Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-30 / 150. szám

helyorseg Maavar Alkotomuveszeti Közhasznú Nonprofit Kft. A HANK BIZTOS HÁTORSZÁG AZ ALKOTÓMŰVÉSZEKNEK Talán hajlamosak vagyunk azt hin­ni, hogy a kortárs művészet magá­tól értetődően fejlődik, csak úgy a semmiből művészek tűnnek fel, akik éjt nappallá téve, homloku­kon a múzsa csókjával, valami éteri megszállottsággal alkotnak, miköz­ben ténykedésük nyomán nap mint nap új remekművekkel gazdagodik a magyar kultúra. Pedig a művészek életének is van egy teljesen földhöz ragadt vonatkozása, amikor olyan csip-csup ügyeket kell megoldani­uk, mint egy bevásárlás vagy egy közüzemi számla befizetése, ráadá­sul múzsacsók és ihletett állapot ide vagy oda, ezeknek a fedezetét is elő kell teremteniük. És ugyan tisztes polgári foglalkozás mellett is lehet kiváló műveket alkotni, hi­szen az akkor még aljegyzőként te­vékenykedő Arany János talán épp marhapasszusok kiállítása mellett vetette papírra a Toldit, de bizony egy pályázat is kellett ahhoz, hogy ez a remekmű ne lappangó csoda maradjon, hanem közkinccsé vál­jon. A mecenatúra mindig is fontos motorja, és gyakran feltétele is volt a művészet fejlődésének és látha­tóvá tételének. Nem minden mű­vész találja meg magától az utat a közönségéhez, ezért régóta kiemelt szerepük van azoknak az intézmé­nyeknek, szervezeteknek és tehetős magánembereknek, akik az alkotói munka támogatása mellett bemu­tatkozási lehetőséget is biztosíta­nak a művészeknek. A második világháború előtt ha­zánkban az alkotóművészet külön­böző ágai szerinti támogató alapok működtek, majd 1945 után szovjet mintára létrejött a Magyar Nép­­köztársaság Művészeti Alapja. A kommunista rendszer közveszélyes munkakerülőnek tekintett minden olyan művészt, aki nem volt tagja az alapnak, és ugyan a tagoknak az alap létbiztonságot nyújthatott, de jelentősen korlátozta az alkotás szabadságát. 1992-ben a Művészeti Alap vagyonának egyben tartása érdekében hozták létre a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt, a polgári kormány pedig 2011-ben döntött a modern kor kihívásainak megfelelni nem tudó közalapítvány megszüntetéséről, és arról, hogy a csaknem hétmilliárd forint ér­tékű ingatlanvagyona egy új szol­gáltató szervezet, a Magyar Alko­tóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MÁNK) tulajdonába kerüljön. Ebben az időszakban szélesítették ki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jogkörét és feladatait, így az MMA mint köztestület a magyar művészet kutatásával, közkinccsé tételével és a művészek képvisele­tével foglalkozik. A több mint húsz éve létező Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a hazai és határon túli ma­gyar kulturális élet finanszírozását oldja meg, míg a 2011-ben létre­hozott, százszázalékos állami tu­lajdonban lévő MÁNK feladata az, hogy az alkotóművészek munkáját és a műalkotások láthatóvá tételét segítse. Ez az összetett rendszer biztosítja azt, hogy a művészek tá­mogatásokat kaphassanak, a mű­vek megjelenhessenek, új irodalmi, képzőművészeti, előadóművészeti és zenei alkotásokkal gazdagodjon a kultúránk. Tardy-Molnár Annát, a MÁNK ügyvezetőjét kérdeztük arról, ho­gyan tudják segíteni a művészeket. „Az a célunk, hogy az alkotásra le­hetőséget és helyet teremtsünk, eb­ben egyik legfontosabb eszközünk az infrastruktúránk” - fejtette ki az ügyvezető. A MÁNK tartja fenn a szigligeti, a zsennyei, a galyatetői, a kecskeméti, a mártélyi és a hódme­zővásárhelyi alkotóházakat, ahol a Magyar mecénás programhoz csat­lakozott közel négyezer művész és húsz társadalmi szervezet tagjai számára adott a lehetőség, hogy jelképes összeg fejében szállást és ellátást igényeljen, hátrahagyva a hétköznapok nyűgeit elvonuljon és alkosson. Ezeken kívül a MÁNK üzemelteti a Hódmezővásárhelyi Művésztelepet és a Szentendrei Régi Művésztelepet is. 2016 októ­berétől kedvezményes bérleti díj fejében Donka Gergely, Sonkoly Tibor és Máté István Hunor kép­zőművész három évig alkothat a Hódmezővásárhelyi Művésztelep három műtermében, a negyedik pe­dig közösségi műteremként műkö­dik. Amellett, hogy kiállításoknak ad helyet, a közös munka színteréül szolgál azoknak a művészeknek, akik az alkotóházban szállnak meg és nagyobb méretű munkán vagy speciális géppel dolgoznak, ugyanis lehetőséget nyújt szövőszék és réz­karcnyomógép használatára is. A Szentendrei Régi Művésztelepen ti­zenkét művészlakás található, ame­lyek közül tízet pályáztattak meg, egyet a Derkovits-ösztöndíjas fiatal képzőművészeknek tartanak fenn, egyet pedig vendégműteremként használnak. A pályázati bizottság tavalyi döntése nyomán a korábbi sikeres pályázók közül Aknay Já­nos, Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József, Csáki Róbert, Kriz­­bai Sándor és Nagy Barbara újabb három évig folytathatja munkáját a Szentendrei Régi Művésztelep műtermeiben, újonnan költözött be Bánföldi Zoltán és Knyihár Ama­­rilla, és a korábban Derkovits-ösz­­töndíjasként itt alkotó Martin Hen­rik is sikeresen pályázott, ezért továbbra is itt dolgozhat. Az alko­tók szerződésében benne foglalta­tik, hogy a bérlői időszakuk alatt évente egy alkotást a MANK-nak adományoznak, így tekinthetők meg például festményeik a Szig­ligeti Alkotóházban. Hasonlóan a MÁNK jóvoltából tekinthetik meg az érdeklődők az ország műterem­­lakásaiban lakó művészek munkáit is, a bérlő kijelölése ugyanis szintén a szentendrei központú szervezet feladata, közreműködésével pedig ezek az alkotások magyar kortárs művészekkel foglalkozó közgyűj­teményekben kapnak helyet. Leg­utóbb, 2016 októberében például 15 művész 19 alkotása nyolc kortárs gyűjteményt gazdagított. A régi művésztelepen készült alkotások a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba, a salgótarjáni Dornyay Béla Múze­umba, a kecskeméti Katona József Múzeumba, a váci Tragor Ignác Múzeumba, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményé­be, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba, a Fővárosi Kép­­tár-Kiscelli Múzeumba, a dunaúj­városi Kortárs Művészeti Intézetbe és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba kerültek. A Szentendrei Régi Művésztele­pen működő MÁNK Galéria rend­szeresen teremt bemutatkozási lehetőséget. A jelenlegi tárlat Vass László cipőkészítő mester lenyűgö­ző gyűjteménye által a művészeti értékén túl a műgyűjtésre is ráirá­nyítja a figyelmet, de kiemelt törek­vés az is, hogy ne csak a MANK- hoz tartozó, hanem az ország többi művésztelepének életét, az ott ki­alakult szellemi közeget és az ott készülő munkákat is bemutassák. Július 4-én például Homo et Natu­ra címmel a Mezőtúri Képzőművé­szeti Alkotótelep gyűjteményéből válogatott anyagból nyílik egy ki­állítás. „A MÁNK működése nyomán nemcsak a csendes, visszavonuló alkotásra nyílik lehetőség, hanem a közönséggel való interakcióra is” - hangsúlyozta Tardy-Molnár Anna. „Felelősséget vállalunk azért, hogy az utánunk jövő generációk is ért­sék a művészetet, megtalálják a kapcsolódási pontokat, és ne ide­genkedjenek a kiállításlátogatástól, ezért a legfiatalabbaknak is szer­vezünk programokat. Ha még nem is érti az a gyermek, hogy milyen módon kellene szemlélnie például a konstruktivista alkotásokat, de már ott van a galériában ő is, és a képeken látható formai elemeket, színeket felhasználva ő maga épít­het hasonló alakzatot, neki is köze lesz a látottakhoz és az alkotáshoz”- mutatott rá a nemrég kinevezett ügyvezető, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy dinamikus programok által a fiatalokat is megszólítsa. A volt Képző- és Iparművésze­ti Lektorátus beolvadásával a MÁNK szakmai tevékenységei kö­zött szerepel többek között az is, hogy köztéri szobrokról és egyéb műalkotásokról ad ki szakvélemé­nyeket. Továbbá a MÁNK működ­teti az állam által finanszírozott 14 művészeti területet lefedő, fiatal előadó- és alkotóművészeket támo­gató ösztöndíjakat is. Ezek között ősszel hirdetik meg először az Oláh János nevét viselő, és az ő életműve előtt tisztelgő pályázatot, amely fia­tal szerkesztőket támogat majd, és hozzájárul ahhoz, hogy ez a szakma visszanyerhesse a tekintélyét. „Hidat szeretnénk építeni a köny­­nyűzenei világ és az állami inf­rastruktúra között” - mondta el az ügyvezető, amikor felvázolta, hogyan kapcsolódik a MÁNK az NKA Hangfoglaló programjához, amelyre életkori korlát nélkül akár a középiskolai garázszenekarok is jelentkezhetnek. A Hangfoglaló zenészeknek és zenekaroknak biz­tosít különböző támogatási lehe­tőségeket, akár CD-megjelenésre, akár külföldi turné megvalósításá­ra vagy fesztiválszereplésre, de fog­lalkozik a könnyűzene örökségének megőrzésével, menedzserképzéssel- ennek a gyakorlati vonatkozásait bonyolítja le a MÁNK a Könnyűze-Csáki Róbert: Tél Cythere szigetén - Hommage ä Watteau (olaj, vászon, 150 * 175 cm, 2007) 7 Bonczidai Éva nei Szolgáltató Irodában, és ide tar­tozik a zenei export szervezése is. A MÁNK égisze alatt működik a Cseh Tamás Archívum is, amely Cseh Tamás életművének gondozá­sát, hagyatékának földolgozását és közreadását végzi el a fővárosi Úri utcai székhelyen. A falakon Cseh Tamás festményei és grafikái látha­tók, személyes tárgyakat - például az indián sátrat is - elhelyeztek itt. A nagyközönséget megszólító prog­ramokat úgy állítják össze, hogy ne csak a rajongókat szólítsa meg, ha­nem azokat is, akik most ismerked­nek ezzel az életművel. „Kapcso­lódási pontokat kell teremtenünk az életmű darabjai és a mostani generációk között - ehhez elenged­hetetlen, hogy minél magasabb mi­nőségben tudjuk megmutatni, mi ez a hagyaték, milyen ez az életmű”- jelölte ki a feladatot az ügyvezető. „Az álmunk az, hogy minden meg­őrzésre méltó hagyatékot gondozni tudjunk, a feladat nagyságától pe­dig nem szabad megijedni, hiszen ez fontos része a kultúránknak”- tette hozzá az ügyvezető. Egyéb­ként a Cseh Tamás Archívum már fogadott be újabb anyagot: Bak­­sa-Soós János műveinek egy része is idekerült. Az új ügyvezetőt arról is faggat­tuk, hogy ebben a sokrétű munká­ban mit tart ő a legnagyobb kihí­vásnak. „Azt szeretném, hogy meg­bízatásom végére lássák, a MÁNK egy nyitott intézmény, és mindenki, aki alkotni akar, partnerre talál­hat bennünk. A nyitottságot a kö­zönséggel való viszonyra is értem. Szeretném, ha természetes lenne, hogy a MANK-hoz kötődő művé­szeti eseményekre odasereglenek a gyerekek, a családok, minden kor­osztály. Ha azzal a szellemiséggel megyünk tovább, hogy az a dol­gunk, figyeljünk a művészekre és a környezetünkre, úgy segítsük őket, ahogy erre szükségük van, akkor jó esélyünk van arra, hogy mindezt elérjük” - összegezte Tardy-Molnár Anna. A MÁNK tevékenységeiről és programjairól bővebb információ a www.alkotomuveszet.hu oldalon található. Lapszámunkat a SZENT­ENDREI RÉGI MŰVÉSZTELE­PEN alkotó képzőművészek munkáival illusztráltuk. LAPSZÁMUNK SZERZŐI Farkas Wellmann Endre (1975) József Attila-díjas költő, író, szerkesztő Lőrincz P. Gabriella (1982) költő Miklóssi Szabó István (1977) író, blogger Orbán János Dénes (1973) Magyarország Babérkoszorúja­­díjas költő, író, szerkesztő Pécsi Györgyi (1958) József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő Shrek Tímea (1989) író, tanár Szilágyi-Nagy Ildikó (1978) író, szerkesztő 2018. június IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents