Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-14 / 162. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JULIUS 14., SZOMBAT Paksi kollégiumból kulturális központ élére került Nem bánja a váltást az új tolnai igazgató Vajda Tibor. Nemrég költöztek Paksról Gerjenbe Fotó: Mártonfai D. Színészkedik, énekel, utazik Vajda Tibor 1957-ben született. Gerjenben nőtt fel, Pakson érettségizett. A pécsi főiskolán népművelő-ének-zene szakon végzett, később Győrben drámatanári, Debrecenben művelődési és felnőttképzési menedzseri diplomát szerzett. 1988-ban került az ESZI-be, ahol dolgozott kollégiumi nevelőként, színjátszó csoportot szervezett, tanított éneket, drámát, vállalkozói- és jogi ismereteket. 1994-től volt a kollégium igazgatója. Nős, felesége Hefner Erika, a paksi művelődési központ korábbi vezetője. Három fiuk és egy kisfiú unokájuk van, hamarosan érkezik egy lányunoka. Feleségével a Paksi Amatőr Színjátszó Stúdió vezetői. Vajda Tibor korábban a paksi vegyeskar tagja és elnöke is volt, jelenleg a paksi pedagóguskórusban énekel. Ha idejük engedi, sokat utaznak, nyaranta a teljes család a tengernél, vagy a Balatonnál kempingezik. HÍREK Korszerűbb távhőrendszer SZEKSZÁRD A megyeszékhelyen 289 millió forintos beruházással korszerűsítik a távhőrendszert, a beruházásnak köszönhetően öt százalékkal csökken a városban a földgázfelhasználás. A korszerűsítéshez a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból ötvenszázalékos támogatást nyert el. Az idén kezdődő és jövő év végéig befejeződő beruházás keretében kazánokat korszerűsítenek, nyolc hőközpontot újítanak fel, és a belvárosban 300 méter hoszszan vezetéket cserélnek - közölte a polgármesteri kabinet az MTI-vel. TN Nagyívű fejlesztés valósul meg TAMÁSI Megkezdődik a közel félmilliárd forintos ökoturisztikai beruházás a Koppány-parti városban. A kilátó rekonstrukciójával és túraút kialakításával indulhat meg az uniós forrásból megvalósuló beruházás. A munkálatokra vonatkozó szerződést az önkormányzat a napokban kötötte meg a kivitelezővel. A pályázattal - amely további beruházásokat is magában foglal, például egy ökoturisztikai látogatóközpontot is építenek - a város még tavaly 444 millió forint támogatást nyert el. A munkálatokat várhatóan 2019 nyarán fejezik be. B. L. Óvatosan az úton, itt az őznász! TOLNA MEGYE A következő egy hónapban fokozott figyelmet kér az autósoktól az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mert az őzek párzási időszakában gyakran az utakra tévednek az állatok. A szervezet az állami hírügynökséghez eljuttatott közleményében kiemelte, az őz a legelterjedtebb nagyvadfaj Magyarországon, egyedszámát mintegy 360 ezerre becsülik, s az ország egész területén előfordul. Az országban évente elütött öt-hatezer nagyvadból több mint négyezer őz, és a balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik. Ilyenkor mindenhol felbukkanhatnak, nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon. B. L. Hatvanévesen váltott, de nem bánta meg. Vajda Tibor a paksi Energetikai Szakgimnázium (ESZI) kollégiuma után, bő három hónapja a Tolnai Kulturális Központot vezeti. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA - Amikor igent mondtam a felkérésre, mindent számításba vettem. Új kihívás volt, de azt is tudtam, hogy ez után a váltás után úgymond nincs több dobásom - fogalmazott Vajda Tibor arra kérdésünkre, nem bánta-e meg, hogy leköszönt a paksi ESZI kollégiumi igazgatói tisztéről, és elvállalta a Tolnai Kulturális Központ és Könyvtár (TOKKK) vezetését. Nem bánta meg, hiszen elmondása szerint kimondottan jól érzi magát tolnai munkahelyén. Másrészt mindig is népművelőnek tartotta magát, még ha eddig ezt kenyérkereső foglalkozásként nem is gyakorolta. Vajda Tibor ez év áprilistól vezeti a tolnai intézményt. Kiss-Kurz Evelint váltotta, akinek megbízatása lejárt, és nem pályázott újra az állásra. Vajda Tibor 1988 óta a paksi ESZI-ben dolgozott, több mint húsz évig volt a kollégium igazgatója. A volt paksi kollégiumigazgatónak nem volt ismeretlen sem Tolna, sem a kulturális terep. Gyerekkorában, gerjeni általános iskolásként oda járt szolfézsra és zeneiskolába, ott tanult hegedülni. És máig emlékszik a fényképész Tomecskó Frici bácsira, vagy a tolnai játékboltra, ahol egy gyönyörű sárga lánctalpas traktor fájdította a szívét. A művelődési szférában évtizedek óta otthonosan mozog, hiszen az amatőr színjátszásnak, a népfőiskolái- és kórusmozgalomnak is egyik jeles szereplője, aki a tolnai kulturális intézményekben is sokszor megfordult már. így aztán az új feladat elvállalása semmiképp nem nevezhető ugrásnak a sötétbe, legrosszabb esetben is inkább a derengő félhomályba történő elrugaszkodásnak. Szerinte összességében az intézmény megfelelően felszerelt, az ott dolgozók lelkesek, felkészültek, úgy tűnik, el is fogadták új főnöküket, a rendszer pedig alkalmas arra, hogy egy Tolna méretű kisvárost ki tudjon szolgálni. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Szekszárd, vagy Paks ulturális intézményeinek leetőségei jóval nagyobbak, Tolnának nem ezzel a két várossal kell vetélkednie. A TOKKK egy nem hétköznapi adottságokkal rendelkező intézmény, amely régi laktanyai épületek átalakításával nyerte el mai állapotát. Ez egyfelől előny, hiszen a Lovarda egy hatalmas, színvonalas rendezvénytér, a MAG-Ház kiválóan felszerelt, könyvtárral ellátott, képzésekre, különféle kulturális programok rendezésére alkalmas létesítmény. A környezet szép, parkosított, a közelben tanuszoda, étterem, szálloda is van. Úgy véli, ezekre az adottságra, valamint a Duna, a Mecsek, a Balaton viszonylagos közelségére lehet építeni. Van is rá igény. Idén nyáron például egy nemzetközi diákcsoport egy hónapra veszi igénybe a létesítmény-együttest, egy különleges művészeti projekt megvalósítása érdekében. Az előnyök mellett ugyanakkor hátrányt is jelent, hogy a TOKKK különálló épületei nem ideálisak egy hagyományos művelődési központ feladatainak ellátására, illetve a fenntartásuk meglehetősen drága. Látványos változtatások egyelőre biztosan nem várhatók, hiszen jelentősebb átalakításokra nincs pénz, az ez évi programok megszervezése pedig jórészt már az új igazgató érkezése előtt megtörtént. A hagyományos városi programok megvalósítására viszont minden bizonnyal lesz elegendő forrás a jövőben is. Amiben előrelépési lehetőséget lát, az a helyi közösségekkel, csoportokkal való jóval erőteljesebb kapcsolatépítés, a programkínálat közös ötleteken, együttműködésen alapuló gazdagítása. Az új vezető mindenesetre bizakodó. - Örülök, hogy ilyen emberekkel vagyok körülvéve, a munkahelyemen, az önkormányzatnál és úgy összességében, Tolnán. És ez nem valami udvariaskodó szöveg - fogalmazott Vajda Tibor. Süli János üdvözli az uniós bíróság döntését BUDAPEST A Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter üdvözli az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszék döntését, amely hároméves, átfogó vizsgálatot követően megerősítette a brit atomerőmű-projekt uniós jóváhagyását. Az Európai Bizottság álláspontját támogatva az eljárásba tagállami szinten Magyarország is beavatkozott, így az Európai Unió Bíróságának döntése ennek kapcsán a magyar támogató álláspont elfogadását is jelenti, áll Süli János tárca nélküli miniszter a kormany.hu oldalon megjelent közleményében. A tagállamoknak szuverén joguk dönteni A Törvényszék azzal, hogy Ausztria keresetét elutasította, igazolta, hogy az atomenergiának fontos szerepe van és lesz is az Európai Unióban, megőrizve azt az alapelvet, hogy a tagállamoknak szuverén joguk dönteni a villamosenergia-ellátás biztonságát és a klímavédelmet célzó energiapolitikai céljaik megvalósításához atomerőművek létesítéséről. Határozatában a Törvényszék rögzítette, hogy az Egyesült Királyságnak joga van ahhoz, hogy az atomenergia fejlődésének előmozdítását közérdekű célkitűzésként határozza meg, még akkor is, ha e célkitűzést nem követi az összes tagállam. Továbbá a határozat kiemeli: az időjárásfüggő megújuló energiaforrások (pl. szélenergia) nem alternatívái az atomenergiának, azok bizonytalan, időszakos rendelkezésre állása miatt. A brit állásponthoz hasonlóan a Paks II. projekttel hazánk célja nukleáris termelőkapacitásaink hosszú távú fenntartása. A Magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás. TN A növényvédő szerek egymenetben való kijuttatása olyan lehet, mint egy gyilkos turmix Vizsgálat indult: pusztulnak a méhek nálunk is TOLNA MEGYE Méhek pusztulásáról számolnak be a megye méhészei, jelzés érkezett Pincehelyről, Bátaszékről, Szedresből, Dombóvárról, Szekszárdról, Gyönkről, Nagydorogról, Paksról és még számtalan településről - mondta Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület elnöke. A szaktanácsadók írták össze, hol, mekkora a baj. Mint beszámoltunk róla, széleskörű vizsgálatot rendelt el az okok felderítésére az Agrárminisztérium. Nagyernyei Attila elmondta, a méhészek nem akarnak konfrontálódni a gazdákkal, úgy gondolják, a termelők is betartják a szabályokat, ennek ellenére a csávázószerekkel lehet a probléma. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint évek óta megfigyelhető, hogy amikor a napraforgó és a repce kinyílik, megváltozik a méhcsaládok élete. Nagyernyei Attila emlékeztetett rá, hogy évekkel ezelőtt Etienne Bruneau, az uniós méz-munkacsoport (C0- PA-COGECA) elnöke már felhívta arra a figyelmet, hogy a különböző növényvédő szerek egymenetben való kijuttatása olyan, mint egy gyilkos turmix. Önmagában, egye-Nagyemyei Attila a méheivel. Úgy tűnik, most nagy a baj Fotó: M. K. sével kijuttatva mindegyik szer a méhekre akár veszélytelen is lehet, de együtt használva módosulhat a hatásuk. Olyan ez, mint amikor a beteg ember többféle gyógyszert szed, lehet köztük olyan, amit nem lehet a másikkal egyszerre bevenni, pedig mindegyik külön-külön segíti a gyógyulást, de együtt akár mérgezést is okozhatnak. Az első bejelentések akkor kezdődtek, amikor a napraforgó elkezdett virágozni. Eddig az országban háromszáz körüli méhész tett bejelentést, de a kárt szenvedett méhészek száma jóval nagyobb lehet. Több megyei méhész elmondta, hogy azért nem tettek bejelentést, mert számukra is kínos lenne, hiszen a legtöbben „bekönyörögték” magukat egy-egy termelő napraforgós területére. Most, amikor kiderült a baj, jelentsék fel és pereskedjenek vele? A méhpusztulás egyébként jelenleg hazai probléma. Ennek az az oka, hogy az uniós országokban már betiltották a neonikotinoidos csávázó szereket, hazánkban viszont „szükséghelyzeti engedéllyel” saját hatáskörben az agrártárca engedélyezte - magyarázta Nagyernyei Attila. M. I.
