Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-14 / 162. szám

7 Pásztorlány az erdőben -1886 (95,3 * 142,5 cm, olaj/vászon) helyőrség itekinto AZ ALIEN-FILMEK SZIMBOLIKÁJA Garzó László A nemrégiben elhunyt H. R. Giger Necronomicon című könyve jelen­tős hatással volt az Alien-mítosz megteremtésére és kidolgozására. Az ógörög nekro előtag a halált jelenti. Az Alien központi gondo­latvilága a halál és annak meta­forikus és művészi ábrázolása a képi nyelv eszközeivel, mindezen túl egy sci-fi film cselekményének központi témájává tenni a gondola­tot. A halál és az elmúlás egyidős az emberiséggel, ugyanakkor az a vágy is, hogy legyőzzük, vagy valamiképpen kijátsszuk az elke­rülhetetlent. Már igen korán a ha­lottkultusz megjelenik a művészi ábrázolásokon az óegyiptomi sí­rokban, illetve a Gilgames-mítosz­­ban. Gilgames az örök életet keresi. Az ógörög aranykormítoszokban még ember és isten egyenrangú, majd a Prométheusz által segített emberekre rászabadul a halál és a szenvedés Pandora által. Az arany­korban az emberek úgy nőttek ki a földből, mint a gabona, és állva haltak meg. Ennek vége szakad, a múlt ködébe vész. Az Alien előz­ményfilmjében, a Prometheusban kibontásra kerül teremtő és terem­tett viszonya. A teremtő elpusztíta­ni igyekszik teremtményét. Ennek eszköze az Alien. Giger többféle metaforát használ. Egyrészt az élet rövidségére a kérész metamorfózisát, az Ephemeront. Másrészt azt az átalakulást, ahogy a gazdatestből előtör az új élet, mely maga a halál. Minden halálban ott van az új élet - hangzik el a Vég­ső megoldás Halál című részben a szektavezér szájából. Giger az Alien figurát a Halállal azonosítja. A természeti népek ha­láltáncait jeleníti meg, illetve a ke­resztény figyelmeztetést: „memento móri”, azaz emlékezz a halálodra. Különös freskóin az idegen lények mintegy haláltáncot lejtenek. E haláltánc-ábrázolásokba szexuális töltöttség, erotikus, már-már a per­verzió elemei vegyülnek. Csoportos szex és szadista elemek ötvöződnek a halál képzetével. Az idegen lény figurája tipikus női princípiumot nyer. Xenomorph lénye női jegyeket hordoz, melyek egyértelműen meg­mutatkoznak az ábrázolásokban. A nőiség fontos elem, mert Pandora is nő volt, az ajándék, aki a férfi buká­sát hozza magával. Ugyanígy a héro­szokat, mint például Heraklészt csak az asszonyi butaság képes elpusztí­tani, ez okozza a vesztét. Héraklé­­szen férfi nem győzhet. (Szerelme Nesszosz kentaur mérgező vérével átitatott inget ad rá, azt gondolván, így hűséges lesz hozzá.) Giger szem­léletében a démonasszony női buja­sága és szexuális túlfűtöttsége össze­kapcsolódik a végzettel és a halállal. A Nostromo (latin: mi emberünk) legénységét, akik két kivétellel férfi­ak, legyőzi a nő, a halál. Csak Ripley menekül meg, aki szintén nő. Ugyanilyen érdekes metafora az ógörög szfinx képe, aki félig nő, fé­lig oroszlán. Az Alien-ábrázolások, vázlatok között is akad ilyen meg­közelítés. A szfinx felteszi kérdése­it, melyek az élet és a halál kérdései. Oidipusz tudja csak a megoldást, de Oidipusz saját maga ellen vívja ki balsorsát és pusztul el a szfinx le­győzésével. * Az Alien-mítosz összevethető az alvilágmítoszokkal is. Érdekesek az ezeket kifejező képi világ meg­nyilvánulásai, melyek Hádész biro­dalmába kalauzolnak el. Az antro­­pomorf szörnyisten Hádész mint a sötét alvilág megtestesítője. Ezeket a szimbolikákat emelik át az alkotók a sci-fi nyelvét, kifejezésmódját fel­használva. A pokol elevenedik meg. Az Alien erőszakos megszületé­se, amint áldozatából előtör, egy­ben a születés allegóriája. Magzat, amely halált hoz. A bennünk élő gonosz átvitt értelmű manifesztá­lódása, a testet öltött halál és ret­tegés, mely vérben születik. A női motívum erősen tetten érhető, az anyaság-magzat viszony az, mely teljesen elferdül. Ripley maga is megszüli a lényt, de mielőtt az tá­vozna belőle, feláldozza magát - áldozata krisztusi áldozat, és a metán-olvasztókemence poklába veti magát. Hasonlóképpen teher­be esik a Prometheusban Elizabeth szerelmétől, de ez csupán az anti­­magzat lesz, az élet helyett a halál. Giger rendkívül összetett és szim­bolikusjelentéstartalmakkal átszőtt képei, vázlatai, plasztikái nagy ha­tásúak voltak, mivel azok az em­beri kultúra mélyebb rétegeiben gyökereztek. Mindezeket sikerült átemelni a tudományos fantaszti­kumba, ezzel megalkotva a kultikus Alien-sorozatot, és magát a lényt. Az Alien: Covenantban tovább haladunk a szimbólumok világá­ban. Nevezetesen a film nyitójele­netét alapul véve a teremtő és a te­remtett viszonyát láthatjuk. A fim egészen odáig megy visz­­sza, hogy Peter Weyland és David-8 beszélgetésének lehetünk tanúi. A robot Davidnek nevezi magát. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a bibliai Dávid egy eszményi figu­ra, a szépség és az emberi lépték megtestesítője. Ő maga az ember ideája. Szerette a zenét, akárcsak a robot. Aztán Weyland a fiának ne­vezi David-8-at, mert ő teremtette. David-8 visszakérdez. Kérdésével rátapint Weyland gyenge pontjára, hiszen ő halandó és csak vágyja megismerni a teremtőt. A Promet­­heusban korábban megismerked­hetünk a teremtésmítosz egy válto­zatával, melyet a Covenant is követ. Ez így szól: Természetesen a görög mitoló­gia egy alakjáról van szó. Uranosz és Gaia frigyéből születnek a Titá­nok. Prométheusz Iapetosz titán és Klümené fia. A mítosz szerint az első emberek a gigászok véréből születnek, akik erőszakosak voltak, ezért Zeusz elpusztítja őket. Majd Prométheusz a mítosz egy válto­zata szerint sárból megalkotja az embereket, míg testvére, Epimét­­heusz az állatokat. Mivel azonban Prométheusz munkája hosszabb volt, addig Epimétheusz elhasznált minden jó anyagot. így az emberek gyengék és esetlenek voltak. Kez­detben az emberek és az istenek együtt élnek, egy asztalnál esznek. Ez az aranykor. Ám az emberek osztályrésze a halandóság, s végül egy sértődés miatt Zeusz véget vet az aranykornak, az emberek elől elrejti a tüzet. Prométheusz meg­sajnálja őket és ellopja számukra a tüzet, hogy ez által az állatvilág fölé emelkedhessenek, s kárpótolja őket gyengeségükért. Természetesen Zeusz megbünteti Prométheuszt. Később sumér eredetből feltűnik a Bibliában egy kép, mely szerint az óriások, az istenek fiai gyermeket nemzenek az emberek leányainak, akik kezdettől fogva híres-nevesek voltak. Ők lettek a félistenek. Ez a jelenet és a görög mítosz jól összepasszol a film gondolatvilá­gával, mely többek között nagyon sokat merített Erich von Däniken munkásságából is. Véleménye és ku­tatásai szerint az ős- és ókorban az istenek meglátogatták az embereket, s miként a mítoszban Prométheusz, elhozták számára a civilizációt. A paleoseti hívei lelkesesen állítják, hogy a nagy civilizációk, legyen az a sumér, az egyiptomi, a maja, mind­mind az idegenektől ered. A Prométheusz-mítosz azonban tovább megy. Az embereket elta­szítják maguktól az istenek, akik az embert a maguk képmására terem­tették. Vajon miért következett be ez a szakadás? Felvetődik a kérdés, hogy valóban egyenrangú félként kezeli-e a teremtő az általa terem­tettet. A görög mítoszban az arany­korban ez így volt, később mégis megromlik a Uszony. A film érdekes választ ad erre a kérdésre David-8 személyében. Az androidot az em­berek saját képmásukra teremtik meg, de amint az érzékelhető, nem kezelik magukkal egyenrangúnak. Az android későbbi árulása részint talán az e tényre való rádöbbenés­­re vezethető vissza. Az idegenek a filmben - akárcsak Zeusz a görög mitológiában - az emberek elpusz­títására törekszenek. Amikor David-8 és Shaw doktor megérkeznek a Teremtőhöz, egy város rajzolódik ki, az Istenek lak­helye, mely talán olyan, mint Oly­­mposz a görög mítoszokban, vagy egy városállam képe az ókori su­merban. Bosszúból rájuk zúdítják a halált. Azt kapják az istenek-te­­remtők, amit az emberek egykor el­szenvedtek. Az istenek alkonya jut­hat eszünkbe a skandináv-germán mítoszokból. David-8 később továbbmegy e te­remtésszimbolikában. Megtagadja teremtőit, az embereket, miként az ember annak idején megtagadta az isteneket. David-8 magát kiáltja ki istennek és teremtőnek. Félelmetes, beteges kísérletekbe kezd, teremtőt és istent játszik. Azonban munkája torz, nem teremt, hanem pusztít, ahogyan ő maga mondja, az ördög ad neki munkát. Árulása többszö­rös. Akárcsak a Prometheusban, most is elárulja a Covenant legény­ségét. Shaw doktort megöli, rajta is szörnyű kísérletet hajt végre. Meg­­hasonlottságában még a sírját is gondozza. Sajnos a film a Teremtők igazi szándékairól hallgat, mert a dra­maturgia szerint rögtön kiirtják őket, de érdekes lett volna a film­ben megismerni ezt. Talán egy következő rész jobban feltárja ezt az epizódját a teljes Alien-univer­zumnak. Olvasó nő - 1880-as évek eleje (73,7 * 59,) cm, olaj/fa) 2018. július IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents