Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-23 / 144. szám
2018. JÚNIUS 23., SZOMBAT SPORT 15 Egy percig sem volt kérdéses Bombac visszatérése Szegedre Kicsit sem töprengett Fotó: MTI A kézilabdás világklasszis szlovén irányító, Dean Bombáé felbontotta 2022-ig szóló szerződését Kielcében, és ingyen a Szegedhez igazolt három évre. Simon József/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Még Szegeden?- Nem, már az Adrián, pontosabban a szülővárosomban, Koperben, itt nyaralok a feleségemmel és két gyermekünkkel - válaszolta Dean Bombac, a Mol-Pick Szegedbe a nyáron visszatérő szlovén válogatott irányító. - A hét elejét töltöttem régi-új klubomban, Szűcs Ernő elnökkel aláírtuk a hároméves szerződésemet, találkoztam és beszélgettem több kedves barátommal, jókat ettünk, aztán bepakoltam a családot a kocsiba, és hazagurultunk a tengerhez.- Koperben nekünk, vagyis a magyar válogatottnak a minap sikerélménye volt a szlovénokkal, vagyis önökkel szemben.- A sport már csak ilyen. Aztán mi nyertünk Veszprémben, mégis a magyarok jutottak ki a világbajnokságra.- Külföldön önnek Szeged a kedvenc városa?- Nem is tagadom.- Ez elég is volt a sokakat meglepő klubváltásához, a visszatéréséhez Kielcéből?- Kicsit bonyolultabb az eset, de a lényege és a mozgatója a Dean Bombac „hazatért" döntésemben valóban a Szeged iránti szeretetem, valamint a családom óhaja és érdeke.- Októberben hosszabbította meg a Kielcével a megállapodását, azóta csak nyolc hónap telt el. Mi változott?- Nem történt semmi rossz vagy botrányos, sőt, nagyon is jól éreztem magam az előző két idényben mind a csapatban, mind a lengyel városban. Megértettem magam a társaimmal, az edzőmmel, Talant Dujsebajewel és a holland származású, lengyellé honosított elnök-tulajdonossal, Bertus Servaasszal is. Mégis a váltás, a visszatérés látszott a jobb útnak, a szerencsésebb döntésnek, és ebben egyetértett velem a feleségem, Tjasa is, ráadásul ötéves Emma lányom is örült a hímek, hogy újra Szegedre költözünk. Neki már vannak emlékei az itt töltött időről, egyik kedvenc plüssállatkája a Pickbika. Ezt hozta ki nagy örömmel a szobájából, amikor mondtam •neki, hogy visszatérünk Szegedre. Az öccse, Iker még csak kétéves, ő még nem érti, mit jelent a változás.- Elárulná, milyen szakmai érvek billentették a Szeged felé a mérleg nyelvét a két éve BL-t nyerő Kielcével szemben?- Négy éve két szezonra szerződtem a Pickhez, ez már akkor is kitűnő döntés volt. Aztán kipróbáltam magam a lengyel bajnoknál, ahol szintén nagyon magas színvonalú és ugyancsak spanyol stílusú, mégis sok tekintetben más szakmai elképzelésekkel találkoztam. Aránylag gyorsan beilleszkedtem, a sok nemzetközi klasszissal szakmaüag és a civil életben is jól kijöttem, miközben továbbra is a családom volt a legfontosabb. Amikor a szerződésem felbontását elhatároztam és kértem ehhez a klubelnök hozzájárulását, több európai élcsapat azonnal jelentkezett. Szeged azonban Szeged, egy pillanatig sem töprengtem, hogy a magyar bajnokhoz igazoljak, visszatérjek régi barátaim közé.- Szlovénia közelsége is szempont volt?- Igen, ez is fontos. Néhány óra alatt kényelmesen hazaérek.- Említette a barátait... Kivel maradt szoros a kapcsolata Szegeden?- Azzal kezdem, hogy a jelenlegi Pick-keret összes tagját kitűnően ismerem, miként a szakmai vezetőket, Carlos Pastort és Marko Krivokapicot is. Annak idején nem személyes oka volt a kielcei váltásomnak, miként most, a visszatérésemkor sem erről van szó. A legjobb barátom mégis Alen Blazevic és Matej Gaben Az ő pozitív véleményük is fontos volt a döntésemkor.- BL-győztes csapatot hagyott ott. Mit gondol, reménybeli BL- győzteshez érkezett?- Minden kézilabdázó álma a Bajnokok Ligája-siker, és erre szerintem van is esélye a Szegednek. A legfontosabb azonban a győztes mentalitás. Mindegy, hogy a Csurgó, a Komló vagy a Veszprém, netán a Barcelona vagy a PSG az ellenfél, a Szegedet győzelemre kell vezetni. Csak így szabad gondolkodni és edzeni, hogy az utunk a BL kölni négyes döntője felé vezessen.- Bajnokhoz igazolt Ez a Pick-siker is befolyásolta?- Nagyon! Hiszen már kéthárom éve is érett ez a kiemelkedő eredmény. Nagyon fontos célunk a következő idényre a bajnoki elsőség megtartása és a Magyar Kupa-győzelem.- Melyik a fontosabb?- Nincs sorrend, csak nagyon erős ellenfelek vannak. Legyőzhetetlen viszont nincs köztük. Davide Lanzafame biztosan nem lesz a válogatottba meghívottak között Vajon hazajön-e Nikolics Nemanja? 1 I Marco Rossi Fotó: MW LABDARÚGÁS A hamarosan Budapestre költöző Marco Rossi bízhat a klubok együttműködésében, ám Davide Lanzafaméra és Nikolics Nemanjára aligha számíthat; azért egy telefonhívást érdemes lesz „megeresztenie” Amerikába. Marco Rossi visszatér Magyarországra, ahogy az új szövetségi kapitány megfogalmazta: hazatér. Amint megtalálják az utódját Dunaszerdahelyen, visszaköltözik Budapestre, vagyis a hét minden napján itt tartózkodik majd, ami nagyban megkönnyítheti a dolgát. Úgy tudjuk, már több élvonalbeli csapat is jelezte neki: mindenben segíti a munkáját, és egyet lehet érteni azzal a klubvezetővel, aki azt mondta, legutóbb Dárdai Pál kinevezését követően tapasztalt hasonló öszszefogást és bizakodást. Azt már mi tesszük hozzá: miként Dárdai Pálnak sem volt lehetősége edzőmeccset játszani a csapatával, úgy Marco Rossi is kénytelen „belecsapni a lecsóba”: - a szeptember nyolcadikai, Finnország elleni Nemzetek Ligája-meccsen mutatkozik be. Emlékezetes, az akkor 38 esztendős szakember a bukaresti pokolból elhozott egy ponttal debütált, a folytatás pedig mindenki előtt ismert: mielőtt 2015 júliusában átadta volna a stafétát Bernd Storcknak, lerakta annak a válogatottnak az alapjait, amely aztán kiharcolta a 2016- os Európa-bajnokságon való szereplés jogát Amivel Marco Rossit megbízták, abban ő is maximálisan bízik. Konkrétan abban, hogy 2020-ban már egy Eb-résztvevő válogatott élén áll majd. Őt ismerve biztosak lehetünk benne, ennek érdekében nem a látványos, hanem az eredménycentrikus futballt helyezi előtérbe. Az egyik kulcsszó a szótárában a stabilitás, ha munkához lát, elsőként a védekezést próbálja majd összerakni - csupán a miheztartás végett: nem volt ez másként Dárdai Pál esetében sem. Ez a bizonyos stabilitás látványos játékkal párosulhat, hiszen Marco Rossi akkor hózta ki a legtöbbet és a legjobbat a Honvédből, amikor leginkább kellett: a végletekig kiélezett bajnoki hajrában Éppel Mártonék úgy nyerték meg az utolsó öt meccsüket, hogy tizennégy gólt szereztek és mindöszsze négyet kaptak. Ha már a 2016-2017-es idény gólkirálya szóba került, neki minden bizonnyal helye lesz a keretben, s nemcsak azért, mert az újdonsült szövetségi kapitány tisztában van az erősségeivel, hanem azért is, mert már Marco Rossi is leszögezte: javarészt azokkal számolhat ő is, akikkel az elődje. Névsorolvasást még korai tartani, ám annyit rögzíthetünk, hogy a kapitányváltás egyik nyertese Kalmár Zsolt lehet. A 23 éves középpályás 2017. június 5-én ölthette sem kalkulált vele, Rossi viszont a mögöttünk hagyott idényben nap mint nap látta, mire képes a DAC egyik legjobbja. Halasztás lehet Noha a 2018-2019-es bajnokság pontos menetrendje még nem ismert, azt tudni lehet, hogy a szezon június 21-én indul. Minden bizonnyal szeptember 1-jén, szombaton is pályára lépnének az élvonalbeli gárdák, de nem csodálkoznánk azon, ha Marco Rossi kérésére azt a fordulót elhalasztanák. Davide Lanzafame ellenben nem lesz a meghívottak között. Noha a kispesti támadó a közösségi fórumon az elsők között gratulált honfitársának, azzal nem egészíthette ki üzenetét, hogy boldogan áll a rendelkezésére. A nagy egymásra találást, fájdalom, a magyar állampolgárság és felmenők hiánya meg egy FIFA-szabály meggátolja. Aki Nikolics Nemanja visszatérésében reménykedik, alighanem feleslegesen teszi. Marco Rossi ugyan a Magyar Időknek nyilatkozva elárulta, hogy mindenképpen beszélni akar a válogatottságot még a Leekens-érában lemondó támadóval. Értesüléseink szerint a Chicago Fire légiósa kiA magyarázat egyszerű: szeptember 8-án, majd 11-én a Finnország és a Görögország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzés vár a válogatottra, és minden egyes plusznap, amely gyakorlással telhet a rajt előtt, csak jól jöhet a szövetségi kapitánynak - és a csapatnak. JEGYZET Tusakodás a sorssal Buzgó József jegyzet@mediaworks.hu Udvarhelyi Gábor, a magyar vívóválogatott szövetségi kapitánya azt mondta az újvidéki Eb-n a mieink sokadik, egy tussal elveszített asszóját követően: amit a sors elvesz, azt viszsza is adja! Tehát az élet ikszre játszik, olyan nem létezik, hogy valaki mindig csak veszít egy találattal... Párbajtőrvívói pályafutásom bővelkedett az egy tussal megnyert, illetve ugyanígy elveszített asszókban. Érdekes módon, sokkal inkább emlékszem azokra a csatákra, amelyeket elvesztettem egy tussal, mint azokra, amelyeket megnyertem! Mert amikor így nyersz, azt szinte természetesnek, magától értetődőnek tartod, ha viszont veszítesz, akkor „nyervákolsz”, hogy az ellenfelednek mekkora mázlija volt... Élénken él bennem, amikor az egyik országos bajnokságon egész napos idegőrlő csatározást követően eljutottam a döntő kapujába, többek között olyan, csodálatra méltó versenyző legyőzésével, mint a háromszoros olimpiai bajnok Fenyvesi Csaba. Ennek is köszönhetően, viszonylag könnyebb ellenféllel, Ulej Róberttel kellett megküzdenem a fináléért. Biztos voltam a sikerben. Öldöklő harc folyt a páston, mígnem eljutottunk odáig, hogy egyetlen találat döntött arról, melyikünk léphet tovább. Bár a történethez talán az rímelne, hogy én nyertem, de sajnos nem ez történt... Megsemmisültem. Hosszú percekig képtelen voltam felfogni, hogy nincs tovább, nincs javítási lehetőség, kiestem. Még napokkal később is ezen morfondíroztam. Aztán egy évvel később - mit ad Isten! - ismét összekerültünk Robival, de akkor már a döntőben! Fordult a kocka, én nyertem. Igaz nem egy, hanem kéttalálatnyi különbséggel és hatalmas mázlival! Hogyan is mondta Udvarhelyi úr? Talán a vívás leginkább az a sportág, ahol a pillanatnyi forma döntően befolyásolja az aznapi teljesítményt. Ilyenkor a vívók nemes egyszerűséggel azt mondják: napja van. Ami annyi tesz, hogy akkor is tust ad, ha nem akar... Ezért fordulhat elő, hogy egy outsider versenyző akár egy olimpián is győzhet, mint például 1996- ban Atlantában egy Alekszandr Vlagyimirovics Beketov nevű fiatalember, aki sem előtte, sem utána semmilyen számottevő nemzetközi eredményt nem tudott felmutatni, de az olimpián: „napja volt”. A magyar vívóválogatott tagjainak egészen az utolsó versenyszámig nem jött ki jól a lépés Újvidéken, nem volt napjuk, de akkor aztán az aranyérmet szerző férfikardozók, igazolták Udvarhelyi tanár úr tézisét! tart a döntése mellett. Egy hívást persze megér... Pietsch Tibor/NS
