Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-19 / 140. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP I 2018. JÚNIUS 19., KEDD A biztonságérzet növelése a cél DOMBÓVÁR Elfogadta a város képviselő-testülete a Dombó­vári Rendőrkapitányság elmúlt évet összegző beszámolóját. Az előterjesztéshez csatolt mellék­letből kiderül, hogy 2017-ben a kitűzött célok között szerepelt a büntető- és szabálysértési eljá­rások lefolytatásának gyorsítá­sa, valamint az eredményes be­fejezések arányának növelése, amelyek Végh Lajos rendőr al­ezredes, rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető beszámoló­ja alapján megvalósultak. A regisztrált bűncselekmé­nyek száma az előző évhez ké­pest csökkent. A kiemelten ke­zelt bűncselekmények száma némileg emelkedett tavaly. A részletezésből kiderül, hogy testi sértés negyvenkilenc, sú­lyos testi sértés tizennégy tör­tént. Kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt 2016-ban egy, 2017-ben kilenc esetben indított eljárást a kapitányság. Garázdaság harmincnégy al­kalommal történt az elmúlt év­ben, a lopások száma 251 volt. Végh Lajos Fotó: Mártonfai D. Személygépkocsi-lopás egy tör­tént. A lakásbetörések száma csökkent a 2016-os ötvenkilenc esetről ötvennégyre. Rablás mi­att egy alkalommal kellett el­járniuk a dombóvári rendőrka­pitányság munkatársainak, a rongálások száma pedig jelen­tősen csökkent harmincötről ti­zenháromra. A nyomozáseredményessé­gi mutató 2017-ben 71,6 száza­lék volt. A testi sértések eseté­ben 92,6 százalék, a súlyos tes­ti sértések és a kiskorú veszé­lyeztetése miatt indult ügyek­ben 100 százalékos a mutató. A garázdaság nyomozáseredmé­nyességi mutatója 89,7 száza­lék, a lopás bűncselekményeké- a betöréses lopásokkal együtt- 56,5 százalék, a személygép­kocsi-lopásé 100 százalék. A lakásbetörésé 48,1 százalék­ra nőtt, a rablásé változatlanul 100 százalék. A kiemelten ke­zelt bűncselekmények nyomo­záseredményességi mutatója összességében 67,9 százalék. A kapitányság Rendésze­ti Osztály Szabálysértési Cso­portja 2017-ben 311 ügyet ke­zelt. Az eljárás alá vont szemé­lyek száma 269, köztük 22 fi­atalkorú. Az ügyek nyolcvan százaléka, kétszázötven eset tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt indult. A Dombóvári Rendőrkapi­tányság kiemelt feladatként kezeli a balesetek számának csökkentését. Tavaly és azt megelőzően is egy-egy halálos kimenetelű baleset történt a te­rületükön. Szintén kiemelt fel­adat az ittas vezetők kiszűrése és a passzív biztonsági eszkö­zök használatának ellenőrzése. A bűn- és baleset-megelőzés érdekében folytatódott tavaly a Házhoz megyünk elnevezé­sű vagyonvédelmi program, amely a betöréses lopások meg­előzését szolgálja. A Bike Safe kerékpár-regisztrációs prog­ram szintén folytatódott, és mostanra százegy biciklit vet­tek nyilvántartásba a dombóvá­ri rendőrök, az elmúlt évben ti­­zenküencet. A családon belüli erőszak hatékony megelőzése, valamint az ifjúságvédelem ér­dekében a Családsegítő és Gyer­mekjóléti Szolgálattal, a gyám­üggyel és az oktatási intézmé­nyek ifjúságvédelmi felelőse­ivel együttműködik a rendőr­ség. Ennek köszönhetően nem­csak a megelőzés terén vannak jó eredmények, hanem keve­sebb ilyen jellegű cselekmény marad rejtve. Tavaly kapcsolati erőszak miatt öt esetben indult eljárás, családon belüli erőszak miatt pedig 167 esetben. A kapitányság területén ti­zenöt körzeti megbízott teljesít szolgálatot, és szolgálati idejük jelentős részét közterületen töl­tik. A lakosság szubjektív biz­tonságérzetének fenntartása, javítása szintén fontos célki­tűzés a kapitányság számára. Ennek érdekében a polgárőr egyesületek tagjaival 2017-ben 223 alkalommal láttak el közös szolgálatot 1548 órában. H. E. A közel hetven résztvevő nagyon sok ismeretet szerezhetett a szakmai napon Beküldött fotó Génmegőrzés jelenti az erdeink jövőjét Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője címmel hely­színi bemutatóval egybekö­tött szakmai napot szerve­zett a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsá­gi Hivatal Lengyelben. A kö­zös rendezvényen a szakma számos képviselője beszélt az ágazatban rejlő lehetősé­gekről. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu LENGYEL Az erdészeti bemu­tatót a Nébih „140 éves a ve­tőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának része­ként tartották a napokban a Turisztikai és Természetisme­reti Központban, Lengyel-An­­nafürdőn. A szakmai összejö­vetel célja a hazai erdőgazdál­kodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás­ban alkalmazott génmegőrzé­si módszerek és pályázati lehe­tőségek megismertetése volt, amely a magyar erdőgazdál­kodás jövőjét közép- és hosszú távon is befolyásolja. A Nébih és a Gyulaj Zrt. kö­zös rendezvényén a szakma számos képviselője beszélt az ágazatban rejlő lehetőségek­ről. Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója elmondta: A megváltozott kör­nyezeti feltételek mellett az erdőgaz­dálkodás csak úgy tud megfelelni a je­len és a jövő kihí­vásainak, ha sike­rül felkutatni, meg­őrizni és céltudato­san hasznosítani a rendelkezésre álló természe­ti erőforrásokat. Például az ős­honos fafajtákat, amelyek meg­őrzése és hasznosítása a min­dennapi gazdálkodásban kie­melten fontos szakmai feladat. A tanácskozás központi gon­dolata volt, hogy a magyar me­zőgazdaság és erdőgazdálko­dás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonsá­gát. Dr. Bordács Sándor, a Né­bih osztályvezetője hangsú­lyozta: alapvető nemzetgazda­sági érdek a magas színvona­lú növénytermesztés alapját je­lentő genetikai anyagok meg­őrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minő­ségű vetőmag, vegetatív szapo­­rító-alapanyag, illetve ülteté­si anyag előállítása és felhasználása. A nap folyamán a Nébih munka­társai bemutat­ták a hazai ősho­nos tölgyfajok gén­megőrzési mód­szereit, valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredmé­nyeként kialakított szaporító­anyag-forrásokat. A mintegy hetven résztvevő megismer­kedhetett a kocsánytalan tölgy és az olasz molyhos tölgy gén­megőrzésében elért eredmé­nyekkel. Gál László erdőműve­lési és közjóléti ágazatvezető elmondta, a klímaváltozás ne­gatív hatásainak csökkentésé­ben fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, az ál­lományokban most is jelenlé­vő - de szaporítóanyag-előál­lításra nem használt - hazai szárazságtűrő fafajok. A „Gon­dolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogent szem előtt tartva kutatták fel az őshonos olasz molyhos tölgy előfordulá­sokat, és tervezik hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdő­­gazdaságnál. Délután a jelenlévők a Gyu­laj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett, csaknem két évtizedes munka eredmé­nyeivel ismerkedtek. Felke­resték az erdőgazdaság legér­tékesebb kocsánytalan tölgy genotípusait tartalmazó mag­termelő állományt és a tizen­öt éve telepített magtermesztő ültetvényt. Lengyel határában megtekintették az egyik erdé­szeti génrezervátum terület­nek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne fel­térképezett törzsfákat, továb­bá a helyi genotípusok meg­őrzéséhez szükséges növény­anyag előállítását a csibráki csemetekertben. Felkutatták az őshonos olasz moly­hos tölgy előfordulási helyeit Két tanulója volt huszonnégy év alatt, nem maradtak a szakmában, maga is váltást fontolgat Nyugaton már csak hobbikeramikus van BONYHÁD Egyre kevesebben vannak a klasszikus kézmű­ves mesterségek művelői. A bonyhádi keramikus, Herbszt Helga a legfiatalabbak közé tartozik a maga 48 évével. S már ő is azt mondja: benne van a pakliban, hogy abbahagyja. Minden év januárjában pihen egy hónapot. A bonyhádi faze­kasnál ez a fejben alkotás idő­szaka. Igyekszik évről évre valami újjal előrukkolni: szín­ben, formában, díszítésben. Nem népi kerámiát készít, ha­nem egyedi ötlet szülte, és a pi­aci igényeket is kielégítő hasz­nálati tárgyakat. Csészéket, bögréket, csuprokat, bödönö­ket, kancsókat, sótartókat, tá­nyérokat, tálakat. A műhelyé­ben is árusít, vásárokban is - legtöbbet Pécsen és Pakson -, és megrendeléseknek is ele­get tesz. Az internetes adásvé­telt nem kedveli, arról rossz a véleménye; volt néhány kelle­metlen esete. A barnás színvilág jellemez­te, de mostanában elmozdult a kék felé. Munkáit gyakran dí­szíti levendulával, kamillavi­rággal. Különösen keresettek az edényei Tihanyban, ahol a Levendula Fesztivál állan­dó résztvevője. Mindezek da­cára foglalkoztatja a visszavo­nulás gondolata. Alig-alig van- Herbszt Helga ötletgazdag és termékeny fazekas A szerző felvétele nak már képviselői ennek a szakmának, s igen keserves a megélhetés. Sokat kell koron­­gozni, festeni, égetni, vásároz­ni, hogy egy minimálbérre va­ló „haszon” kijöjjön. S nagy a szórás, nem egyenletes a bevé­tel, hektikus a kereslet. Eredetileg pedagógus akart lenni Herbszt Helga. Tanított is egy évet képesítés nélkül Iz­­ményben. Aztán a kézműves­ség mellett döntött. Érettsé­gi után megszerezte Kaposvá­ron a kerámiakészítő végzett­séget. Gyakorlati ismeretek­re Schmáuzerné Grénus Juli­anna szekszárdi műhelyében tett szert. Kétévi bérkorongo­zás után, 1994-ben lett egyéni vállalkozó. Maga könyvel. Van mérlegképes könyvelői, bol­ti eladói, boltvezetői végzett­sége is. Ha felhagy a fazekas­sággal, ezek bármelyikéből le­het fix jövedelme. Nyugati útjain azt tapasz­talta, hogy ott már el is tűn­tek a szakmájukból megélő kismesterek. Csak hobbikera­mikusok vannak, és mások­kal termeltető vállalkozók. Magyarország is efelé halad. Herbszt Helgának mindössze két tanulója volt az elmúlt 24 év alatt, de közülük sem ma­radt meg egyik sem a fazekas­korong mellett. Wessely G.

Next

/
Thumbnails
Contents