Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-14 / 162. szám
7 Pásztorlány az erdőben -1886 (95,3 * 142,5 cm, olaj/vászon) helyőrség itekinto AZ ALIEN-FILMEK SZIMBOLIKÁJA Garzó László A nemrégiben elhunyt H. R. Giger Necronomicon című könyve jelentős hatással volt az Alien-mítosz megteremtésére és kidolgozására. Az ógörög nekro előtag a halált jelenti. Az Alien központi gondolatvilága a halál és annak metaforikus és művészi ábrázolása a képi nyelv eszközeivel, mindezen túl egy sci-fi film cselekményének központi témájává tenni a gondolatot. A halál és az elmúlás egyidős az emberiséggel, ugyanakkor az a vágy is, hogy legyőzzük, vagy valamiképpen kijátsszuk az elkerülhetetlent. Már igen korán a halottkultusz megjelenik a művészi ábrázolásokon az óegyiptomi sírokban, illetve a Gilgames-mítoszban. Gilgames az örök életet keresi. Az ógörög aranykormítoszokban még ember és isten egyenrangú, majd a Prométheusz által segített emberekre rászabadul a halál és a szenvedés Pandora által. Az aranykorban az emberek úgy nőttek ki a földből, mint a gabona, és állva haltak meg. Ennek vége szakad, a múlt ködébe vész. Az Alien előzményfilmjében, a Prometheusban kibontásra kerül teremtő és teremtett viszonya. A teremtő elpusztítani igyekszik teremtményét. Ennek eszköze az Alien. Giger többféle metaforát használ. Egyrészt az élet rövidségére a kérész metamorfózisát, az Ephemeront. Másrészt azt az átalakulást, ahogy a gazdatestből előtör az új élet, mely maga a halál. Minden halálban ott van az új élet - hangzik el a Végső megoldás Halál című részben a szektavezér szájából. Giger az Alien figurát a Halállal azonosítja. A természeti népek haláltáncait jeleníti meg, illetve a keresztény figyelmeztetést: „memento móri”, azaz emlékezz a halálodra. Különös freskóin az idegen lények mintegy haláltáncot lejtenek. E haláltánc-ábrázolásokba szexuális töltöttség, erotikus, már-már a perverzió elemei vegyülnek. Csoportos szex és szadista elemek ötvöződnek a halál képzetével. Az idegen lény figurája tipikus női princípiumot nyer. Xenomorph lénye női jegyeket hordoz, melyek egyértelműen megmutatkoznak az ábrázolásokban. A nőiség fontos elem, mert Pandora is nő volt, az ajándék, aki a férfi bukását hozza magával. Ugyanígy a héroszokat, mint például Heraklészt csak az asszonyi butaság képes elpusztítani, ez okozza a vesztét. Héraklészen férfi nem győzhet. (Szerelme Nesszosz kentaur mérgező vérével átitatott inget ad rá, azt gondolván, így hűséges lesz hozzá.) Giger szemléletében a démonasszony női bujasága és szexuális túlfűtöttsége összekapcsolódik a végzettel és a halállal. A Nostromo (latin: mi emberünk) legénységét, akik két kivétellel férfiak, legyőzi a nő, a halál. Csak Ripley menekül meg, aki szintén nő. Ugyanilyen érdekes metafora az ógörög szfinx képe, aki félig nő, félig oroszlán. Az Alien-ábrázolások, vázlatok között is akad ilyen megközelítés. A szfinx felteszi kérdéseit, melyek az élet és a halál kérdései. Oidipusz tudja csak a megoldást, de Oidipusz saját maga ellen vívja ki balsorsát és pusztul el a szfinx legyőzésével. * Az Alien-mítosz összevethető az alvilágmítoszokkal is. Érdekesek az ezeket kifejező képi világ megnyilvánulásai, melyek Hádész birodalmába kalauzolnak el. Az antropomorf szörnyisten Hádész mint a sötét alvilág megtestesítője. Ezeket a szimbolikákat emelik át az alkotók a sci-fi nyelvét, kifejezésmódját felhasználva. A pokol elevenedik meg. Az Alien erőszakos megszületése, amint áldozatából előtör, egyben a születés allegóriája. Magzat, amely halált hoz. A bennünk élő gonosz átvitt értelmű manifesztálódása, a testet öltött halál és rettegés, mely vérben születik. A női motívum erősen tetten érhető, az anyaság-magzat viszony az, mely teljesen elferdül. Ripley maga is megszüli a lényt, de mielőtt az távozna belőle, feláldozza magát - áldozata krisztusi áldozat, és a metán-olvasztókemence poklába veti magát. Hasonlóképpen teherbe esik a Prometheusban Elizabeth szerelmétől, de ez csupán az antimagzat lesz, az élet helyett a halál. Giger rendkívül összetett és szimbolikusjelentéstartalmakkal átszőtt képei, vázlatai, plasztikái nagy hatásúak voltak, mivel azok az emberi kultúra mélyebb rétegeiben gyökereztek. Mindezeket sikerült átemelni a tudományos fantasztikumba, ezzel megalkotva a kultikus Alien-sorozatot, és magát a lényt. Az Alien: Covenantban tovább haladunk a szimbólumok világában. Nevezetesen a film nyitójelenetét alapul véve a teremtő és a teremtett viszonyát láthatjuk. A fim egészen odáig megy viszsza, hogy Peter Weyland és David-8 beszélgetésének lehetünk tanúi. A robot Davidnek nevezi magát. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a bibliai Dávid egy eszményi figura, a szépség és az emberi lépték megtestesítője. Ő maga az ember ideája. Szerette a zenét, akárcsak a robot. Aztán Weyland a fiának nevezi David-8-at, mert ő teremtette. David-8 visszakérdez. Kérdésével rátapint Weyland gyenge pontjára, hiszen ő halandó és csak vágyja megismerni a teremtőt. A Prometheusban korábban megismerkedhetünk a teremtésmítosz egy változatával, melyet a Covenant is követ. Ez így szól: Természetesen a görög mitológia egy alakjáról van szó. Uranosz és Gaia frigyéből születnek a Titánok. Prométheusz Iapetosz titán és Klümené fia. A mítosz szerint az első emberek a gigászok véréből születnek, akik erőszakosak voltak, ezért Zeusz elpusztítja őket. Majd Prométheusz a mítosz egy változata szerint sárból megalkotja az embereket, míg testvére, Epimétheusz az állatokat. Mivel azonban Prométheusz munkája hosszabb volt, addig Epimétheusz elhasznált minden jó anyagot. így az emberek gyengék és esetlenek voltak. Kezdetben az emberek és az istenek együtt élnek, egy asztalnál esznek. Ez az aranykor. Ám az emberek osztályrésze a halandóság, s végül egy sértődés miatt Zeusz véget vet az aranykornak, az emberek elől elrejti a tüzet. Prométheusz megsajnálja őket és ellopja számukra a tüzet, hogy ez által az állatvilág fölé emelkedhessenek, s kárpótolja őket gyengeségükért. Természetesen Zeusz megbünteti Prométheuszt. Később sumér eredetből feltűnik a Bibliában egy kép, mely szerint az óriások, az istenek fiai gyermeket nemzenek az emberek leányainak, akik kezdettől fogva híres-nevesek voltak. Ők lettek a félistenek. Ez a jelenet és a görög mítosz jól összepasszol a film gondolatvilágával, mely többek között nagyon sokat merített Erich von Däniken munkásságából is. Véleménye és kutatásai szerint az ős- és ókorban az istenek meglátogatták az embereket, s miként a mítoszban Prométheusz, elhozták számára a civilizációt. A paleoseti hívei lelkesesen állítják, hogy a nagy civilizációk, legyen az a sumér, az egyiptomi, a maja, mindmind az idegenektől ered. A Prométheusz-mítosz azonban tovább megy. Az embereket eltaszítják maguktól az istenek, akik az embert a maguk képmására teremtették. Vajon miért következett be ez a szakadás? Felvetődik a kérdés, hogy valóban egyenrangú félként kezeli-e a teremtő az általa teremtettet. A görög mítoszban az aranykorban ez így volt, később mégis megromlik a Uszony. A film érdekes választ ad erre a kérdésre David-8 személyében. Az androidot az emberek saját képmásukra teremtik meg, de amint az érzékelhető, nem kezelik magukkal egyenrangúnak. Az android későbbi árulása részint talán az e tényre való rádöbbenésre vezethető vissza. Az idegenek a filmben - akárcsak Zeusz a görög mitológiában - az emberek elpusztítására törekszenek. Amikor David-8 és Shaw doktor megérkeznek a Teremtőhöz, egy város rajzolódik ki, az Istenek lakhelye, mely talán olyan, mint Olymposz a görög mítoszokban, vagy egy városállam képe az ókori sumerban. Bosszúból rájuk zúdítják a halált. Azt kapják az istenek-teremtők, amit az emberek egykor elszenvedtek. Az istenek alkonya juthat eszünkbe a skandináv-germán mítoszokból. David-8 később továbbmegy e teremtésszimbolikában. Megtagadja teremtőit, az embereket, miként az ember annak idején megtagadta az isteneket. David-8 magát kiáltja ki istennek és teremtőnek. Félelmetes, beteges kísérletekbe kezd, teremtőt és istent játszik. Azonban munkája torz, nem teremt, hanem pusztít, ahogyan ő maga mondja, az ördög ad neki munkát. Árulása többszörös. Akárcsak a Prometheusban, most is elárulja a Covenant legénységét. Shaw doktort megöli, rajta is szörnyű kísérletet hajt végre. Meghasonlottságában még a sírját is gondozza. Sajnos a film a Teremtők igazi szándékairól hallgat, mert a dramaturgia szerint rögtön kiirtják őket, de érdekes lett volna a filmben megismerni ezt. Talán egy következő rész jobban feltárja ezt az epizódját a teljes Alien-univerzumnak. Olvasó nő - 1880-as évek eleje (73,7 * 59,) cm, olaj/fa) 2018. július IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET
