendezvényen Nagy zománcedényekben Totyogott a lekvár TEVtí. Hagyományteremtő szándékkal székely barack­­lekvárfőző napot tartottak a völgységi településen, amely­re a dombóvári és a vaskú­ti székely kört is meghívták - mondta Erős Pál, a teveli kör vezetője. A környéken ter­mő szilva, bodzabogyó és ba­rack szolgált a főzés alapanya­gául, illetve mivel a márciu­si fagyok miatt idén termés­vesztéssel kalkuláltak a gaz­dák, Szénási Tibor kisvej­­kei gyümölcstermelő segítet­te ki kajszi- és őszibarackkal a verseny résztvevőit. A gyü­mölcsíz hagyományos módon készült, ahogy nagymamá-Mosás és kimagozás után kezdődhetett a lekvárfőzés Tevelen Nagy, zománcos üstökben kavarták a lekvárt Fotók: Makovics Kornél ink készítették, azaz tartósító­szer nélkül „puttyogott” a lek­vár. Erős Pál tájékoztatott, a versenyben első helyezett lett a dombóváriak konyhai alap­anyagként is használt zöldség­gel, rebarbarával megbolondí­­tott lekvárja, különdíjas lett a vaskútiak bodzája. Nem is székely emberekről lenne szó, ha nem került volna elő a nép­dal és a népzene. A program résztvevői meglátogatták a hí­res teveli pincesort, Jáhn Er­nő pincéjében vendégesked­tek. A baráti, szakmai és ha­gyományőrző napon a jó han­gulatot Illés Antal harmonika­­játéka garantálta. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents