Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-04 / 153. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚLIUS 4., SZERDA Akár már a kötelező előkészítő tárgyaláson lezárulhat a büntetőeljárás Rövidebbek és közérthetőbbek lesznek majd ezután az ítéletek Hatályba lépett július 1-jén az új büntetőeljárási törvény, amelynek az előkészítése során szabályozási elveket fogadott el a kormány. Ezek között kitüntetett helyet foglalt el az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, az észszerű időben történő döntéshozatal elősegítése. E téren a bírósági szervezet már számottevő eredményeket ért el az utóbbi években, hiszen az elhúzódó, két éven túli eljárások száma 2012- ről 2016-ra 36 százalékkal csökkent. A változásokról dr. Hauszmann-né dr. Szőke Rita, a Szekszárdi Törvényszék szóvivője tájékoztatta lapunkat. Munkatársunktól szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD Az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása jegyében az új törvény kiszélesítette azokat a lehetőségeket, amelyek folytán már a nyomozás során, bírósági tárgyalás nélkül az ügyek egy része lezárulhat. A korábbi vádemelés elhalasztását felváltotta a feltételes ügyészi felfüggesztés. Továbbra is megmaradt a közvetítői eljárás, azzal a különbséggel, hogy erre a bírósági eljárásban már nem kerülhet sor, csak a nyomozás során van rá lehetőség. Az egyezség nem vádalku Teljesen új eljárási lehetőség a nyomozás során köthető egyezség az ügyész és a terhelt között, védői közreműködés mellett. Ez nem keverhető össze a más jogrendszerben ismert vádalku intézményével, mert a bűncselekmény tényállását és minősítését az ügyész határozza meg, egyezkedni csak a jogkövetkezményről lehet. Fontos garanciális szabály, hogy az egyezséget csak a bíróság hagyhatja jóvá, a törvényes feltételek meglétének vizsgálatát követően. Ez azt jelenti, hogy a bíróság az előkészítő ülésen, tárgyalás tartása nélkül ügydöntő határozatot hozhat. A bírósági eljárást illetően a leglényegesebb változás az, hogy minden ügyben és minden vádlottal szemben kötelező a tárgyalást megelőzően előkészítő ülést tartani. Az előkészítő ülésen az ügyész, a vádlott és a védő köteles részt venni. Az előkészítő ülés funkciója kettős. Egyrészt ott kerülhet sor a nyomozás során kötött egyezség vizsgálatára, elfogadására és ügydöntő határozat meghozatalára. Az új eljárási törvény arra is lehetőséget teremtett, hogy a vádlott az előkészítő ülésen a vádiratban foglalt bűncselekmény tényállásával és minősítésével egyező beismerő nyilatkozatot tegyen és lemondjon a további bizonyításról. Az ügyészség a vádiratban ugyanis indítványt tehet konkrét büntetésre vagy intézkedésre arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismer és lemond a bizonyításról. Rövidebb és érthetőbb ítéletek Másrészt fontos szerepe van az előkészítő ülésnek a tárgyaláson történő bizonyítás tervezhetőségében. A bizonyítási indítványok előterjesztésének színtere az előkészítő ülés lett. A perkoncentráció jegyében az előkészítő ülést követően csak szigorú feltételek mellett tehetnek indítványt a felek további bizonyításra. Az eljárásjogi törvény ezen új rendelkezése a per elhúzására alkalmas, visszaélésszerű joggyakorlást hivatott visszaszorítani. Az észszerűsítés jegyében változtak a másodfokú felülbírálatra vonatkozó szabá-Az előkészítő ülésen a vádlott beismerő nyilatkozatot tehet Dr. Hauszmenn-né dr. Szőke Rita; az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása a fő cél Fotó: Makovics K. lyok. Nem érdemes ugyanis az elsőfokú bíróságnak részletesen indokolnia, a másodfokú bíróságnak pedig felülbírálnia azokat az ítéleti rendelkezéseket, amelyeket a felek egyike sem sérelmez. Az új rendelkezések következtében az ítéletek terjedelme rövidebb, közérthetőbb lesz, és hamarabb befejeződhet a másodfokú eljárás. Az eljárás gyorsítását szolgálja az is, hogy szélesedett a másodfokú bíróság megváltoztató jogköre. Köteles lesz ugyanis kiküszöbölni az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát és a relatív eljárási szabálysértést. Ez azt a célt szolgálja, hogy csökkenjen a hatályon kívül helyezések száma, mivel az sem az igazságszolgáltatás, sem a vádlott érdekét nem szolgálja. Az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy a másod- és a harmadfokú bíróságok hatályon kívül helyező végzésével szemben a felek fellebbezéssel éljenek. A szabadlábon védekezés joga Szemléletbeli változást tükröz a kényszerintézkedések rendszerének átalakítása. Az alapvető rendelkezések között szerepel a terhelt szabadlábon való védekezésének joga, amelyet az új eljárási törvény oly módon elégít ki, hogy az egyes kényszerintézkedések alkalmazásánál előtérbe helyezi a szükségesség és arányosság folyamatos vizsgálatát. A bűnügyi felügyelet új fogalom, amely magában foglalja a korábbi házi őrizetet, a lakhely-elhagyási tilalmat és a rendőrségnél történő jelentkezési kötelezettséget. Ez a megoldás rugalmas, lehetőséget ad az egyéniesítésre, és ezzel nagyobb esélyt teremt a kényszerintézkedés betartására. Megváltozott az óvadékra vonatkozó szabályozás is, ugyanis az óvadékot a letevő a kényszerintézkedés megszűnésével nyomban visszakaphatja, és nemcsak akkor, ha a terhelt bevonul a büntetés letöltésére. A távoltartás a bűnügyi felügyelet megerősítését szolgálja, és lehetőséget ad a letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására. A személyes szabadságot korlátozó intézkedések mellett sor kerülhet a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz használatának elrendelésére is. Hangsúlyosak a sértettek és a gyerekek jogai A sértetti jogok fokozott figyelembevételét jelentik a különleges bánásmódra vonatkozó új szabályok. A hatóságok kötelezettsége, hogy kiegyenlítsék azt a hátrányt, amelyben a jogaik gyakorlásában korlátozott eljárási résztvevők szenvednek, meghatározva a szükséges kíméled vagy védelmi eszközt. Ilyen például, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött sértett esetében kihallgatásakor a nyomozás során kép- és hangfelvétel készül, amelyet aztán a bírósági eljárásban is fel lehet használni úgy, hogy a tárgyaláson a gyermeknek meg sem kell jelennie. A hatóság döntése nélkül is különleges bánásmódot igényelnek a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek, a fogyatékosságban szenvedők, illetve az erőszakos nemi bűncselekmények áldozatai. SZEKSZÁRD Mókit egy fiatal hölgy találta meg a város szélén, élet és halál között lebegve. Természetesen nem hagyta sorsára a kis állatot, hazavitte, kecsketejen felnevelte, és amikor kellően megerősödött, szabadon engedte. Titokban azért reméli, hogy Móki nem felejti el, és egyszer talán majd visszatér meglátogatni megmentőjét. Fotó; Makovics Kornél Elismeréseket adtak át az Ady iskola tanévzáró ünnepségén Őrzik a katonai hagyományokat A megyeszékhely helyőrségének katonai hagyományai megőrzéséért együtt dolgoznak a fiatalok és a veterán vegyészek. A több hónapja tartó együttes tevékenység egyik állomásaként az elmúlt napokban került sor azoknak az elismeréseknek az átadására, amelyeket a helyőrség vegyivédelmi hagyományai megőrzése és ápolása érdekében végzett munkájukkal a Szekszárdi Szakképzési Céntrum (SZSZC) munkatársai és tanulói érdemeltek ki. Az elismeréseket a SZEGZÁRD Veterán Vegyészek Baráti Társaságának elnöke, Szikora Mihály nyugalmazott ezredes adta át az SZSZC Ady Endre Szakképző Iskola és Kollégium tanévzáró ünnepségén Ábrahám Norbertnek, a Szekszárdi SZC főigazgatójának, Juhász Gábornak, a SZSZC Ady Endre Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának, Tálosi Zoltánnak, a SZSZC Ady Endre Szakképző Iskola és Kollégium kollégiumi nevelőtanárának, valamint Radics Vivien, Hajdú Martin és Janó Máté honvéd kadétoknak. Önálló honvéd hagyományőrző munkájáért külön díjat kapott Gálosi Gergő honvéd kadét. B. K. Ábrahám Norbert (jobbról) veszi át a díjat Szikora Mihálytól Fotó: TN
