Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-07 / 130. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Ekkora összegből lehet most megélni A családok számára fontos az anyagi biztonság Fotók: Shutterstock és Makovics Kornél MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT MENNYIBŐL LEHET HAVONTA MEGÉLNI? Eltűnt lányt keres a rendőrség BGNYHÁD Horváth Dorina Apollóniát eltűnése miatt ke­resi a rendőrség. A155 centi­méter magas, fekete, hosszú hajú, barna szemű 17 éves lány május 3-án engedély nél­kül távozott a kétyi gyermek­­otthonból és azóta nem tért vissza. A Bonyhádi Rendőr­­kapitányság kéri, hogy aki a képen látható lány jelenle­gi tartózkodási helyéről infor­mációval rendelkezik, jelent­kezzen személyesen a 7150 Bonyhád, Kossuth L. utca 1-3 szám alatt, hívja a 0674/550- 950-es számot, vagy tegyen bejelentést az ingyenesen hív­ható 06-80-555-111 „Tele­fontanú” zöld számán, illetve a 107-es, illetve a 112-es köz­ponti segélyhívó telefonszá­mok valamelyikén. 1.1. Cicát mentettek a tamási tűzoltók TAMÁS* Egy húsz méter mély kútba esett egy kismacska hétfőn Tamásiban. Az omlado­zó falú kút csak részlegesen volt befedve, ezért eshetett bele a cica, amelynek eltűné­sét a gazdája jelentette. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a ta­mási önkormányzati tűzoltók ennivalót tettek egy vödörbe, mentőkötéllel leengedték azt a kút aljára, és próbálták bele­csalogatni az ijedten nyávogó állatot. A kismacskát végül ép­ségben emelték a felszínre és adták át a gazdájának. H. E. Pénztárcát lopott a besurranó tolvaj ÜIKiZÁRD Egy harminc­hét éves férfi tavaly augusz­tus 30-án délelőtt a megye­­székhelyen besurrant egy la­kásba, ahonnan pénztár­cát lopott, amelyben szemé­lyes iratok és mintegy har­mincezer forint volt. Az ügy nyomozását vádemelési ja­vaslattal zárt le a Szekszárdi Rendőrkapitányság. 1.1. A tavalyi és a tavalyelőt­ti létminimum értékekekt is közzétette a Policy Agen­da, a Friedrich Ebert Alapít­vány és a Magyar Szakszer­vezeti Szövetség megbízása alapján. Ezek a számok év­ről évre visszajelzést adnak a társadalmi folyamatokról. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNÁ MEGYl A létminimum összege azt mutatja, hogy mek­kora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biz­tosíthassa tagjai számára a fo­lyamatos életvitellel kapcso­latos szerény szükségletek ki­elégítését. Ez tehát nem fede­zi a váratlan kiadásokat, mint például az elromlott háztartá­si gépek cseréjét. Azt is jelen­ti, ha ez a jövedelem - példá­ul betegség miatt - csökken, akkor a hiányt nem tudja mi­ből pótolni a család. 2017-ben a létminimum egy főre jutó ősz­­szege: 90.450 forint volt. Ez két keresős és két gyermeket neve­lő háztartás esetében 262.305 forint. Magyarországon 2017- ben ez alapján a háztartások huszonöt százaléka élt a létmi­nimum háztartásra jutó össze­gét el nem érő bevételből. Létezik azonban a társadal­mi minimum fogalma is. Ez sze­rény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek ki­elégítésén felül, racionális gaz­dálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztásá­ra nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturá­lis fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak, például internet, mozi, autó fenntartá­sa. Ez a minimum némi átcso­­portosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre. 2017- ben az egyfős háztartás társa­dalmi minimum értéke 117.720 forint, két felnőtt és két gyer­mek esetében 341.388 forint. A létminimum esetében a községekben élők negyven százaléka élt ezen szint alatt, míg a fővárosban arányaiban ennél huszonöt százalékpont­tal kevesebben. A megyei jogú városok nem sokkal maradnak el a fővárostól. SZEKERES SZILVIA: - Úgy gon­dolom, hogy egy négytagú családnak legalább havi 350 ezer forintra van ahhoz szük­sége, hogy normálisan meg­éljen. Ebből az összegből fent tud tartani egy kisebb költsé­gű autót, amivel eljutnak az orvoshoz, az iskolába, dolgoz­ni és vásárolni. Ha szeretné­nek félretenni, nyaralni,.sze­rintem akár 600 ezer forintra is szükségük lehet. SZABÓ ADRIENN: - Szerintem minimum 150 ezer forint az az összeg, amelyből egy em­ber meg tud élni. Ebből ki le­het fizetni a rezsit, jut ruház­kodásra, az iskolával, óvodá­val járó költségekre, alapvető dolgokra. Ahhoz viszont, hogy egy kis nyaralás is beleférjen a büdzsébe, úgy gondolom, hogy családtagonként havon­ta 250 ezer forinttal kell szá­molni. JUHOS MÁRKÓ: - Ha egy négy­tagú családban a szülők ösz­­szesen havonta nettó 500 ezer forintot visznek haza, ak­kor abból minden gond nél­kül meg tudnak élni. Ebből fent tudnak tartani egy kö­zépkategóriás autót, egy nor­mális méretű lakást, fizethe­tik a biztosításokat, tankol­hatnak, de félretenni ebből a pénzből szerintem már nem­igen lehet. Sajátjaként használta a ház berendezését TAMÁSlHatvan napi tétel pénz­­büntetésre ítélt egy huszon­négy éves férfit sikkasztás miatt a Tamási Járásbíróság. A büntetés napi tételét ezer forintban határozták meg. A hatvanezer forint megfizeté­sére a bíróság hat havi rész­letfizetést engedélyezett. Ha vádlott egy havi részlet fize­tését is elmulasztja, a bünte­tés hátralévő részét fogház­ra kell átváltoztatni. A vád­lott köteles továbbá a sértett­nek ötvennyolcezer-ötszáz fo­rint tőkét, valamint ennek ké­sedelmi kamatát megfizetni. Az ítélet jogerős. A vádlott szakmunkás, munkaviszonyban van, havi nettó jövedelme százkilenc­­venezer forint. Egy autója és két kiskorú eltartottja van. Megszegte a megállapodást, ezért fizethetnie kell a férfinek A vádlott és a sértett meg­egyeztek abban, hogy a vád­lott 4,5 millió forintért meg­vásárolja a sértett házát, és a vételárat havi negyvenhárom­ezer forintos részletekben tel­jesíti. Ha három hónapig sa­ját hibájából nem fizet, akkor a kifizetett összeg és a további részletek automatikusan bér­leti díjjá, az adásvétel pedig bérleti szerződéssé alakul. Ab­ban is megállapodtak, hogy a férfi és családja használhatják a ház berendezését, de azok csak akkor kerülnek a tulajdo­nukba, ha megvásárolják. A vádlott és családja 2016. június 13-án költözött be a házba, de csak 2017. janu­ár 15-ig fizették a részlete­ket. A ház tulajdonosa több­ször is felszólította a vádlot­tat, hogy költözzenek el a ház­ból, de ez csak 2017. szeptem­ber 16-án történt meg. Akkor is úgy, hogy a berendezésék egy részét a vádlott - a tulaj­donosa tudta és belegyezése nélkül - magával vitte új lak­helyére. Ezzel a sértettnek 132 ezer forint kárt okozott, amely­ből a 73.700 forint megtérül. A rendőrség ugyanis a tárgyak egy részét lefoglalta, és vissza­adta a sértettnek. 1.1. Hiába életveszélyes, a műemléki védelem miatt nem lehet elbontani a volt Korona Szállót Több fát ültetnek, mint amennyit kivágnak ■ > DOMBÓVÁR Kezdeményezi a volt Korona Szálló műemlé­ki érték nyilvántartásból való törlését a városvezetés - erről a legutóbbi testületi ülésen született határozat. Az épü­let az 1980-as évek óta üresen áll. Hasznosítására, állagmeg­óvására több elképzelés szü­letett az elmúlt években, de a megvalósítás különböző okok­ból mindig elmaradt. A Koro­na Szálló jelenleg országos műemléki védettségi beso­rolás alatt áll, emiatt elbon­tása nem lehetséges, felújí­tása pedig rendkívül költsé­ges lenne. A nemrégiben vég­zett örökségvédelmi felügye­leti ellenőrzés során megál­lapították, hogy „az épület komoly szerkezeti károsodá­sokon ment keresztül, fala­kon repedések, leszakadt fö­démek, boltozatokon komoly repedések láthatók. Nyílás­zárók hiányoznak, egy nyílá­son lehet bejutni az épületbe, mely életveszélyes, erről tájé­koztató táblákat az épületen körben elhelyeztek”. Az ön­­kormányzat TOP-os forrás­ból közterület-fejlesztést való­síthat meg a Kakasdomb-Er­­zsébet utca leszakadással ve­szélyeztetett területein, ezek azonban csak akkor érvénye­sülnek igazán, ha megszün-A Szigeterdő növényrekonstrukciójáról is határoztak Fotó: M. K. tetik az épület élet- és omlás­veszélyes állapotát, és Kakas­domb új „alközpontjaként” új funkciót kap. Ehhez azonban törölni kell a műemléki nyil­vántartásból az ingatlant. A Szigeterdő növényre­konstrukciójáról is határoz­tak az ülésen. A területen kö­zel hatszázötven fa találha­tó, de több beteg, kiszáradt, lombkorona nélküli, baleset­­veszélyes egyed is van közöt­tük. Ezeket szemrevételezés­sel és az önkormányzat „Fa­kopp” nevű 3D műszerével fo­lyamatosan vizsgálják. Az ed­dig elvégzett mérések alapján úgy becsülik, hogy a park fá­inak mintegy húsz százalékát kell eltávolítani és közel negy­ven százaléka igényel valami­lyen kezelést. Ám nemcsak a kivágásra ítélt fákat szeret­nék pótolni, hanem ezen nö­vényeknek minimum másfél­­szeresét szeretnék elültetni a területen. Döntöttek a következő neve­lési évben, a Dombóvári Szi­várvány Óvodában indítha­tó óvodai csoportok számáról is. A Szivárvány Óvodában, vagyis a székhely intézmény­ben hat, a Zöld Liget tagóvodá­ban négy, a Százszorszép tag­óvodában pedig öt csoportban fogadják a gyerekeket. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents