Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-20 / 167. szám

2018. JULIUS 20., PENTEK INTERJÚ g Varga Mihály: a kormányzati ciklus célja a versenyképesség növelése A biztonságos növekedés költségvetését fogadják el A pénteken elfogadandó 2019-es büdzsé a biztonsá­gos növekedés költségveté­se lesz - mondta Varga Mi­hály, a Világgazdaságnak adott interjújában. A pénz­ügyminiszter szerint idén még elképzelhető a költség­­vetés módosítása, és az ön­­gondoskodást támogató kedvezmények átgondolása nyomán az ősszel az adótör­vények is változhatnak. Nagy László Nándor-Deák Bálint szerkesztoseg@mediaworks.hu- Ez a költségvetés a mosta­ni kormányzati ciklus első bü­dzséje. Mennyire alapozza meg a mostani törvény, hogy a kö­vetkező években is tartható le­gyen a négy százalék feletti nö­vekedés?- A jövő évi költségvetés a nö­vekedésre összpontosít, de nem adja fel a pénzügyi stabilitást. A parlamenti vita során több mint 800 ellenzéki javaslatot és további 200 kormánypár­ti, illetve bizottsági módosítót tárgyaltunk, és jó párat el is fo­gadtunk. Ugyanakkor a módo­sító javaslatok elfogadása után is sikerült megőrizni a költség­­vetés karakterét, ez a büdzsé a biztonságnak, a családok támo­gatásának, a teljes foglalkozta­tás és a biztonságos növekedés fenntartásának a költségvetése lesz. Magasabb biztonsági tar­talékot terveztünk, nagyobb a mozgástér, ami lehetőséget ad arra, hogy ha év közben bár­milyen okból intézkedésre len­ne szükség, akkor azt finanszí­rozni tudjuk.- Milyen kihívásokra gondoltak a tartalékoláskor?- A jövő év egyik legnagyobb külső kihívása a világgazda­ságban kitört kereskedelmi há­ború. Vita van az Egyesült Ál­lamok és Kína, az Egyesült Ál­lamok és az Európai Unió kö­zött, s újabb lépések, válaszlé­pések és viszontválaszok kö­vetkezhetnek, és ebbe most már Oroszország is bekapcso­lódott. Márpedig a magyar gaz­daság mélyen integrálódott a világgazdaságba, 100 milliárd euró fölötti az exportunk. Ki­vitelünk 80 százaléka tovább­ra is az EU-ba tart, az unió mel­lett pedig a második legna­gyobb befektetési partnerünk az Egyesült Államok.- A nemzetközi pénzpiacok mozgása, a forint árfolyamának elmozdulása is indokolhatja az óvatosságot? A forint árfolyamá­nak változása lényegében egyenlegsemleges a költség­­vetésre, hiszen ahol többet költünk kiadási oldalon, azzal szemben - pont az infláció, a fogyasztói árak emelkedése miatt - a bevételi oldalon a fo­gyasztási adó típusú bevételek is növekedni fognak. Nem szá­molunk azzal, hogy pusztán a forint árfolyamának változá­sa miatt át kellene szabnunk a költségvetést. Az elmúlt na­pókban ráadásul enyhe erő­södés volt a forintpiacon, visz­­szakorrigált az árfolyam. Ter­mészetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy az a nyugodt időszak, amely 305-315 forint között tartotta a forint árfolya­mát, véget ért: kamatemelési ciklust kezdett a Fed, az EKB visszavonja a mennyiségi la­zítás elemeit - árfolyamszem­pontból érzékenyebb időszak következik, amikor a körülmé­nyekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres.- A tartalék a hiánycél elérésé­ben is segíthet, mankót adva abban az esetben, ha nem jön­nek be a számítások?- Arra készülünk, hogy a hiány 1,8 százalék lesz, s et­től nem fog eltérni a költségve­tés. Ennél sokkal hullámzóbb gazdasági teljesítmény mel­lett, három választással meg­terhelve is tartani tudtuk pél­dául 2014-ben az eredeti terve­ket, a hiány még alacsonyabb is lett a tervezettnél. Volt olyan év - 2017-ben -, amikor az elő­ző évhez képest valóban emel­kedett a hiány, de akkor is az előzetes terveken belül marad­tunk, és 2 százalék alatti szin­ten tudtuk tartani a mértékét. Mindezt úgy, hogy közben az Eximbank elszámolása körü­li vita ellenére sikerült csök­­kentenünk az államadósság szintjét, amit nagyobb lépés­nek tartok, mint a megenge­dett szinteken belüli hiány to­vábbi csökkenését. A kormány továbbra is pénzügyi horgony­nak tekinti a hiány- és az adós­ságcsökkenést, az összes többi intézkedés ezt követi.- Az adósságcsökkentésben és -finanszírozásban egyes véle­mények szerint segíthetne, ha a kabinet módosítana az EU-tá­­mogatások kifizetési rendjén, és csökkentené az előfinanszí­rozás mértékét. Erről mi a véle­ménye?- Az uniós források felhasz­nálásának ütemét nem kell visszafogni. Azon ugyanak­kor el lehet gondolkodni, hogy a várhatóan emelkedő hozam­­környezetben érdemes-e az előfinanszírozást ilyen ütem­ben folytatni, hiszen ennek forrását az állam az állam­papírpiacon kibocsátott köt­vényekből biztosítja. Miután az adósságcsökkentés is fon­tos szempont, az elmúlt he­tekben felértékelődött annak a súlya, hogy miként alakul a költségvetés pénzforgalmi hi­ánya. Épp ezért olyan módosí­tásokat mérlegelünk, amelyek nem lassítják a kifizetések ütemét, miközben jobban ösz­tönzik a vállalkozásokat, hogy a támogatott beruházásokat mihamarabb elkezdjék. Emel­lett pedig az állami EU-forrá­­sok felhasználásánál a kincs­tárnak hangsúlyosabb szere­pet kívánunk adni.- Az adósságfinanszírozáshoz visszatérve, mennyire alakul­hat át az állampapírok kibocsá­tása?- A hozamemelkedés általá­nosnak mondható a feltörek­vő piacokon, e tekintetben te­hát nem látszik drasztikusnak a különbség a hazai és a tér­ségben látott hozamváltozások között, annak ellenére, hogy a magyar jegybank kamatpoliti­kája eltér a régiós országokétól. A helyzet nem indokol semmi­lyen azonnali lépést az Állam­­adósság Kezelő Központ részé­ről, az eredetileg megfogalma­zott kibocsátási program men­tén, ugyanakkor az abban fog­laltakat rugalmasan alkalmaz­va dolgozik az ÁKK. A magyar papírok a jelenlegi hozamszin­teken is vonzók. Előretekint­ve, most kifizetődő lehet, hogy az elmúlt években nagy hang­súlyt helyeztünk az államadós­ság belső, lakossági finanszíro­zására, az állampapírok iránti hazai kereslet jelentős.- A Nemzeti Versenyképességi Tanács elé számos javaslat ér­kezett, amelyek megvalósításá­nak költségvetési hatásai is le­hetnek. Ezt hogyan lehet ösz­­szeegyeztetni a büdzsé elfoga­dásával?- Az anyagban nagyon konkrét javaslatok mellett számos általános felvetés is van. A tankötelezettség kor­határának felemelése például konkrét MNB-ajánlás, míg az a pont, hogy korszerűsíteni kell a hazai vasúti járműpar­kot, nehezen számszerűsíthe­tő világos cél nélkül. A konk­rét tartalommal való megtöl­tést a jegybank is további kor­mányzati szintű egyeztetések­től, vitáktól reméli. Elkészült közben az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium javas­latcsomagja is, a tárca olyan anyagot tett az asztalra, amely már az ismert kormányzati cé­lokkal igyekszik harmonizál­ni a megfogalmazott javaslato­kat. A feladat adott: nyár végé­ig egységes javaslatcsomagot kell a kormány számára ösz­­szeállítanunk. Nagyon fontos lesz, hogy a hangsúlyokat ho­va tesszük. A tárgyalások után prioritásként kezelt területek fejlesztési igényeinek költség­­vetési forrásait pedig biztosí­tani kell, ezért - ha szükséges- a költségvetést is módosíta­ni kell. A kormányzati ciklus egyik legfontosabb gazdaság­­politikai célja a versenyképes­ség, a termelékenység és a ha­tékonyságnövelés biztosítása- a költségvetés csak ennek a célrendszernek a technikai ki­szolgálója.