Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-18 / 165. szám
2018. JÚLIUS 18., SZERDA GAZDASÁG y Az uniós átlagnál több fiatal dolgozik idehaza FOGLALKOZTATÁS Jelentősen megnőtt a munkaerőpiaci kereslet a pályakezdők iránt - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb adataiból. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb - megközelítőleg 85 százalék - azoknak a dolgozó fiataloknak az aránya, akik a bizonyítványukat 2014 és 2016 között szerezték meg. A hazai munkaadók szinte kapkodnak a 20 és 34 év közötti pályakezdőkért; megközeh'tőleg 85 százalékuk a diploma vagy a középfokú szakképzés megszerzését követően tartósan el tud helyezkedni. A Magyar Idők idézi az Eurostat felmérését: a 2014 és 2016 között középfokú végzettségű és diplomás korcsoport foglalkoztatottsági mutatója több mint négy százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Azért is kedvező az adat, mert már a válság előtt, 2007-ben is a 28 tagállam átlagánál kevesebb pályakezdőt vettek fel a magyarországi munkaadók. A 2008-ban kezdődő válságot követően pedig megugrott a munkanélküliség: 2012-ben hazánkban 73, az unióban alig 75 százaléka dolgozott azoknak, akik 2009 és 2011 között fejezték be a képzést. 2013-tól azonban jelentősen emelkedett idehaza a pályakezdők iránti kereslet, meredeken nőtt a foglalkoztatottsági arányuk, 2014 végére pedig elérte a 78,5 százalékot. A régióban a cseheknél a legmagasabb a 20-34 évesek foglalkoztatottsági mutatója, csaknem 90 százalék, utána következik Magyarország, majd Lengyelország. A pályakezdők helyzete a mediterrán országokban a legrosszabb, a szóban forgó görög korosztály alig több mint 50 százaléka jutott álláshoz a 2014 és 2016 között végzettek közül. MW Pénzügyileg tudatosabban tervezzük a vakációt Nem kölcsönökből nyaral a magyar Finanszírozná a nyaralását hitelből vagy kölcsönkért pénzből? (százalék) A magyarok körében a külföldi célpontok népszerűbbek, de a belföldi vakációzás is felszálló ágban van. Egy friss felmérésből az is kiderül, hogy inkább a saját kontónkra megyünk nyaralni, nem kölcsönpénzből. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FELMÉRÉS Többet költöttek a magyarok utazásra, s több időt is töltöttek pihenéssel 2017- ben, mint egy évvel korábban - derül ki a Magyar Turisztikai Ügynökség, illetve a KSH adataiból. A statisztika azt mutatja, hogy a magyar lakosság körében a határon túli úti célok népszerűbbek a belföldieknél. A külföldi turisztikai utazásokkal összefüggésben a hazai lakosság 8,2 százalékkal fizetett többet tavaly, ez összesen 619,9 milliárd forintot jelent. Ha lassabb ütemben is, de a honi pihenés szintén felszálló ágban van - emlékeztet a Világgazdaság. Az előző évben az erre fordított kiadások 6,4 százalékkal emelkedtek, így megközelítőleg 330 milliárd forintot tettek ki. Érdemes öszszevetni e számokat az Intrum (Európa vezető követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalatcsoportja) frissen publikált Európai fogyasztói fizetési jelentésében szereplő megállapításokkal. A kutatást még 2017 végén készítették 24 országban, csaknem 25 ezer ember - köztük ezer magyar állampolgár - megkérdezésével. A felmérés kifejezetten a nyaralási szokásokra fókuszált, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a magyarok pénzügyi szempontból egyre tudatosabban tervezik meg a vakációt. Az egyébként is rendszeresen spóroló honfitársaink ne-Óvatosabb a fiatal Némiképp meglepő, hogy a kölcsönfelvételt illetően a 25- 34 évesek a legkonzervatívabbak; a fiatal felnőttek majdnem négyötöde bevételeihez próbálja igazítani a nyaralást. Kis Annamária, az Intrum üzletfejlesztési és értékesítési gyede tesz félre kifejezetten utazási célokra, ami viszont alacsonyabb az európai átlagnál. Ennek hátterében a magyarok eltérő megtakarítási céljai állnak, hiszen itthon a váratlan kiadásokra való felkészülés változatlanul a legkorosztály igazgatója kiemelte: fontos, hogy a pénzügyi tudatosság ne csupán a tervezésnél, hanem a vakáció alatt is fókuszban maradjon. „A nyaralás hasonló a karácsonyi bevásárláshoz, és könnyű túlköltekezni” - emlékeztetett. fontosabb törekvés. Az utazási célú spórolás inkább a 18- 24 évesekre jellemző, ebben a korcsoportban közel 40 százalék ilyen okból takarékoskodik. Azzal együtt, hogy Magyarországon az utazás nincs az első számú megtakarítási okok között, az Intrum által megkérdezettek válaszaiból egyértelműen kiderül, hogy a magyarok a nyaralási kiadásaikat igyekeznek a saját anyagi helyzetükhöz igazítani. Több mint 70 százalékuk - megelőzve a francia, a német és a finn értéket - elutasítja, hogy hitelből vagy ismerősöktől kölcsönkért pénzből vakációzzon. HÍREK Támadnak az újfajta muslicák PETTYESSZAR NYU Az idei csapadékosabb nyáron Magyarországon is jelentős károkat okozhat a bogyós gyümölcsökben a pettyesszárnyú muslica. A távol-keleti rovar 2008-ban tűnt fel Olaszországban, Spanyolországban és Észak-Amerikában, majd néhány éven belül több bogyós gyümölcsfélében (szamóca, cseresznye, meggy, málna, áfonya) is súlyos károkat okozott - mondta az InfoRádióban Kiss Balázs növényvédelmi szakértő. Ezek a muslicák azért különösen veszélyesek, mert a nálunk honos fajtákkal szemben a gyümölcsökbe helyezik tojásaikat. A kikelő lárvák hamar tönkreteszik a termést, másodlagosan károsító élesztőgombákat is szétterjesztve bennük. A málnánál lehetőség van gyakoribb szedéssel csökkenteni a kárt, a szedernél viszont nem működik ez a módszer - vázolta Kiss Balázs, hozzátéve, sehol nem megoldott a faj elleni védekezés. MW Kizárólag Opus-tulajdon KALL INGREDIENTS Újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál zajló tőkeemelésekkel együtt az Opus Global Nyrt kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet- Európa egyik legnagyobb izocukor-előáIIftójának, a Kall Ingredients Kft-nek - tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabonafeldogozó kisebbségi tulajdonosa, Kárpáti László azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az Opus Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a Trigo KfL-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a tiszapüspöki üzemben. MW Technológiai fejlesztésekkel hatékonyabban Tartós az agrárberuházási láz Nulla energiaigényt kér az Európai Unió BUDAPEST A magyar agrárvállalkozók kétharmada támogatások nélkül is fejlesztette gazdaságát az elmúlt évben, egyharmaduk pedig idén tovább növeli a beruházásokra fordított összeget - derül ki a Budapest Bank agrárgazdasági indexéből. A kapacitásbővítés helyett inkább a modernizációra koncentrálhatnak: 42 százalék tervezi, hogy elkezdi használni vagy tovább bővíti a már alkalmazott technológiai elemeket. A bank szakértői szerint ez lehetőséget teremt a magasan kvalifikált, fiatal munkaerő megnyerésére is. Erősödött a beruházási hajlandóság, amely a források mellett az alacsony kamatkörnyezetnek is köszönhető: 2017 óta magas szinten stabilizálódott. Tavaly a megkérdezettek 67 százaléka hajtott végre beruházást, ami a két évvel korábbihoz képest 17 százalékpontos emelkedés. A nagyobb, 500 millió forint feletti éves árbevételű gazdaságok kiemelkedően aktívak voltak: közülük közel 90 százalék vágott bele valamilyen fejlesztésbe. Az átlagosnál ugyancsak magasabb, 80 százalékos beruházási aktivitást mértek a vegyes gazdaságokban és az 500 állatnál többet tartó vállalkozásoknál. A következő egy évben az agrárvállalkozások egyharmada növelné a beruházásokra fordított összeget. Az állattartóknál különösen intenzív esztendőre számíthatunk, náluk ugyanis minden második gazdaság tervez a tavalyinál nagyobb értékű fejlesztést. Ez azt is mutatja, hogy a növénytermesztő szektor eszközellátottsága megfelelő - mondta el Koncz Máté, a Budapest Bank agrárszakértője. A kapacitásait - a földterület nagyságát, a tenyésztett állatok számát vagy az előállított termékek mennyiségét - tavaly még minden negyedik, idén viszont már csak minden ötödik vállalkozás tervezi bővíteni, közülük is elsősorban a kisebb gazdaságok terjeszkednének. A hatékonyság szempontjából biztató, hogy technológiai fejlesztést eddig soha nem látott arányban, 64 Százalékban terveznek a gazdálkodók, közel kétszer annyian, mint két évvel ezelőtt. Különösen jó hír a legkorszerűbb megoldások terjedése: a megkérdezett vállalkozások 60 százaléka saját bevallása szerint már jelenleg is használ valamilyen precíziós technológiái elemet - az 500 millió forint feletti árbevételű cégeknél ez az arány közel 80 százalékos -, a következő évben pedig további 7 százalék vág bele ilyen célú beruházásba. A versenyképesség növekedésének szükségességét mutatja az is, hogy a megkérdezett gazdaságok kétharmada kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie. MW SZIGETELÉS Az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 centiméter vastag hőszigetelés - közölték a Magyar Időkkel a Knauf Insulation szakértői. Ez kétszerese a korábbi évek átlagának. A javulás energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett, úgynevezett TNM-rendeletnek köszönhető, vagyis a 2018-tól hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak. Az Európai Unió (EU). irányelveinek megfelelő rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/négyzetméter, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 centiméteres homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával érhető el. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár a felére is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár öt-hat millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát A szakemberek szerint már most érdemes előretekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az unióban 2019-től tovább szigorodnak az épületenergia-hatékonysági előírások. Az EU a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott energiamegtakarítási célon. így 2030-ra a tagállamoknak már nem 30, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarást kell elérniük, ami úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40 százalékáért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük. Az unió épületenergia-hatékonysági irányelvének idevonatkozó ajánlásai szerint 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet MW Csökkenti a családok kiadásait is
