Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-13 / 161. szám

I A nagy nemzetközi sportesemények bevételeket generálnak Gera Zoltánnak is tetszik az új Puskás Ferenc Stadion látványterve Fotó: MTI 2018. JÚLIUS 13., PÉNTEK Az új budapesti fedett aré­na ötlete, a Puskás-stadion építésének aktuális állá­sa, illetve a magyarorszá­gi világversenyek tető alá hozása kapcsán Fürjes Ba­lázs duplán is illetékes. Államtitkárként a fővárosi és agglomerációs fejleszté­sekért, kormánybiztosként pedig a nemzetközi sport­­események megpályázásá­ért, a nemzetközi és hazai szövetségekkel való szerző­déskötésért felelős. Vála­szaiból kiderül, hogy a fővá­rosi sport-infrastruktúra fej­lesztése és a sikeres házi­gazdaság kéz a kézben jár. Deák Zsigmond/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- A napokban adták át az új Puskás Ferenc Stadion látoga­tóközpontját. Nyugtasson meg minket, már csak a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság majdan itt zajló négy mérkő­zése miatt is: ugye rövidesen tényleg lesz mit látogatni?- Most zajlik az egyik leg­nehezebb és leglátványosabb rész, a tetőt tartó, egyenként kétszázötven tonnás szerke­zeti elemek hatvan méter ma­gasra emelése és egymás­hoz illesztése. Az év végére lesz szerkezetkész az aréna, s azért használom ezt a szót, mert a stadion kifejezés fél­revezető lehet: több mint sta­dion, ami épül. Ez egy igazi, 21. századi élményközpont lesz. Rendezvényközpontja konferenciák, bankettek, fo­gadások rendezésére alkal­mas, miközben nyolcvanez­res koncerthelyszínné válhat, mindez a kihasználtságot, a fenntarthatóságot szolgálja. A nagy tömegeket vonzó zene­karok hosszú évek óta megáll­tak Bécsnél vagy továbbmen­tek Bukarestbe, most viszont megint koncertezhetnek ná­lunk. Szent II. János Pál pá­pa népstadionbeli szentmisé­je után újra sok tízezres pápai mise lehet az új Puskásban: 2020- ban, az eucharisztikus világkongresszus nyitó ren­dezvényét itt tartja az egyház. S persze a sportról, a 2020-as futball Eb-ről se feledkezzünk meg, illetve már tárgyaltunk az MLSZ-szel, hogy Bajnokok Ligája-döntőt pályázunk meg 2021- re vagy 2022-re. VILÁGBAJNOKSÁG A Magyar Birkózószövetség (MBSZ) saj­tótájékoztatóján egy digitális órán is láthattuk, hogy javá­ban folyik a visszaszámlálás a budapesti világbajnokság október 20-i kezdése előtt, mi több, tegnap már száz napon belülre értünk. Miként Né­meth Szilárd, az MBSZ elnöke megfogalmazta, célegyenesbe fordultunk, és mind a szerve­zési fronton, mind a szakmai téren biztatóak az előjelek. Jú­niusban Győrben közmegelé­gedésre bonyolítottuk le a ser­dülő Eb-t, majd a felnőtt kö­- Kötelező kérdés: belül van a beruházás a tervezett idő- és költséghatáron?- Minden a tervek szerint zajlik az „első félidő” vége fe­lé, hiszen 2017 elején kezdőd­tek a munkálatok és 2019 de­cemberében végződnek. Nyílt EU-s közbeszerzés után a legol­csóbb, európai szinten átlagos­nak mondható ajánlatot fogad­tuk el, ráadásul magyar kivite­lezőtől. Kijelenthetjük, az aré­na száz százalékig magyar, a tervezőtől, Skardelli Györgytől kezdve mindenig és mindenki­ig, tízezer embernek munkát adva. Tizenöt éve a Papp Lász­ló Budapest Sportaréna építé­séhez, tervezéséhez még angol és amerikai segítséget kellett igénybe venni, a működtetés­hez pedig egy francia konzor­ciumét, most erre már nincs szükség.- S új sportcsarnokra szükség van, nem elég a „BS"? Csak mert a 2022-es férfikézilabda- Eb nyertes pályázatában egy tizennyolcezres befogadóké­pességű, még felépítendő lé­tesítménnyel kampányoltunk.- Budapest pezseg, fokoza­tosan fejlődik, kinőtte a BS-t, töttfogású Magyar Nagydíjat is, amelyen három aranyat itt­hon tartottunk Korpási Bálint (72 kg), Lőrincz Viktor (87 kg) és Kiss Balázs (97 kg) révén. A terv az, hogy a sportág­ban ősszel minden idők legna­gyobb világbajnokságát hoz­zuk tető alá a Papp László Bu­dapest Sportarénában, és már a megnyitó gála sem lesz hét­köznapi. Ezt a Nemzeti Szín­házban rendezzük meg, jön a háromszoros olimpiai baj­nok legenda, Alekszandr Ka­relin, a vb-re pedig befut Tho­mas Bach, a Nemzetközi Olim­ma már elkélne egy nagyobb csarnok is. A sportesemé­nyekre rendre kevés a jegy: a női kézilabda-BL négyes dön­tője már magyar csapat nél­kül is megtöltené a Papp Lász­ló Budapest Sportarénát, le­ánykori nevén a BS-t, a Győr­rel a mezőnyben még egy fél ház kitelne, ha pedig egy­szer a Fradi is bejut, húsz­ezer jegy is simán elkelne. A magyar hokisok meccseire is lehetne több hely a lelátón, és a fedett térben rendezett nagy koncertekre is el lehetne adni több jegyet. Budapestnek a kézilabda-kontinensviadal­tól függetlenül jól jönne egy nagyobb multifunkcionális aréna. A következő hónapok feladata kidolgozni a részlete­ket, például megtalálni az ide­ális helyszínt.- A kézilabdás kandidálás volt az első, amelynek már az elő­készítő fázisában részt vehe­tett a nemzetközi sportesemé­nyek megpályázásáért és ren­dezéséért felelős kormánybiz­tosként. Milyenek a friss ta­pasztalatai?- Nagy sportdiplomáciai si­ker a 2022-es Eb elnyerése, piai Bizottság elnöke is. A vb másik kísérő rendezvénye a sportági hírességek beiktatá­sa a Hall of Fame-be, amely 22 legendát, köztük két magyart érint: az 1928-as amszterdami olimpián aranyérmes Keresz­tes Lajost (posztumusz), vala­mint az egyetlen magyar sza­badfogású világbajnokot, Ko­vács Istvánt. Ami a jelen versenyzőit il­leti, Sike András, a kötöttfo­­gásúak szövetségi kapitánya tájékoztatása szerint a csa­pat gerince már megvan, leg­feljebb 55, 63 és 67 kilóban hiszen egyrészt óriási ellenfe­leket, a francia-spanyol-bel­­ga és a dán-svájci pályázatot utasítottunk magunk mögé, másrészt Budapest még so­sem rendezett ebben a sport­ágban férfi-kontinensviadalt, amelynek mezőnye erősebb a világbajnokságnál és az olim­piánál is. Azaz kézilabdában ez a legrangosabb verseny. A győzelemhez kellett az ösz­­szefogás - remekül dolgozott együtt a Kocsis Máté vezette hazai szövetség, a kormány és Budapest, Debrecen, Vesz­prém, Szeged városa. Kitű­nő volt a csapatmunka szlo­vák barátainkkal is, minden­ki hozzátett a közös munká­hoz. A lobbizásban segített a MOB és a magyar NOB-ta­­gok, Schmitt Pál és Gyúrta Dániel is. Budapestet köny­­nyű eladni: Európa közepén nagyon jól elérhető földön, ví­zen és levegőben egyaránt, miénk a kontinens legbizton­ságosabb fővárosa, amely rá­adásul pezsgő és gyönyörű. A magyar-szlovák pályázat volt az egyetlen, amely olyan kompakt helyszíneket kínált, hogy a csapatoknak és a szur­kolóknak sem kell repülőre adódnak még kérdőjelek, s várhatóan szeptember végé­re áll össze a vb-csapat. A sza­badfogásnak kapitánya, Gu­lyás István egyelőre még nem tudhatja, hogy a kötöttfogás­sal kacérkodó, nehézsúlyú Li­geti Dániel visszatér-e hozzá­juk, míg 97 kg-ban válogatót tartanak, mert a három eddi­gi felmérőt más-más verseny­ző nyerte. Az MBSZ szerződése alap­ján a szabadfogásűak két hé­ten át Japánban készülhet­nek, csakúgy, mint Ritter Ár­pád női szakvezető elmondá­ülniük a házigazda városok között, legfeljebb két óra vo­natozás, buszozás vagy autó­út kell a mozgáshoz. Az ese­mény jót tesz majd városaink­nak: januárban, a turisztikai holt szezonban hoz majd sok látogatót Magyarországra.- Budapest lassacskán Euró­pa sportfővárosa lesz...- Vagy már talán az is. Nem véletlenül tüntette ki ezzel a címmel Tarlós István főpol­gármester úr és csapata mun­kájának köszönhetően az EU Budapestet 2019-re. A nagy nemzetközi sportesemények jót tesznek fővárosunknak. Térképre teszik Budapestet, turizmust vonzanak, bevéte­leket hoznak Magyarország­nak. Reklámozzák, még is­mertebbé teszik Budapestet, előmozdítanak a várost építő­szépítő beruházásokat, ame­lyek munkahelyeket is terem­tenek, magyar családok meg­élhetését segítik. Összeková­csolnak bennünket, magya­rokat, és kedvet csinálnak a sportoláshoz, az egészséges életmódhoz. Érdemes tehát itt is egy tízéves tervet készíte­nünk a MOB-bal és a szakszö­vetségekkel közösen: milyen nagy eseményeket pályáz­zunk meg a következő évek­ben. Megcélzunk majd új ge­nerációs sportágakat, mint a BMX, a gördeszka, a vá­rosi sportok; globálisan nép­szerű sportágakat, amelyek versenyeit rengetegen köve­tik, mint a tenisz, a torna, az úszás vagy az atlétika, vala­mint a hagyományos magyar sikersportágak versenyéit. Most éppen a 2023-as atléti­kai világbajnokságra kandi­dálunk, amely ismét a vala­ha volt legnagyobb magyar­­országi sportesemény lehet­ne. Magyar Zoltán elnök úr­ral már egyeztettünk egy le­hetséges budapesti pályázat­ról ritmikus gimnasztika és torna-vb tekintetében, és köz­ben szövetségeink már jó né­hány vb-t meg is nyertek a kö­vetkező évekre. Budapest re­mek házigazda, a magyar kö­zönség érti és szereti a spor­tot, vendégeink mindig jó szájízzel távoznak, és mindig szívesen jönnek vissza hoz­zánk. Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel is, Magyaror­szág javára válnak. sa szerint a kisebb súlycso­portok hölgyei is. A nagyob­bak Kínába vagy Amerikába mehetnek. A világbajnokságon a sző­nyeg mellett a diplomáciai fronton is harcba széliünk, a nemzetközi szövetség tiszt­újító kongresszusán a legfőbb döntéshozó testületbe, a büró­­ba Bacsa Péter, az MBSZ ügy­vezető alelnöke is kandidál. Nagyon fontos lenne ezt a csa­tát is megnyerni, mert immár ötödik éve nincs honfitársunk a sportág közvetlen vezetésé­ben. MW SPORT 15 JEGYZET Irányúéi! Takács Zoltán jegyzet@mediaworks.hu Pár másodperccel azután, hogy a horvátok megszerez­ték Anglia ellen a győztes gólt, lényegében az egész csapat kicsi a rakást játszott a szögletzászlónál. A kupac alján egy ismeretlen (azóta világhírűvé vált) fotós fe­küdt. Szegény nem tehetett róla, csak a kijelölt helyén kattintgatott gyanútlanul, amikor hirtelen ráesett egy tucatnyi izzadt sportember. Utána persze elnézést kér­tek tőle a fiúk, kapott pár izzadt férficsókot és ölelést a túláradó örömben. Nem mondom, hogy pon­tosan ismerem ezt az érzést, de átéltem már valami ha­sonlót ott, a horvát-magyar határon, ahol felnőttem. Talán azzal kezdeném, hogy a futballal kapcsola­tos első élményem egy bi­zonyos Magyarország-Sal­­vador-mérkőzés volt, amit apám engedélyével egy le­­tenyei panellakásban tekin­tettem meg az Uranus típu­sú fekete-fehér tévékészülé­künkön. A képminőség nem volt a legjobb, de élesen em­lékszem a tízesre, amit gurí­tottunk és arra a büszke ér­zésre is, hogy mi vagyunk a vüág legjobb csapata. Aztán ahogy cseperedtem, úgy tört szépen szilánkosra a magyar futballba vetett hitem, míg­nem a kilencvenes évekre eljutottam én is oda, hogy a világversenyeken más nem­zet válogatottjainak kezdtem drukkolni. Hollandiát vagy éppen Uruguayi én válasz­tottam, de Horvátország en­gem választott. A kilencvenes években ugyanis Letenye a horvát bevásárlóturizmusból élt, a kisvárosban több volt a hor­vát rendszámú autó, mint a magyar. Déli szomszéda­ink habitusa, nyelve, kultú­rája beszivárgott a hétköz­napokba, és teljesen termé­szetessé vált, hogy a helyi kocsmában a kunát is elfo­gadják, nem csak a forintot. Ahogy az is, hogy kívülről fújtuk a nagy Blazevic-csa­­pat összeállítását, és min­denki azt várta, hogy mi­kor jön ki a lépés az Asano­­vic, Prosinecki, Suker, Bo­­ban tengelynek. Aztán jött az 1998-as franciaorszá­gi világbajnokság és a né­metek elleni felejthetetlen mérkőzés, ami a művészek és a gépfutball ütközete­ként vonult be a mi kis pri­vát határszéli futballtörté­­nelmünkbe. Mindhárom horvát gól után olyan őrült ünnep­lés kezdődött, mintha csak Csáktornyán lettünk volna, a határ túloldalán. Aztán a végén a dudálásba mintha némi fegyverropogás is ve­gyült volna, ami nem csoda, hiszen alig néhány évvel az­előtt ért véget a háború... Akkor az elődöntőben a házigazda franciák egy for­dulatos meccsen megállí­tották a horvát aranygene­rációt. Most a döntő következik, az ellenfél pedig újra Fran­ciaország. Páran eldöntöt­tük, hogy vasárnap átlép­jük a déli határt... Az októberi világbajnokságra Thomas Bach, a NOB elnöke is Budapestre jön Célegyenesbe fordultak a birkózók

Next

/
Thumbnails
Contents