Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-06 / 129. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 6., SZERDA Az autonómia érzékeny téma, a legnehezebb helyzetben a kárpátaljaiak vannak Potápi Árpád János államtitkár marad a nemzetpolitikánál Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár F.: M. D. A Miniszterelnökség állam­titkárává nevezte ki Potápi Árpád Jánost Áder János köz­­társasági elnök. Ahogy az el­múlt négy évben, úgy ebben a ciklusban is a nemzetpoli­tikáért fog felelni a 2. számú Tolna megyei választókerület országgyűlési képviselője. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu- A bonyhád-dombóvári térség képviselőjeként mit tart a leg­fontosabb feladatának, illet­ve államtitkárként van-e olyan cél, amelynek elérését igazán nagy sikernek könyvelné el?- Az április 8-i választási győzelem után egy interjúban elmondtam, az egyik legfonto­sabb feladatomnak azt tartom, hogy ne csak azoknak legyek a képviselője, akik rám szavaz­tak, hanem azoknak is, akik nem, ez azóta sem változott - válaszolta Potápi Árpád János.- Az elmúlt években nagyon sok szép sikert értünk el, ren­geteg beruházás valósult meg, egészségügyi intézmények, óvodák és iskolák újultak meg, épült és erősödött a körzet, azonban még bőven van mit tenni. Fontosnak tartom, hogy az elkövetkező időszakban ki­emelt figyelmet kapjon Dombó­vár és környéke: megépítsük a várost elkerülő utat, új mentő­­állomást, uszodát hozzunk lét­re, növeljük a fejlesztések szá­mát. Ami az államtitkári tevé­kenységemet illeti: szintén egy nagyon sikeres négyéves cik­lust tudhatunk magunk mö­gött. Ha a sok eredmény közül csak egyet, a kettős állampol­gárság bevezetését és a szava­zati jog határon túli magyarok­ra való kiterjesztését említjük, úgy gondolom, már ez akkor­ra eredmény, amelyet nem túl­zás történelminek nevezni. Új­raegyesítettük a magyar nem­zetet, amelynek köszönhető­en ma minden magyar - éljen Székelyudvarhelyen vagy Tor­ontóban - a magyar nemzet egyenlő tagja. Ami a jövőbeli irányokat illeti: mind az anya­országban, mind a határon túl az egyik legfontosabb célunk a magyar családok megerősí­tése. Ösztönözni szeretnénk a gyermekvállalást, és visszafor­dítani a negatív demográfiai fo­lyamatokat. A másik legfonto­sabb célunk továbbra is a kül­honi magyarság szülőföldön való boldogulásának elősegíté­se, a vállalkozók támogatása, a magyarság gazdasági meg­erősítése, hisz csak a gazdasá­gilag erős közösségek képesek hosszútávon megmaradni.- Néhány nappal ezelőtt elmond­ta, hogy a következő hetek a szerkezeti, a szervezeti építke­zésről szólnak, hamarosan pedig minden régióban tartanak nem­zetpolitikai táborokat, amelyek lehetőséget nyújtanak a műhely­munkára is. Mit jelent ez?- így van, a július minden év­ben fontos hónap a nemzetpo­litikában, ekkor rendezik meg ugyanis a nagy Kárpát-meden­cei nyári táborokat, szabad­­egyetemeket, amelyeken szá­mos kerekasztal-beszélgetésen van lehetőségünk az eszme­cserére a külhoni magyarságot érintő aktuális ügyekről anya­országi és határon túli vezetők­kel. A nyári táborok sora álta­lában a vajdasági szabadegye­temmel kezdődik Kishegyesen, ezt követi a kárpátaljai szabad­­egyetem, amelynek minden évben a festői Felsőszinevér ad otthont, majd a felvidéki Mar­toson és Gombaszögön folytató­dik a sor. A legnagyobb tábort minden évben július végén az erdélyi Tusnádfürdőn rendezik meg, ahol rengeteg nemzetpo­litikai témájú kerekasztal-be­­szélgetés, előadás hangzik el, a zárónapon pedig minden év­ben Orbán Viktor miniszterel­nök mond beszédet. Ezek a sza­badegyetemek rendkívül fon­tosak. Elsősorban nem is azért, mert magas rangú politikusok tartanak előadásokat fontos té­mákról, hanem mert lehetőség van a laza, kötetlen beszélgeté­sekre.