- A költségvetéssel párhuza­mosan az adótörvényekről is szavaz pénteken a Ház. Ezek körében igen erős hullámokat ver a cafeteria-rendszer drasz­tikusnak mondható átalakítá­sa. Mi várható most és a közel­jövőben?- Azt a vélekedést el kel­lett fogadni, hogy a cafeteria­­lehetőségek rendkívül szétta­golt kedvezményrendszerének egyszerűsítésére van szük­ség. A kormány úgy ítélte meg, hogy a dolgozók munkakörül­ményeinek javítását szolgá­ló lehetőségek közül a kikap­csolódás, az aktív pihenés elő­segítése olyan cél lehet, amely segíti a húzóágazattá váló tu­rizmus fejlesztését. Ugyanak­kor tovább vizsgáljuk, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e továb­bi kedvezmények fenntartása, bevezetése - a biztosításokra, az egészség- és nyugdíjpénztá­rakra gondolok elsődlegesen. Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jöve­delemadóban elérhető kedvez­mények kibővítése lehet meg­oldás. Idén ősszel, az EU-jog­­szabályok időközben szüksé­gessé váló átültetése miatt va­lószínű, hogy lesz még egy ki­sebb adócsomag, így lesz még mód arra, hogy konszenzus esetén változtassunk.- Adóoldalon a másik aktuális kérdés, hogy az új lakások épí­tésének kedvezményes, ötszá­zalékos áfája megszűnik. Mit le­het tudni erről?- A lakáspiacnak is vannak törvényszerűségei. Fontos az új lakások építése, de ez csak egy eleme a lakáshoz jutás­nak. A magyar polgárok több mint 90 százaléka első lakás­ként nem új lakásba költözik, hanem használtba, ráadásul a magánszemélyek közötti adás­vételben nem is tudunk áfáról beszélni, az illetékszabályok pedig kedvezőnek mondhatók. A lakásmobilitásban tehát ki­emelt szerep jut a használt la­kásoknak. Nem titok, hogy pél­dául a kidolgozás alatt álló Mo­dern Falu Program keretében olyan akár új, akár használt lakásokhoz kapcsolódó - támo­gatásokat tervezünk, amelyek a vidéki települések népesség­­megtartó erejét erősítik. Ami az új lakások áfatámogatását il­leti, azt négy évre ígértük, de a kedvezményes kulcs megszün­tetése nem jelenti az egyéb tá­mogatások megszüntetését. Ezek a pluszkedvezmények fenntartják majd a lakásépítési kedvet és segítik a lakáshoz jut­ni kívánókat - gondoljunk csak a csokra. Hangsúlyozni szeret­ném, hogy a kedvezményes áfa 2019. december 31-éig él, az még majdnem másfél év.- Korábban arról is beszélt, a kormányzat intézkedéseket ter­vez annak érdekében, hogy az építőiparban fellépő kapacitás­­hiányt mérsékeljék, hiszen so­kak szerint ez is az egyik oka annak, hogy a kedvezményes áfából a lakásvásárlók lényegé­ben semmit nem éreznek. Van­nak már konkrét tervek?- Lakáspiaci jelentések sze­rint Budapesten, sőt némely nagyobb vidéki városban az ingatlanok jelentősen túlára­zottak. Talán ezért is érdemes korrigálni a lakásépítési üte­­ipen, hiszen látható, hogy nem áll rendelkezésre az építőipari munkák elvégzéséhez szüksé­ges kapacitás. Ez pedig az árak emelkedése mellett a minőség romlását is előrevetíti, ami sen­kinek nem lehet érdeke.- Más területek remélhetnek kedvezményes áfát?- Általános áfakulcscsök­kentéssel nem számolunk, tart­juk magunkat ahhoz az elvhez, hogy a fogyasztási típusú adó­kon keresztül szedjük be a kö­zösségi kiadásokhoz szükséges bevételt, így a munkát terhelő adók alacsony szintjével terem­tünk polgár- és vállalkozás­­barát gazdasági környezetet. A következő két-három évben lehetnek olyan további szol­gáltatások, amelyeknél érde­mes az ágazati növekedést se­gíteni - ilyen volt például az internetáfával támogatott in­formatikai iparág vagy a már előbb említett idegenforgalom és vendéglátás. Hasonló támo­gató döntések a jövőben is szü­lethetnek. I targa Mihály: a jövő évi büdzsé a családok támogatásának a költségvetése lesz Fotó: Kallus Györgj

Next

/
Thumbnails
Contents