Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-02 / 126. szám

2018. JÚNIUS 2., SZOMBAT BELFÖLD-GAZDASÁG Vitatja a kormány az EU-pénzek megvágását TERV A magyar kormány meg­érti, hogy az Egyesült Király­ság mint az egyik legnagyobb befizető küépése miatt csök­ken az Európai Unió költségve­tése, de nem értünk egyet a ko­héziós és agrárpolitikai forrá­sok megkurtításával - jelentet­te ki Varga Mihály pénzügymi­niszter, miután hivatalában fo­gadta Margrethe Vestagert, az Európai Bizottság versenypoliti­káért felelős biztosát. - Magyar­­ország egy erős, biztonságos és versenyképes unióban érdekelt, így olyan hosszú távú költségve­tésre van szükség, amely meg­felelő finanszírozást biztosít mind az új kihívások, mind a hagyományos poütikák számá­ra és hatékonyan járul hozzá a közös célok megvalósításához. Varga Mihály szerint a regi­onális fejlettségbeli különbsé­gek csökkentését célzó források és a demográfiai kihívásokat kezelő eszközök összekapcso­lása is számos kérdést vet fel. A külső határok védelmére, az illegális bevándorlás megaka­dályozására, annak Európán kí­vüli kezelésére szánt források növelése uniós szinten szüksé­ges, ami azonban nem mehet a kohéziós támogatási szabályok és keretek rovására. - Az uniós támogatások nem adományok, hanem a tagállamoknak járó, gazdasági-társadalmi felzárkó­zásra szolgáló összegek - emlé­keztetett Varga Mihály. MW Fokozatosan lenne csökkenthető a személyi jövedelemadó Húszezer forinttal több maradna a zsebünkben A jövedelem egyharmada he­lyett csak mintegy egynegye­de (28 százalék) kerülne az ál­lamhoz, ha a terveknek meg­felelően a kormány 9 százalé­kosra csökkentené a most 15 százalékos szja-kulcsot Az át­lagos 300 ezer forint körül ke­resők nagyjából 20 ezer fo­rinttal jobban járnának. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ADÓCSÖKKENTÉS Havi 18-20 ezer forinttal több maradna min­den munkavállaló zsebében, ha a kormány a személyi jövede­lemadó kulcsát 15 százalékról 9-re mérsékelné. Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: az új kormány célkeresztjében a bérek növelése és az utánuk fi­zetendő közterhek csökkentése áll. A miniszter a Magyar Idők­nek hangsúlyozta, nem tettek le az egy számjegyű szja-ról, arról, hogy azt legfeljebb 9 százalékos­ra mérsékeljék. Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY könyvvizsgáló és adótanács­­adó cég szakértője szerint ez körülbelül 700 milliárd forin­tos kiesést jelentene a közkasz-Szakértők látnak esélyt a turizmus 18 százalékos áfájának idei csökkentésére Köztehertípus bevétel/ (milliárd forint) Szociális hozzájárulási adó és járulékok Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó 1000 2000 30 ■ 2010 B2017 : 00 4000 5000 MW-grafika, forrás: Nemzetgazdasági M. szában. Hozzáfűzte: ma nagyjá­ból a fizetés 34 százalékát von­ja el az állam szja és járulék for­májában a munkavállalóktól. A csökkentéssel ez 28 száza­lékra mérséklődne, vagyis a jö­vedelem egyharmada helyett nagyjából egynegyede kerülne az államhoz. Az szja 6 százalé­kos mérséklése bruttó százezer forintnál havi hatezer forint pluszt jelentene, ami a mosta­ni 300 ezres átlagfizetéssel szá­molva majdnem húszezer fo­rintot tesz ki. A szakember sze­rint alkalmas megoldás lehet, ha a kabinet több év alatt csök­kenti az szja-t, például 2020- tól évenként két-két százalék­kal. A hosszabb programoknak azonban megvan a maguk ve­szélye, hiszen akár három hó­nap alatt is alapvetően megvál­tozhat a gazdasági, elsősorban A turizmus is nagyon várja A szálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfája a 11 százalé­kos uniós átlag szintjére csök­kenhet az idén az iparági sze­replők szerint. A kormány célja, hogy a szálláspiac 2030-ra a je­lenlegi 10 százalék helyett 16 százalékkal járuljon hozzá a nemzeti össztermeléshez. a világgazdasági helyzet - je­gyezte meg. Lőcsei Tamás, a PwC ma­gyarországi adópartnere kö­zölte: a munkaerőhiányt a múnkára rakódó kisebb ter­hek is enyhíthetik. Hozzáfűz­te: a 9 százalékos szja az egész unióban kuriózum lenne, így reklámtáblaként is szolgálhat­na. Úgy vélte, az adócsökken­tés első lépése aligha jövőre lép életbe. Nagyobb az esélye an­nak, hogy 2019-ben az áfacsök­kentésekben jön újabb állomás. Több alapvető élelmiszer for­galmi adóját is az ötszázalékos kulcs alá sorolták már, és csök­kent az intemetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája is. Túl sok a nyári gyerekbaleset Diszpécser segítene a zsúfolt sürgősségin Beavatkozásra várnak a sügősségi részlegek, a gyakran indokolatlan zsúfoltság senkinek sem jó MEGELŐZHETŐ Harmincezer gyerek került kórházba 2016- ban, 470 ezren pedig ambu­láns ellátásra szorultak a Ma­gyar Gyermekorvosok Társa­ságának adatai szerint. - Bár a halálos gyermekbalesetek száma tizenöt év alatt a felé­re csökkent, mára új veszély­­források jelentek meg. Az Or­szágos Traumatológiai Inté­zet osztályvezető főorvosa, Kassai Tamás elmondta, egy­éves kor után fulladás, égés, mérgezés miatt következik be leggyakrabban tragédia. Az 1-19 évesek között még min­dig kétszer annyian halnak meg megelőzhető külső okok miatt, mint a daganatos meg­betegedések következtében. A WHO és az UNICEF jelentése szerint a baleseti halálozások 50 százaléka, a baleseti sérü­lések 80 százaléka megelőzhe­tő lenne - idézi a Magyar Idők. Feltűnő a szülői gondatlan­ságból fakadó gyermekbal­eset nagy száma is. A trambu­­linbalesetek súlyos koponya­sérüléssel is végződhetnek. Gyakori az is, amikor a bicik­li csomagtartójára ültetett gye­rek lába a küllőbe szorul, és így nyűt törést szenvedhet. Bene Ruzsena, az Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Köz­pont osztályvezető főorvosa ar­ról számolt be, hogy a részle­gükre érkező gyerekek harma­da három év alatti. A legtöbb­jük fürdőszobai vagy konyhai balesetet szenved, és a forrá­zás vagy égési sérülések miatt gyakran intenzív osztályra ke­rülnek. Tavaly több mint húsz ví­zi balesetet szenvedtek el fia­talok. A legtöbb fulladásos ha­lállal végződött a Balatonnál, de egyéb nyílt vizeken, sőt, a wellnessmedencékben és kerti tavakban is sok baleset történt - mondta el Gesztes Éva, a Gyer­mekmentő Alapítvány szakmai vezetője, aki szintén a megelő­zés fontosságát emelte ki. En­nek érdekében szerveznek in­gyenes elsősegélynyújtási kép­zéseket a szülőknek. MW TERÁPIA Az előző évihez képest tavaly alig költöttek többet a ha­zai lakosok az egészségükre, át­lagos kiadásuk személyenként csaknem négyezer forint volt - írta meg a Világgazdaság. En­nek jelentős részét a gyógysze­rek költsége teszi ki, az egy főre jutó átlagos havi nagysága 3874 forint volt tavaly a KSH szerint. E költségek 59,1 százalékát vényköteles, patikában vásárolt készítmények teszik ki, 15,4 százalékát pedig a vitaminok, gyógykészítmények, gyógyteák és gyógyvizek. Egészségügyi kiadása a háztartások csaknem négyötödének volt, ezek a költ­ségek a családok fogyasztási ki­adásának a 4,7 százalékát tet­ték ki. Ez az arány nem válto­zott az előző évhez képest, de az összeg nagysága a 2016-os 3605 forintnál kétszáz forinttal nagyobb. Látás- és hallásjavító eszközökre az egészségüggyel kapcsolatos kiadások 8,8 száza­lékát, orvosi és fogorvosi ellátás­ra 9,4 százalékát adta ki a lakos­ság, paraszolvenciára 3,9 száza­lékát. A magyar egészségügyi rend­szernek csupán kétharmada származik állami forrásokból, miközben az uniós átlag csak­nem 80 százalék - derül ki az Európai Bizottság Magyar­­országról készült egészség­­ügyi országprofiljából. Az állam 2015-ben egy hazai lakos egész­ségügyi kiadásaira átlagosan 1428 eurót költött. Kásler Miklós emberierőfor­­rás-miniszter a Magyar Hír­lapnak adott pénteki interjú­ban kifejtette, hogyan oldaná meg a magyar kórházak sür­gősségi osztályain előfordu­ló olykor 12-18 órás, nyomasz­tó várakozási időt. Kásler ötle­te az, hogy be kéne állítani egy orvosdiszpécsert, aki el i rányí­taná a betegeket; aki nem sür­gősségi eset, menne egyből a szemészetre, neurológiára, bel­gyógyászatra. Szerinte ezzel a módszerrel ötödére lehetne csökkenteni a várakozási idő­ket. Ezzel ki lehet szűrni azokat a pácienseket, akik a sürgőssé­gi osztályokhoz fordulva próbál­ják kibekkelni a szakorvosi ren­delők többhetes előjegyzései vá­rakozási idejét. A miniszter szerint a túlzsú­foltság oka az is, hogy sem a be­teg, sem az ellátás többi szintjén dolgozó orvos nincs tisztában azzal, mi is a valódi sürgősségi eset. Kásler Miklós szerint er­re az lehet a megoldás, ha újra­gondolják a háziorvosok tevé­kenységi körét. Mint elmondta, ha az alapellátásban megfelelő háttérrel dolgoznak, elérhető, hogy minél korábban kezdőd­jenek meg a kezelések, és meg­előzhető lehet a betegek kór­házba kerülése. Az utóbbi idő­ben sokakat foglalkoztató kór­házi fertőzések kivédésére pe­dig már el is készült egy részle­tes cselekvési tervük - közölte a miniszter. MW Büntetés a túlterhelt teherautókra KONTROLL Véget ért a tesztidő­szak, a kormányzat által élet­re hívott Nemzeti Tengely­­súlymérő Rendszer (TSM) péntektől automatikusan pos­tázza a büntetést a túlterhelt teherautók üzemben tartói­nak - közölte a Magyar Idők­kel az Innovációs és Techno­lógiai Minisztérium. Az or­szágszerte 89 mérőhelyen te­lepített, 107 mérőállomáson az útburkolatba süllyesztett érzékelők forgalomlassítás nélkül határozzák meg az át­haladó járművek tengelyter­helését és össztömegét. A rendszer alkalmas az objek­tív felelősség elvén alapuló au­tomatikus szankció meghoza­talára: 2018 januárja óta több mint 13 ezer figyelmeztető ha­tározatot kézbesítettek a sza­bálysértőknek. Azt is hozzá­tették, a rendszer bevezetésé­vel a fuvarozóknak új kötele­zettségük nem keletkezik, hi­szen eddig sem volt szabad túlterhelni a járműveket. A fuvarozók szerint ezzel szemben saját tesztjeik alap­ján azt állítják, hogy a moz­gás közben mérő berendezé­sek és a statikus hídmérle­gek adatai között átlagosan 2-3 tonna eltérés mutatkozik. Az érdekképviseleti szerve­zetek ezért a tesztüzem meg­hosszabbítását az év végéig és a korábban a bírságrende­letben is biztosított 500 kilo­gramm tengelysúly- és össz­­tömeg-toleranciaérték újbóli bevezetését kérik a miniszté­riumtól. MW

Next

/
Thumbnails
Contents