- Többször elhangzott és olvas­ni is lehetett arról, hogy Kár­pátalja különösen veszélyben lévő nemzetrész? Mi a teen­dő ezzel kapcsolatban, mi vár­ható?- A Kárpát-medencei terü­letek közül jelenleg valóban a kárpátaljai magyarok van­nak a legnehezebb helyzetben, mind politikai, mind gazdasá­gi szempontból. Ukrajna ke­leti részén háború dúl, az or­szágban gazdasági válság van, és mindennek tetejébe az uk­rán vezetés olyan intézkedé­sek sorát fogadja el, amely sú­lyosan csorbítja az országban élő nemzeti kisebbségek joga­it. Bár ezek legtöbbször az oro­szok ellen irányulnak, a kár­pátaljai magyarok ugyanúgy megszenvedik ezeket. Az okta­tási törvény körüli huzavona - amely gyakorlatilag elvenné a jogot a magyaroktól és minden más kisebbségtől, hogy anya­nyelvükön tanulhassanak - hónapok óta tart, és bátran ki­jelenthetjük, hogy Magyaror­szág a leghangosabb szószóló a nemzeti kisebbségek, elsősor­ban a kárpátaljai magyarok jo­gainak védelmében. A magyar külgazdasági és külügyminisz­térium az elmúlt hetekben és hónapokban számtalanszor kö­zölte, hogy Magyarország Uk­rajnának minden NATO- és EU-integrációs törekvését gá­tolni fogja mindaddig, amíg ez az ügy nem rendeződik. A nem­rég megalakult új magyar kor­mány már a legelső ülésén me­morandumot fogadott el a kár­pátaljai magyarság védelmé­ben, június második felében pe­dig összeül a szintén Magyaror­szág által javasolt kormányközi munkacsoport az ukrán oktatá­si törvény kérdésének rendezé­se céljából. A Nemzetpolitikai Államtitkárság szintén foko­zott figyelmet szentel Kárpát­­aljára: a többi nemzetrésznél is meglévő támogatásokon túl kü­lön bérkiegészítésben részesít­jük a kárpátaljai magyar peda­gógusokat, egészségügyi dolgo­zókat, egyházi munkát végző­ket, illetve csak Kárpátalja ese­tében van külön a területért fe­lelős kormánybiztosság. Azt hi­szem, mindezekből jól látszik, milyen kiemelt figyelmet kap ez a terület.- A román szenátus elutasítot­ta a székelyföldi autonómiasta­tútumot. Mi a véleménye erről?- Az autonómia kérdése rend­kívül szenzitív ügy. A szomszé­dos országok vezetése általában már a szó hallatán felkapja a fe­jét, nem pozitív értelemben. Ez rendkívül sajnálatos, hisz azt jelzi, hogy a kérdéssel kapcso­latos előítéleteket a mai napig nem sikerült legyőzni, és nem sikerült megérteni, hogy az au­tonómia nem jelent elszaka­dást, nem az utódállamok ellen irányul, csak a kisebbség meg­maradását szolgálja. A kérdés­sel kapcsolatban rendszeresen hangsúlyozzuk, hogy a területi autonómia egyáltalán nem pél­danélküli az európai országok­ban, sőt, Európa számos pont­ján találunk jól működő auto­­nómiamodelleket, így Dél-Tirol­­ban vagy a finnországi Áland­­szigeteken. Magyarország Kor­mányának sosem volt célja, hogy Budapestről mondja meg, mi jó a külhoni magyaroknak, az autonómia milyen formája lenne alkalmas számukra, vi­szont ha egy közösségnek sike­rül kidolgoznia egy olyan auto­nómia-koncepciót, amelyet tár­sadalmi konszenzus övez, mi , azt támogatni fogjuk.