Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-15 / 137. szám
X MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 15., PÉNTEK Jövő decemberben kell átadni a könyvtár és a levéltár közös épületét Fájó szívvel költöznek el, de nagyon remélik, hogy megéri .1* T Dr. Várady Zoltán régi levéltári nyilvántartókönyvek között A szerző fotója Egy kis Tolna megyei levéltártörténet Elvileg jövő év végére elkészül a volt szekszárdi laktanya területén a megyei könyvtár és a megyei levéltár közös épülete. A könyvtárigazgató, Liebhauser János már korábban nyilatkozott a téma kapcsán. Most dr. Várady Zoltán levértárigazgatót kérdeztük a részletekről. Az általuk tárolt, irdatlan mennyiségű anyag szakszerű átszállítása lesz a nagy feladat. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD A tervezést egy szekszárdi építész iroda nyerte el. Elvileg 2019 decemberében át kell adni a létesítményt - a megyei könyvtár és a megyei levéltár közös épületét a volt laktanya területén ám dr. Várady Zoltán szerint nehezen lesz tartható ez a határidő'. A levéltárigazgató a megvalósításban nem kételkedik, de némi csúszást prognosztizál. A kivitelezési közbeszerzés lefolytatása, aztán maga a kivitelezés, a belső terek berendezése és a költözés is hosszú folyamat lesz. A kényes, értékes, régi iratokat nem lehet akármilyen nyirkos, csapadékos időben szállítani. Jó is, rossz is ez a változás Várady Zoltán szerint, mint ahogy van jó és rossz oldala annak is, hogy a levéltárak kikerültek a megyék fennhatósága alól, és a Magyar Nemzeti Levéltár közös szervezetébe integrálódtak.- Megszűnt a gazdasági önállóságunk - mondja -, ugyanakkor olyan beruházások valósulhatnak meg, amelyekre helyi forrásból, megyei szinten gondolni se lehetne. Van két külső raktárunk: a Bartina utcai és a Keselyűsi úti. Ez utóbbi meglehetősen rossz állapotú volt. Felújítása három ütemben, három év alatt történt meg; az idén fejeződik be. Erre évente 30-50 milliós öszszeg állt rendelkezésre.- Itt, a Vármegyeházán már régen kinőtték a rendelkezésre álló helyet?- Persze. Jó lesz, ha egy helyre kerül minden, korszerű, mozgatható polcrendszerekkel és megfelelő klimatizálással. Itt, a nagy belmagasság és a nyirkosság miatt vannak gondjaink. A 8-10 fokra való felfűtés minden raktárban szükséges, ami egyelőre nagyon sokba kerül. Egy ellenőrzés során megállapították, hogy ami nálunk rendelkezésre áll, csak a szükségraktár szintjét üti meg. Tehát kell a változás, de van egy érzelmi szál is, ami a maradás mellett szólna. A levéltár, a Vármegyeháza építése, 1836 óta ezen a helyen működik. Ide kötődik.- Milyen anyagmennyiségről van szó? Mit kell megmozgatni, ha költöznek?- Négyezer iratfolyóméter van a Vármegyeházán, a külső raktárakban pedig további nyolcezer. A keletkezett iratokat a hivatalok, iskolák és más intézmények, bizonyos idő elteltével a levéltárban helyezik el. Főleg azokat, amelyeknek később történeti, családtörténeti szempontból jelentősége lehet. S aztán azok használhatók kutatásra, vagy különböző szolgáltatásokhoz, például bizonyítványmásolat kiadására. Elképesztő egyébként, hogy az emberek mennyire trehány módon kezelik az irataikat. Elkeverik, elhagyják őket. Na, ezek pótlására is alkalmas a levéltár. Persze nem azokról beszélek, amelyek ügyében az okmányirodához kell fordulni. A régiekről. Nagy haszna volt a levéltári anyagnak például a kárpótláskor. Rengetegen ke-Tolna vármegye nemes urai 1719-ben döntöttek arról, hogy Simontornya legyen a közgyűlések állandó színhelye. Ott létesült az első levéltár. Azelőtt, a különböző mezővárosokban (Báta, Ireg, Dunaföldvár, Döbrököz, stb.) tartott gyűléshelyszínek között ládákban vándoroltatták az iratokat. A megyeszékhely 1779-től Szekszárd lett. Itt először apátsági és más épületekben kaptak helyet az iratok, majd 1836-tól a Pollack Mihály tervei alapján elkészült Vármegyeházán. Az iratanyag egyre nőtt. Átmenetileg, az 1902-ben elkészült megyei múzeumban is raktároztak több szekérre való levéltári anyagot. Ma a központi épületben és két külső raktárban, mintegy tizenkét kilométernyi iratanyag elhelyezése megoldott. Tolna megyében mintegy háromszáz iratképző hely - hivatal, iskola és más intézmény - működik. A levéltár első lajstromozója 1814- től Lengyel János volt. Jelenlegi igazgatója 2011-től dr. Várady Zoltán. resték az egykori tulajdonukkal kapcsolatos adatokat, átmenetileg 26-szorosára nőtt az ügyfélforgalom.- Szóval nemcsak a megőrzés a dolguk...- Messze nem. Aláhúznám, hogy hivatalként is működünk. Nemcsak iratokat, nemcsak holt anyagot őrzünk, hanem igény szerint előkeressük, kutathatóvá, másolhatóvá tesszük azokat. Ez is nehezíti majd a költözést. Nem zárhatunk be egy-két hónapra, mint egy múzeum vagy egy könyvtár, mert folyamatosan érkeznek a megkeresések, és nekünk folyamatosan, határidőn belül szolgáltatnunk kell. További terv, hogy bizonyos levéltári ügyek intézése váljon lehetővé a kormányablakon keresztül is. Most zajlik a munkatársak kiképzése Budapesten, s ennek kapcsán remélhetőleg infrastruktúra-fejlesztésre is sor kerül a levéltárakban. Elég elavultak a jelenlegi számítógépeink. Miközben a digitalizálást is pörgetni kéne. Sok anyagunk van már mikrofilmen, ami időközben modernből elavult technikává vált. Úgyhogy a mikrofilmek digitalizálása is folyik. Gyorsak az eszközök, csak ember is kéne melléjük, aki előkészíti a feldolgozandó anyagokat, aztán helyrerakja.- Az új helyen az ilyesmi majd könnyebben megy...- Bízunk benne. Szerencsére a tervezők hozzáállása igen kedvező. Egy építésznek nem kell tudni, hogyan működik egy levéltár, de illik megkérdezni attól, aki tudja. S e téren nincs okom panaszra. Egyeztetünk a helyiségek méretéről, berendezéséről, funkciójáról. A könyvtár és a levéltár viszonylagos elkülönültséget élvez majd, közös helyiségeket is működtetve. Úgyhogy, ha fájó szívvel itt hagyjuk is a Vármegyeházát, van rá remény, hogy azt mondjuk: megérte. Nem zárhatnak be a költözés idejére, mert hivatalként is működnek Lezsák Sándor is eljön az értékek napján tartandó bogyiszlói konferenciára Újabb tolnaikumok kerülnek a listára BOGYISZLÓ Június 22-én rendezik meg Bogyiszlón a Dél-dunántúli értékek napját. A téma kapcsán tegnap sajtótájékoztatót tartottak a helyszínen, a Holt-Duna-parton. A megyei közgyűlés elnöke, Fehérvári Tamás arról beszélt, hogy várhatóan 33 település képviselteti magát. Lesz főzőverseny, színpadi programkínálat, megyejáró hétpróba és más versenyek, vetélkedők. A helyi polgármester örömét fejezte ki, hogy ezúttal Bogyiszlóra esett a választás. (Négy éve rendezik már meg ezt a programot, mindig más-más helyszínen.) Nyitva lesz a Tájház, várják a vendégeket, s a holtág partján pont az ilyen rendezvények lebonyolítására hozták létre a szabadidőparkot. Bekapcsolódik a szervezésbe és lebonyolításba az NMI - Művelődési Intézet is. Tolna megyei irodavezetőjük, Kúti Imréné az értékek napján tartandó értékkonferencia részleteit ismertette a sajtótájékoztatón. Három előadót várnak: Lezsák Sándort, az Országgyűlés alelnökét, dr. Horváth Zsoltot, az értéktárakért felelős koordinátort és dr. Say Istvánt, a Tolna Me-Fehérvári Tamás, Kuti Imréné és Tóth István A szerző felvétele gyei Értéktár Bizottság elnökét. Mindhárom dél-dunántúli megyéből lesznek a helyi értékeket ismertető előadók: Balogh Anikó (Baranya), Takács Mária (Somogy), Révai Lilla (Tolna). Szekcióülésekre is sor kerül, Komjáthi Tamásné, Viliminé dr. Kápolnás Mária és Sümegi József vezetésével. Az értékek napján, Bogyiszlón kerül majd sor az újabb tolnaikumok bejelentésére és az Érték-díjak átadására is. A helyi értéktárakat a megye településeinek fele már elkészítette, s ezzel Tolna az élen jár. W. G. Megijedtek a riasztótól és elmenekültek DOMBÓVÁR A rendőrség eljárást folytatott lopás gyanúja miatt két dombóvári és egy bikali lakos ellen. A 16, 18 és 17 éves fiatalemberek a nyomozás adatai szerint április 12- én délután befeszítették egy régi dombóvári üzem épületének ajtaját azzal a szándékkal, hogy onnan lopjanak. A riasztó jelzésére azonban mindannyian elmenekültek a helyszínről, semmit sem tudtak elvinni az ingatlanból. A Dombóvári Rendőrkapitányság munkatársai azonosították, kihallgatták a három fiút, majd a nyomozást vádemelési javaslattal lezárták. 1.1.
