Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-21 / 142. szám

2018. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG y Pénzmosás gyanújával ezrével érkeztek bejelentések a NAV-hoz Milliárdok akadtak fenn Korrigált a forint a jegybanki döntés után Tavaly közel 8600 pénzmosásgyanús esetről értesítették a NAV-ot Fotó: Shutterstock Ezrével tettek tavaly beje­lentést a hazai bankok és más szolgáltatók az adóha­tóság pénzmosás és terro­rizmus finanszírozása ellen küzdő információs irodájá­nál. A speciális egység sok­szor továbbította a kétes ügyek adatait a bűnüldözés­nek, így például a terrorel­hárítás szakemberei, a rend­őrök és a pénzügyi nyomo­zók is számos eset részleteit vizsgálhatták meg. A múlt esztendőben több mint száz tranzakciót akasztottak meg azért, hogy a büntetőel­járás sikerét garantálják, ez­zel ötmilliárd forint tovább­­utalása elé gördült akadály. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NAV Tavaly is bőven akadt dol­ga a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal kötelékében működő Pénzmosás és Terrorizmus­­finanszírozás Elleni Irodának. Az elmúlt évben nagyjából 8600 jelzés futott be a szerve­zethez, vagyis egy-egy hónap­ra átlagosan körülbelül hét­száz eset jutott. A 2017-es ada­tok egyébként nem sokkal tér­nek el a korábbi idők számai­tól: 2016-ban ennél valamivel több, 2015-ben valamivel ke­vesebb bejelentést iktattak. A részletes kimutatás sze­rint a mögöttünk hagyott esz­tendőben legtöbbször a hitel­világ szereplői - a bankok, a takarékszövetkezetek, a be­fektetési, biztosítási és más pénzügyi szolgáltatók - adtak információt a pénzmosás el­len küzdő szervezetnek. Volt olyan bank, amely egymaga több mint kétezer alkalommal kereste meg a NAV egységét. Nem tétlenkedtek a pénz­váltók sem, tavaly majdnem nyolcszázszor fordultak a kü­lönleges szervezethez. Néhány alkalommal könyvelő, ügy­véd, közjegyző, postai szolgál­tató és kaszinó is küldött infor­mációkat, hét esetben pedig az államkincstár is jelentkezett a NAV irodájánál. A pénzmo­sás ellen küzdő egységet a kü­lönféle nyomozó hatóságok is gyakran megkeresték, s az iro­da szép számmal adott is infor­mációt: majdnem kétezer eset­ben kaptak a hatóságok és a bűnüldöző szervek érdemi jel­zéseket a NAV szervezetétől. Tavaly összesen valami­vel több mint kétszáz tranz-Megkezdődött a regisztráció Július elsején életbe lép a kö­telező számlaadat-szolgálta­tás, közkeletű nevén az online számlázás, ehhez pedig re­gisztrálnia kell mindenkinek, aki belföldi adóalanyoknak legalább 100 ezer forint áfa­tartalmú számlát állít ki akár számlázóprogrammal, akár számlatömbben. A regisztrá­ció mostantól elvégezhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online számla felületén - hív­ta a fel a figyelmet az adóhi­vatal közleménye. A regisztrá­ció az onlineszamla.nav.gov. hu/regisztracio weboldalon hajtható végre. akciót függesztettek fel, az ese­tek felében a különféle szolgál­tatók, a másik felében az iro­da kezdeményezte a folyama­tok megakasztását. Ezek közül 123 esetben büntetőeljárás mi­att gördítettek akadályt a pénz­összeg továbbítása elé, s az így biztonságba helyezett summa meglehetősen tetemesre rú­gott: 1,7 milliárd forint mellett majdnem 11 millió euró és har­mincezer dollár ügyében tettek lépést az arra jogosultak. Vagy­is - átszámítva - összesen több mint ötmilliárd forint akadt fenn a bűnüldözés hálóján. ÁRFOLYAM Jelentősen erősö­dött a forint kedden az Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az inf­lációs célról és a monetáris poli­tikáról kiadott közleményét kö­vetően. A jegybank piaci vára­kozásoknak megfelelő kamat­tartó döntése (0,9 százalék) még nem mozdította ki az eurót a 324,20 forint körüli jegyzés­ről, a közlemény után viszont a jegyzés perceken belül 322 fo­rint alá csökkent. A forint a dol­lárral és a svájci frankkal szem­ben is erősödött. Szerda reggel a forint hivatalos euróárfolyama 323,09 forint volt. Az MNB leszögezte, a jegy­bank „egyetlen horgonya, az infláció” (nincs árfolyamcélja), amely az olajárváltozás miatt át­menetileg 3 százalék fölé emel­kedik, de 2019 közepétől fenn­tartható szerkezetben éri el a célt. Ennek eléréséhez az alap­kamat és a laza monetáris kondí­ciók fenntartása szükséges, 5-8 negyedéves távlatban viszont a laza monetáris kondíciók már nem maradhatnak fenn. Az MNB emelte az idei ma­gyar GDP- és inflációs előrejel­zését. A korábban várt 4,2 szá­zalékkal szemben 4,4 százalé­kos GDP-bővülést várnak; az infláció mértékét 2,5-ről 2,8 szá­zalékra emelte. lövőre a magyar gazdaság 3,5,2020-ban 2,8 szá­zalékkal bővül majd, az infláció pedig 3,1, illetve 3,0 százalék lesz. MW A cukros üdítő, a sós snack is többe kerül majd Drágább lesz a bolti így változhat ■ •• // jovore a cafeteria- r w. -Feketemunkások az építőiparban pálinka és az Unicum TERMÉKADÓ A kormány leg­újabb adócsomagjában kiter­jeszti a népegészségügyi ter­mékadót (neta) a gyümölcspár­latokra és a gyógynövényes ita­lokra, így a jövőben többet fo­gunk fizetni a bolti pálinká­ért és az Unióimért is. Mint lapunkban beszámoltunk ró­la, az unió kifogásolta, hogy a kormány nem vetette ki az adót egységesen az összes alkohol­­termékre. A kormány szerint az Európai Bizottságnak nincs iga­za, de ettől függetlenül úgy dön­töttek, inkább lezárják a jog­vitát, és növelik az adó mérté­két 20 százalékkal. A kormány terve ezt a lépést kiterjeszti az egészségügyi kockázatot jelen­tő ételekre és italokra is. Jövőre az üdítőitaloknál litereként fi­zetendő 7 forintos adómértéket 15 forintra növelik. A cukrozott kakaópor esetében kilónként 85 forint lesz az adó, az előre­csomagolt cukrozott készítmé­nyeknél 160 forint. A sós snack­­nél kilogrammonként 300 fo­rintot, ételízesítőknél 300 fo­rintot kell majd fizetni. Az íze­sített sörök és alkoholos ita­lok is drágulnak majd. További fontos változás, hogy nem lehet majd az adót azzal csökkenteni, hogy egy cég egészségmegőrző programokat szervez. 2019-től ugyanis kizárólag állami egész­ségmegőrző programot támo­gathatnak az adóra kötelezettek Az idegesítő jogvitát ezzel lezárja a kormány Fotó: MTI adócsökkentés reményében, ez­zel a fizetendő adó 10 százalékát spórolhatják meg. A szakmai szervezetek rosz­­szul fogadták a tervezetet. Az Élelmiszer-feldolgozók Or­szágos Szövetsége, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdí­tőital Szövetség, az Édesség­gyártók Szövetsége, a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma közös közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a neta fogyasztási típusú adó, az emelést a fogyasztók fizetik majd meg. A kormány azt várja, hogy ezzel a lépéssel a népegész­ségügyi termékadóból szár­mazó évi 30 milliárd forintnyi bevétel 57,2 milliárd forintra nő majd. MW Olcsóbb lesz az UHT-tej is A jövő évi adótörvénycsomag tervezete szerint 2019-től a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után az UHT- és az ESL-tej áfája is ötszáza­lékos lesz - tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály pénzügy­­miniszter. A lépésnek köszönhetően több száz milliárd forint ma­radhat a családoknál. ADÓK 2019-ben a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem a parla­mentnek kedden beadott adó­csomag szerint. A javaslat fel­sorolja a megszüntetni terve­zett adómentes juttatások kö­rét. Jövőre már nem vehető adómentesen igénybe a lakás­célú és a mobilitási célú, albér­leti lakhatási támogatás, a koc­kázati biztosítás munkáltató által megfizetett díja, a diák­hitel törlesztéséhez adott mun­káltatói (kedvezményes) jutta­tás. Ugyanebbe a körbe tartoz­nak még a sportrendezvényre szóló belépők, a kultúfrautalvá­­nyok és a készpénzben kifizet­hető százezer forintos juttatá­sok adókedvezménye. A SZÉP-kártyán adható étes rekreációs keretösszeg jövőre az állami munkahelyeknél 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében pedig 450 ezer forint lesz a törvényjavaslat szerint. Fata László cafeteria-szakértő a Világgazdaságnak elmondta, egyes meghatározott népszerű juttatásokat (ajándékutalvány, Erzsébet-utalvány, nyugdíj­­pénztári-egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet stb.) 2018-ban még 40,71 száza­lék közteherrel nyújthatják a munkáltatók. Ezek a jutta­tási elemek szinte kivétel nél­kül elveszítenék adóelőnyü­ket 2019-re. Ellenben például az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége megmaradna. MW ELLENŐRZÉS A munkaügyi ha­tóság csaknem 5 ezer mun­káltatót ellenőrzött idén az el­ső negyedévben,- derül ki a Pénzügyminisztérium jelen­téséből. A vizsgálatok során a foglalkoztatók 62 százalé­kánál, több mint 3 ezer eset­ben tártak fel munkaügyi jog­sértéseket, amelyek az ellen­őrzés alá vont munkavállalók 65 százalékát, csaknem húsz­ezer főt érintettek. Míg tavaly az első negyed­évben a feketén, foglalkozta­tott munkavállalók 27 száza­léka dolgozott az építőipar­ban, addig most már 30 száza­lék, ebben a munkaadók csak­nem 40 százaléka ludas. Egyébként a töb­bi ágazatban csök­kent a feketén fog­lalkoztatottak ará­nya az ellenőrzé­sek alapján. A me­zőgazdaságban a munkavállalók 17 százalékát nem jelentették be, a tavalyi azonos időszakban ez még 41 százalék volt, akkor az ellenőr­zött vállalkozások 16 százalé­ka sértett törvényt e tekintet­ben, idén 6 százalékuk. A gép­iparban az ellenőrzéssel érin­tett munkavállalók kevesebb mint fél százalékát foglalkoz­tatták feketén, ám a személy- és vagyonvédelemben 16 szá­zalékukat. A vagyonvédelmi munkáltatók jelentős részére a szándékos jogellenes maga­tartás a jellemző. A részmunkaidős bejelentés teljes munkaidős foglalkozta-Mintegy öt­száz vállalko­zást bírságol­tak meg tás mellett meglehetősen gya­kori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mi­vel a munkájukat féltő munka­­vállalók nem mernek a mun­káltatójuk ellen nyilatkozni. Ritkábban fordul elő a szín­lelt szerződéssel történő fog­lalkoztatás. A munkaidővel, pihenőidő­vel és rendkívüli munkavég­zéssel kapcsolatos jogsértések csaknem hatezer munkaválla­lót érintettek az első negyed­évben, ami növekedést jelent a tavalyi mintegy ötezer főhöz képest. Az idén eddig a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban feltárt jogsértések lényegesen több munkavállalót érintettek, főként a feldolgozóiparban, gépiparban, ahol e tekintetben túllép­ték a rendelkezésre álló mun­kaidő éves mértékét. Ezekben az ágazatokban az sem ritka, hogy nem határidőben fizetik ki a béreket. A foglalkoztatási szabály megszegése, például bejelen­tés elmulasztása miatt idén januártól már munkaügyi bír­ságot kell fizetni. A pénzügyi tárca adatai szerint ez év már­cius 31-ig a jogsértéseket el­követő több mint háromezer munkáltató közül mintegy 500 vállalkozásra szabtak ki a munkaügyi hatóságok több mint 78 millió forint bírságot. VG Online

Next

/
Thumbnails
Contents