- Évek óta sikeresek azok az elsősorban ösztöndíjakra vo­natkozó pályázatok, amelyeket határon túli magyarok is igény­be vehetnek. Milyen pályáza­tok léteznek? Az elmúlt évek sikeres nem­zetpolitikai programjai közül kiemelt helyen szerepelnek a világ magyarságát megszólító és összetartani célzó ösztöndíj­­programjaink. Minden évben több és több határon túli ma­gyarnak adunk lehetőséget az anyaországi jelentkezők mel­lett, hogy a Körösi Csorna Sán­dor vagy a Petőfi Sándor Prog­ram keretében a diaszpórában és a szórvány területeken se­gítse az ottani magyarság meg­maradását, a helyi közösségek épülését, a hagyományok, a magyar nyelv fennmaradását. Sok esetben vajdasági, felvi­déki, vagy épp erdélyi fiatalok vállalkoznak arra, hogy tudá­sukat, képességeiket egy má­sik magyar lakta régióban ka­matoztassák az ott élő honfitár­sak javára. Ezeken kívül a te­matikus évek programjain ke­resztül szólítjuk meg a külhoni magyarokat, legyen szó óvodá­sokról, iskolásokról, fiatal vagy éppen családi vállalkozókról, akiknek évről évre biztosítunk pályázati és továbbképzési le­hetőségeket. Az idei évben pél­dául a külhoni magyar csalá­dokra koncentrálunk. Van egy másik, kevésbé közismert kez­deményezésünk is, amelyet ki­fejezetten külhoni magyar fia­taloknak szervezünk minden év őszi időszakában. Ez egy há­romnapos konferencia, ahol le­hetőséget teremtünk a kapcso­latépítésre, a régiók közötti há­lózatok kialakítására. A teljes interjú a www.teol.hu hírportálon olvasható. _________________________________________________________________________________HIRDETÉS A Tolna Megyei Vállakozásfejlesztési Alapítvány a 2017. évi mérlegbeszámolójának főbb adatait az alábbiakban teszi közzé: Befektetett eszközök: 1 245 246 e Ft Sa|át tőke: 946 786 e Ft Forgó eszközök: 969 440-e Ft Kötelezett­ségek: 1 049 413 e Ft Aktív Időbeli elhatárolások: 1795 e Ft Passzív Időbeli elhat.: 218 836 e Ft Eszközök összesen: 2 216 481 e Ft Források összesen: 2 216 481 e Ft Értékesítés nettó árbevétele: 68 743 e Ft Összes bevétel: 185 110 e Ft Összes ráfordítás: 120 357 e Ft Tárgyévi eredmény: 64 753 e Ft .ÍSPETÉS TEOL a megújult Tolna megyei hírportál Hírek percről percre • www.teol.hu A példás társadalmi szerepvállalás a városnak is hasznot hoz Három óvodát is támogattak SZEKSZÁRD Összesen egymillió forintot adományozott a megye­­székhely három városi fenntar­tású gyermeknevelési intézmé­nyének a szekszárdi CabTec Kft. A kedvezményezett ez al­kalommal az 1. és 2. számú, va­lamint a Gyermeklánc óvoda volt. Ezt jelentette be az 1. szá­mú óvoda Kindergarten épü­letében tegnap délelőtt Kocsis Krisztina, a cég HR menedzse­re. A CabTec immár harmadik alkalommal tett hasonló gesz­tust, korábban ugyancsak óvo­dák, valamint iskolák részesül­tek jelentős segítségben. Ács Rezső polgármester be­szédében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy CabTec társa­dalmi szerepvállalása példa­értékű. Ez megmutatkozik az intézmények kiválasztásá­ban, de ugyanígy immár visz­­szatérően a városi rendezvé­nyek segítésében is. Az óvo­dák a nekik jutott pénzből egyebek mellett tíz darab, tö­mör keményfa asztalt, két da­rab, a tehetség feltérképezé­sére szolgáló, úgynevezett kíváncsi láda mérő berende­zést, a nyári időszakban ki­váltképp hasznos homokozó­szettet, valamint nyolc gyer­mekbiciklit, egy futóbiciklit és egyéb fejlesztőeszközöket Máris kipróbálták a játékokat. Képgaléria: teol.hu Fotó: M. D. szereztek be. Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents