Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-25 / 145. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 25., HÉTFŐ Parlagfű: kezdődik a területek ellenőrzése TOLNA MEGYE Már csak egy hét maradt, hogy minden gazdálkodó elvégezze a parlagfű-mentesítést. Érdemes, mert az idei szezonban az eddiginél is szigorúbb ellenőrzésekre és hatósági eljárásra számíthatnak a mulasztók az agrárkamara szerint. Ha valamelyik gazda nem tesz eleget a parlagfűirtási kötelezettségének, akkor a „közérdekű védekezést” a korábbiaknál is gyorsabban rendeli majd el a hatóság. így a „parlagfűrazzia”után felfedezett fertőzött táblákon akár azonnal végrehajtják majd a kaszálást. Az idén ugyanis - ha másként nem megy - az adott növényállomány teljes megsemmisítésével is mentesít a hatóság. Emiatt elsősorban a napraforgót, a kukoricát és a szóját célszerű gyommentesen tartani. A megelőzés mindig olcsóbb és hatékonyabb a bírságnál és közérdekű védekezésnél. M. I. Sok szép eredményt értek el SZEDRES Eredményesek voltak az országos tanulmányi versenyeken a szedresi iskola diákjai, tájékoztatott Porkoláb Tiborné tagintézmény-vezető. Hajdú Eszter irodalomból első, Simon Gergő matematikából ötödik lett, Aczélos Csaba pedig történelemből tizenhatodik. Levelező versenyeken az iskola 6. osztályának csapata történelemből első lett, a Szabján Gergő, Szögi Dávid, Trencsényi Orsolya, Vass Martin alkotta csapat pedig matematikából ezüst oklevelet kapott. A Szedresi Lovas Udvarház rajzpályázatán Schneider Lili, Ignácz Dorottya és Zsók Csenge díjazott lett, Manner Dorina különdíjat kapott. A Szépművészeti Múzeum által kiírt történelem-rajz pályázaton a felső tagozatosok tizenöt tagú csapata a tizennegyedik helyezést érte el. Felkészítő nevelőik Gárdái Anikó, Durgonocs Ildikó, Barteczka Mária, Horváth Istvánná, Sáfrány Judit, Kaszáné Sipos Mária és Barsi Ágnes. B. K. Vészterhes út vezetett a székelyföldi Istensegítstől Bonyhádig : A bukovinai vászonhímzés szakavatott mestere lett A megye talán legismertebb bukovinai származású szövője, a 88 éves Lőrincz Aladárné még ma is dolgozik a férje által készített szövőszéken. A népművészetmentő munkát két lánya is folytatja. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsagh.hu BONYHÁD-MAJOS Külön cikket érdemelne Lőrincz Aladárné gyermekkora, amikor tizenéves kislányként menekült a szüleivel először Bukovinából, aztán Bácskából, hogy végül Bonyhádon találjon új otthonra. Külön foglalkozhatnánk azzal, hogy mi mindent tett a székely szőttes, mindenekelőtt a vászonhímzés fennmaradásáért, továbbadásáért: gyűjtőmunkát végzett, szakköröket vezetett, mintagyűjteményes könyveket adott közre. S arról is lehetne külön, nagyobb terjedelemben, bensőségesen írni, ahogy a 88 éves asszony a 93 éves férjéről gondoskodik, miközben a házuk melletti kiskertet is példásan rendben tartja, és még a szövőszékhez is oda-odaül. De elemekre bontogatás helyett nézzük a pálya egészét! A negyvenes évek elején hagyták el szülőföldjüket a bukovinai székelyek, az erőszakos elrománosítás miatt. Lőrincz Aladárné szülei már 1940- ben elindultak Istensegítsből Magyarországra. Átmenetileg a Borsod megyei Kesznyétenben húzták meg magukat, aztán Bácskába kerültek. Horthy katonái a Délvidék megszállásakor kíméletlenül bántak a szerbekkel. Amikor fordult a kocka, a magyaroknak kellett tartani a revanstól, legjobban a vérszomjas csetnikektől féltek. Menekültek északra 1944-ben, sokszor a fronttal együtt mozogva, életveszélyes körülmények között. A dunaföldvári hidat az átkelésük után nem sokkal robbantották fel a németek. Megfor-Lőrincz Aladárné még most, 88 évesen is gyakran odaül a férje által készített szövőszékhez A szerző felvétele dúltak Komárom és Zala megyében is, végül Bonyhádon kötöttek ki, 1945 közepén. A férje, fiatalemberként szintén végigjárta ezt az útvonalat. 1949-ben házasodtak össze, a hatvanas évek elején építkeztek Majoson. Lőrincz Aladár 36 évig dolgozott traktoristaként. Annak idején még szántott a jelenlegi házuk helyén. Egyébként faipari munkákban járatos; szövőszékeket is készített. Kettő áll a kisebbik szobájukban; saját gyártmányok. Az egyiken mintás vásznat, a másikon tarisznyához való anyagot sző a ház aszszonya. Lassan, de biztosan. Több mint fél évszázados tapasztalattal. Lőrincz Aladárné már 1964- től visszajárt Erdélybe, mintákat gyűjteni. Az első mintakönyvet Werner Andrásnéval közösen rendezte sajtó alá, 1966- ban. Ő adta a bukovinai rajzokat, a társszerző a sárközieket. Sok biztatást kapott dr. Németh Pálnétól és Szabadi Mihálytól, akik már az idő tájt is a népművészet, a népi hagyományápolás ismert vezéralakjai voltak. Hamarosan Lőrincz Aladárné is e körbe tartozott, 1970-ben ugyanis megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Összesen több mint ötven elismerés birtokosa, számos pályázaton nyertek a munkái, kiállításokra máig kérnek tőle anyagot. A népművészetmentő tevékenységet elkötelezetten folytatja két lánya és több unokája. Szakköröket, tanfolyamokat vezetett 2012-ig. Körülbelül kétszáz tanítványa volt, de nagyítóval kell keresni olyat, aki megmaradt közülük a szövőszék mellett. Ki akarna sok munkával kevés pénz keresni? Végül négy mintakönyve jelent meg. Összesen 360 bukovinai mintát gyűjtött össze. Azok közé tartozik Lőrincz Aladárné, akik iparkodnak gazdagítani a világot akkor is, ha a világ nem iparkodik gazdagítani őket. Olyan ruhában jártak, amilyet maguknak készítettek Régen minden székely háznál volt szövőszék, hiszen nem áruházból öltözködtek az emberek. Olyan ruhákban jártak, amilyeneket maguknak készítettek. A szövőszék is saját gyártmány volt. A férfiak többsége értett az ilyesmihez. Az öltözékek változatosságát a különféle minták alkalmazásával érték el. Lőrincz Aladárné 360 bukovinai mintát gyűjtött össze. Közre is adta ezek nagy részét, négy mintakönyvben. Szakköröket, tanfolyamokat vezetett, körülbelül kétszáz tanítványa volt Péter Szabó Szilvia adott akusztikus koncertet a parkban Sztárfellépő a zombai falunapon Mellkason lőttek egy köm löd i férfit ZOMBA A sportpályán és a kastélyparkban szombaton rendezték meg a falunapot és a tizenegyedik bográcsfesztivált. Délelőtt a sport- és ügyességi vetélkedők mellett a főzőverseny volt a kiemelt esemény. Délután Szűcs Sándor polgármester köszöntője után a táncos és zenés kulturális műsorszámok szerepeltek a programok között. Többek között felléptek a helyi óvodások és felnőtt tánccsoportok is, valamint a különböző civil szervezetek kórusai. Például a zombai férfi dalkör és a székely egyesület mesemondói. A folklórest vendégfellépője között volt a mórahalmi és magyaregregyi tánccsoport. Két testvértelepülésről érkezett önkormányzati delegáció is részt vett a falunapon: a németországi Hanstedtből és az erdélyi Vajasdról érkezett vendégek egyaránt jól érezték magukat. Utóbbi település hagyományőrző tánccsoportja szintén színpadra lépett. A nap zárásaként a mintegy ezerfős közönség előbb a Nox zenekar énekesnője, a még mindig energikusan pódiumra álló Péter Szabó Szilvia által adott akusztikus koncertet, majd a tűzijátékot élvezhette. B. L. Az ügyességi vetélkedőket élvezték a gyerekek Fotó: Mártonfai D. PAKS-DUNAKÓMLŐD Mellkason lőtte vitapartnerét egy férfi Dunakömlődön. Egy dunakömlődi lakos elmondta, arra lettek figyelmesek, hogy rohammentő, rendőrök, majd egy mentőhelikopter érkezik a faluba. Gyorsan híre ment a településen, hogy egy helybeli férfi lőtt meg egy szintén kömlődi fiatalembert, miután egy építkezésen vitába keveredtek. Mint mondta, úgy hírlik, verekedtek, majd egyikük hazament, magához vett egy pisztolyt, és mellkason lőtte a másik férfit. Spiesz József képviselő, a dunakömlődi részönkormányzat elnöke megerősítette a lövöldözés tényét. Azt mondta, nagyon megdöbbentették a történtek, hiszen Dunakömlőd csendes, nyugodt hely. A sérültet, aki tudomásunk szerint 35 éves, a Honvéd Kórházba szállították, sérülése a helybeliek szerint súlyos. Úgy tudjuk, hogy a 41 éves elkövető ittas volt, és egy Flóbert pisztollyal sebesítette meg vitapartnerét. A rendőrség szóvivője megkeresésünkre azt mondta, hogy a nyomozás jelenlegi stádiumában még nem tudnak tájékoztatást adni, hétfőre ígért részleteket. Vida Tünde
