Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-30 / 150. szám
helyorseg Maavar Alkotomuveszeti Közhasznú Nonprofit Kft. A HANK BIZTOS HÁTORSZÁG AZ ALKOTÓMŰVÉSZEKNEK Talán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kortárs művészet magától értetődően fejlődik, csak úgy a semmiből művészek tűnnek fel, akik éjt nappallá téve, homlokukon a múzsa csókjával, valami éteri megszállottsággal alkotnak, miközben ténykedésük nyomán nap mint nap új remekművekkel gazdagodik a magyar kultúra. Pedig a művészek életének is van egy teljesen földhöz ragadt vonatkozása, amikor olyan csip-csup ügyeket kell megoldaniuk, mint egy bevásárlás vagy egy közüzemi számla befizetése, ráadásul múzsacsók és ihletett állapot ide vagy oda, ezeknek a fedezetét is elő kell teremteniük. És ugyan tisztes polgári foglalkozás mellett is lehet kiváló műveket alkotni, hiszen az akkor még aljegyzőként tevékenykedő Arany János talán épp marhapasszusok kiállítása mellett vetette papírra a Toldit, de bizony egy pályázat is kellett ahhoz, hogy ez a remekmű ne lappangó csoda maradjon, hanem közkinccsé váljon. A mecenatúra mindig is fontos motorja, és gyakran feltétele is volt a művészet fejlődésének és láthatóvá tételének. Nem minden művész találja meg magától az utat a közönségéhez, ezért régóta kiemelt szerepük van azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és tehetős magánembereknek, akik az alkotói munka támogatása mellett bemutatkozási lehetőséget is biztosítanak a művészeknek. A második világháború előtt hazánkban az alkotóművészet különböző ágai szerinti támogató alapok működtek, majd 1945 után szovjet mintára létrejött a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. A kommunista rendszer közveszélyes munkakerülőnek tekintett minden olyan művészt, aki nem volt tagja az alapnak, és ugyan a tagoknak az alap létbiztonságot nyújthatott, de jelentősen korlátozta az alkotás szabadságát. 1992-ben a Művészeti Alap vagyonának egyben tartása érdekében hozták létre a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt, a polgári kormány pedig 2011-ben döntött a modern kor kihívásainak megfelelni nem tudó közalapítvány megszüntetéséről, és arról, hogy a csaknem hétmilliárd forint értékű ingatlanvagyona egy új szolgáltató szervezet, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MÁNK) tulajdonába kerüljön. Ebben az időszakban szélesítették ki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jogkörét és feladatait, így az MMA mint köztestület a magyar művészet kutatásával, közkinccsé tételével és a művészek képviseletével foglalkozik. A több mint húsz éve létező Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozását oldja meg, míg a 2011-ben létrehozott, százszázalékos állami tulajdonban lévő MÁNK feladata az, hogy az alkotóművészek munkáját és a műalkotások láthatóvá tételét segítse. Ez az összetett rendszer biztosítja azt, hogy a művészek támogatásokat kaphassanak, a művek megjelenhessenek, új irodalmi, képzőművészeti, előadóművészeti és zenei alkotásokkal gazdagodjon a kultúránk. Tardy-Molnár Annát, a MÁNK ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogyan tudják segíteni a művészeket. „Az a célunk, hogy az alkotásra lehetőséget és helyet teremtsünk, ebben egyik legfontosabb eszközünk az infrastruktúránk” - fejtette ki az ügyvezető. A MÁNK tartja fenn a szigligeti, a zsennyei, a galyatetői, a kecskeméti, a mártélyi és a hódmezővásárhelyi alkotóházakat, ahol a Magyar mecénás programhoz csatlakozott közel négyezer művész és húsz társadalmi szervezet tagjai számára adott a lehetőség, hogy jelképes összeg fejében szállást és ellátást igényeljen, hátrahagyva a hétköznapok nyűgeit elvonuljon és alkosson. Ezeken kívül a MÁNK üzemelteti a Hódmezővásárhelyi Művésztelepet és a Szentendrei Régi Művésztelepet is. 2016 októberétől kedvezményes bérleti díj fejében Donka Gergely, Sonkoly Tibor és Máté István Hunor képzőművész három évig alkothat a Hódmezővásárhelyi Művésztelep három műtermében, a negyedik pedig közösségi műteremként működik. Amellett, hogy kiállításoknak ad helyet, a közös munka színteréül szolgál azoknak a művészeknek, akik az alkotóházban szállnak meg és nagyobb méretű munkán vagy speciális géppel dolgoznak, ugyanis lehetőséget nyújt szövőszék és rézkarcnyomógép használatára is. A Szentendrei Régi Művésztelepen tizenkét művészlakás található, amelyek közül tízet pályáztattak meg, egyet a Derkovits-ösztöndíjas fiatal képzőművészeknek tartanak fenn, egyet pedig vendégműteremként használnak. A pályázati bizottság tavalyi döntése nyomán a korábbi sikeres pályázók közül Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József, Csáki Róbert, Krizbai Sándor és Nagy Barbara újabb három évig folytathatja munkáját a Szentendrei Régi Művésztelep műtermeiben, újonnan költözött be Bánföldi Zoltán és Knyihár Amarilla, és a korábban Derkovits-ösztöndíjasként itt alkotó Martin Henrik is sikeresen pályázott, ezért továbbra is itt dolgozhat. Az alkotók szerződésében benne foglaltatik, hogy a bérlői időszakuk alatt évente egy alkotást a MANK-nak adományoznak, így tekinthetők meg például festményeik a Szigligeti Alkotóházban. Hasonlóan a MÁNK jóvoltából tekinthetik meg az érdeklődők az ország műteremlakásaiban lakó művészek munkáit is, a bérlő kijelölése ugyanis szintén a szentendrei központú szervezet feladata, közreműködésével pedig ezek az alkotások magyar kortárs művészekkel foglalkozó közgyűjteményekben kapnak helyet. Legutóbb, 2016 októberében például 15 művész 19 alkotása nyolc kortárs gyűjteményt gazdagított. A régi művésztelepen készült alkotások a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumba, a kecskeméti Katona József Múzeumba, a váci Tragor Ignác Múzeumba, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményébe, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba, a Fővárosi Képtár-Kiscelli Múzeumba, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetbe és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba kerültek. A Szentendrei Régi Művésztelepen működő MÁNK Galéria rendszeresen teremt bemutatkozási lehetőséget. A jelenlegi tárlat Vass László cipőkészítő mester lenyűgöző gyűjteménye által a művészeti értékén túl a műgyűjtésre is ráirányítja a figyelmet, de kiemelt törekvés az is, hogy ne csak a MANK- hoz tartozó, hanem az ország többi művésztelepének életét, az ott kialakult szellemi közeget és az ott készülő munkákat is bemutassák. Július 4-én például Homo et Natura címmel a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből válogatott anyagból nyílik egy kiállítás. „A MÁNK működése nyomán nemcsak a csendes, visszavonuló alkotásra nyílik lehetőség, hanem a közönséggel való interakcióra is” - hangsúlyozta Tardy-Molnár Anna. „Felelősséget vállalunk azért, hogy az utánunk jövő generációk is értsék a művészetet, megtalálják a kapcsolódási pontokat, és ne idegenkedjenek a kiállításlátogatástól, ezért a legfiatalabbaknak is szervezünk programokat. Ha még nem is érti az a gyermek, hogy milyen módon kellene szemlélnie például a konstruktivista alkotásokat, de már ott van a galériában ő is, és a képeken látható formai elemeket, színeket felhasználva ő maga építhet hasonló alakzatot, neki is köze lesz a látottakhoz és az alkotáshoz”- mutatott rá a nemrég kinevezett ügyvezető, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy dinamikus programok által a fiatalokat is megszólítsa. A volt Képző- és Iparművészeti Lektorátus beolvadásával a MÁNK szakmai tevékenységei között szerepel többek között az is, hogy köztéri szobrokról és egyéb műalkotásokról ad ki szakvéleményeket. Továbbá a MÁNK működteti az állam által finanszírozott 14 művészeti területet lefedő, fiatal előadó- és alkotóművészeket támogató ösztöndíjakat is. Ezek között ősszel hirdetik meg először az Oláh János nevét viselő, és az ő életműve előtt tisztelgő pályázatot, amely fiatal szerkesztőket támogat majd, és hozzájárul ahhoz, hogy ez a szakma visszanyerhesse a tekintélyét. „Hidat szeretnénk építeni a könynyűzenei világ és az állami infrastruktúra között” - mondta el az ügyvezető, amikor felvázolta, hogyan kapcsolódik a MÁNK az NKA Hangfoglaló programjához, amelyre életkori korlát nélkül akár a középiskolai garázszenekarok is jelentkezhetnek. A Hangfoglaló zenészeknek és zenekaroknak biztosít különböző támogatási lehetőségeket, akár CD-megjelenésre, akár külföldi turné megvalósítására vagy fesztiválszereplésre, de foglalkozik a könnyűzene örökségének megőrzésével, menedzserképzéssel- ennek a gyakorlati vonatkozásait bonyolítja le a MÁNK a Könnyűze-Csáki Róbert: Tél Cythere szigetén - Hommage ä Watteau (olaj, vászon, 150 * 175 cm, 2007) 7 Bonczidai Éva nei Szolgáltató Irodában, és ide tartozik a zenei export szervezése is. A MÁNK égisze alatt működik a Cseh Tamás Archívum is, amely Cseh Tamás életművének gondozását, hagyatékának földolgozását és közreadását végzi el a fővárosi Úri utcai székhelyen. A falakon Cseh Tamás festményei és grafikái láthatók, személyes tárgyakat - például az indián sátrat is - elhelyeztek itt. A nagyközönséget megszólító programokat úgy állítják össze, hogy ne csak a rajongókat szólítsa meg, hanem azokat is, akik most ismerkednek ezzel az életművel. „Kapcsolódási pontokat kell teremtenünk az életmű darabjai és a mostani generációk között - ehhez elengedhetetlen, hogy minél magasabb minőségben tudjuk megmutatni, mi ez a hagyaték, milyen ez az életmű”- jelölte ki a feladatot az ügyvezető. „Az álmunk az, hogy minden megőrzésre méltó hagyatékot gondozni tudjunk, a feladat nagyságától pedig nem szabad megijedni, hiszen ez fontos része a kultúránknak”- tette hozzá az ügyvezető. Egyébként a Cseh Tamás Archívum már fogadott be újabb anyagot: Baksa-Soós János műveinek egy része is idekerült. Az új ügyvezetőt arról is faggattuk, hogy ebben a sokrétű munkában mit tart ő a legnagyobb kihívásnak. „Azt szeretném, hogy megbízatásom végére lássák, a MÁNK egy nyitott intézmény, és mindenki, aki alkotni akar, partnerre találhat bennünk. A nyitottságot a közönséggel való viszonyra is értem. Szeretném, ha természetes lenne, hogy a MANK-hoz kötődő művészeti eseményekre odasereglenek a gyerekek, a családok, minden korosztály. Ha azzal a szellemiséggel megyünk tovább, hogy az a dolgunk, figyeljünk a művészekre és a környezetünkre, úgy segítsük őket, ahogy erre szükségük van, akkor jó esélyünk van arra, hogy mindezt elérjük” - összegezte Tardy-Molnár Anna. A MÁNK tevékenységeiről és programjairól bővebb információ a www.alkotomuveszet.hu oldalon található. Lapszámunkat a SZENTENDREI RÉGI MŰVÉSZTELEPEN alkotó képzőművészek munkáival illusztráltuk. LAPSZÁMUNK SZERZŐI Farkas Wellmann Endre (1975) József Attila-díjas költő, író, szerkesztő Lőrincz P. Gabriella (1982) költő Miklóssi Szabó István (1977) író, blogger Orbán János Dénes (1973) Magyarország Babérkoszorújadíjas költő, író, szerkesztő Pécsi Györgyi (1958) József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő Shrek Tímea (1989) író, tanár Szilágyi-Nagy Ildikó (1978) író, szerkesztő 2018. június IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
