Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-12 / 134. szám
2018. JUNIUS 12., KEDD KITEKINTŐ g Czencz János volt Tolna megye legjelentősebb festőművésze Huszákné Czencz Marietta az őt 14 éves korában ábrázoló festmény mellett A szerző felvétele Itt a nyár. S a megye legjelentősebb képzőművészeti magángyűjteménye, a bátai Czencz emlékmúzeum nincs a kirándulócsoportok érdeklődésének középpontjában. Pedig az anyag rendkívüli. Megérdemelné, hogy felkapott legyen. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BÁTA Nem jár messze az igazságtól, aki azt mondja, hogy Czencz János volt Tolna megye legjelentősebb festőművésze. Beszédes adat, hogy tizenegy alkotása van a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában. A Vas megyei Ostffyaszszonyfán született 1885-ben, élete nagy részét Budapesten töltötte, de a bombázások elől 1944-ben családjával Bátára költözött, ahol volt egy művészlaknak, nyári rezidenciának használt háza. Sokszor akart visszatérni a fővárosba, de nem sikerült. Egészen a haláláig, 1960-ig Tolnában maradt. Hagyatékát lánya, Huszákné Czencz Marietta gondozza. A bátai emlékmúzeumban huszonhat festmény látható, úgy összeválogatva, hogy legyen közte portré, akt, tájkép, csendélet és életkép is. Az örökös szívéhez az áll legközelebb, amelyiket az édesapja róla készített, amikor még 14 éves kislány volt.- Értékelték-e az apját életében, és értékelik-e ma?- A háború előtt nagyon elismerték, de aztán más világ következett - válaszolta Huszákné Czencz Marietta. - A piros könyves „művészek” tolakodtak előre. Ő már 1908- ban kiállított a Műcsarnokban. Egymás után kapta a kitüntetéseket, még a Képzőművészeti Társulat nagydíját is elnyerte 1920-ban. Rendszeresen kértek tőle alkotásokat csoportos kiállításokra, 1935- től már zsűrimentességet élvezett, vagyis minden képét értéknek tekintették. Ez komoly dolog. Az meg komolytalan, hogy a háború után, amikor felküldött nyolc festményt egy tárlatra a Műcsarnokba, egyet se válogattak be a kiállítandó anyagba. Az őt megillető elismerést ma sem kapja meg. Nincs megfelelően propagálva az emlékmúzeum, kevés a látogató, tudtommal még a megyei értéktárba se került be ez a páratlan érték.- Hogyan kerültek Bátára?- A múlt század elején a művészek érdeklődni kezdtek a paraszti kultúra, a népművészet iránt. Kirajzottak a költők, írók, népdalgyűjtők, zeneszerzők és a festők is. Apám olyan hangulatos vidéket keresett, ahol szép a népviselet. így talált Bátára. Eleinte csak nyaranta jött ide, szállást bérelve, később megvett egy Duna-parti házat, de még mindig csak nyári laknak, ahol festhet az Sok festménye van Budapesten, külföldön, de ide is igen gazdag anyag került őszi tárlatokra. Műteremlakásunk Budapesten, a Százados úton volt. A szomszédunkban Kisfaludi Stróbl Zsigmond lakott. De a bombázások elől menekülnünk kellett. Én négyévesen érkeztem ide. Kései gyerek vagyok, apám 54 éves volt, amikor születtem.- S itt hogyan éltek?- Nehezen. Az anyám beteges volt, az apám a művészetnek szentelte magát, amiből következett, hogy nem kapott nyugdíjat, csak 450 forint kegydíjat. Ráadásul az 1956-os árvízben összedőlt a házunk. Innen, 180 kilométerről nem lehetett a fővárosi kulturális életbe bekapcsolódni. Arra volt csupán lehetősége, hogy ha elfogyott a só vagy az élesztő, akkor vonaton, nem egyszer vagontetőn felutazhatott Pestre beszerezni, ami kellett. Rengeteget szenvedett a megaláztatásoktól. Előfordult, hogy egy levél feladására sem volt pénze, s nem akadt a faluban, aki adott volna neki kölcsön néhány forintot.- Az emlékmúzeum létrejötte mégis egyfajta elismerés...- Hát igen; 2000-ben nyitottuk, a házunk mellett. Sok festménye van Budapesten és külföldön is, de azért ide is igen gazdag anyag került. Egyedül azonban, 78 évesen már kevés vagyok a fenntartáshoz, propagáláshoz, csoportok fogadásához. Tudni kell, hogy egy népművészeti kiállítás is megtekinthető a helyszínen. Én tojásdíszítéssel foglalkoztam évtizedeken át; az a fő látnivaló. Kacsa, liba-, emu és strucctojások. Hordtam őket régebben hazai és külföldi vásárokba is. És népi bútorok festésével is foglalkozom. Az örökölt művészi hajlam nálam így mutatkozik meg. PROGRAMSOROLÓ KEDD MOZI SZEKSZÁRDSzerelembe gurulva (francia vígjáték), 17 óra. Átejtve (amerikai romantikus vígjáték), 19 óra. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD Babits Mihály Kulturális Központ, Bakta galéria: a Garay János Általános Iskola és AMI tanévzáró kiállítását Pekari Bernadett intézményvezető nyitja meg, köszöntőt mond Zsikó Zoltán, a kulturális központ ügyvezető igazgatója, közreműködik az iskola drámacsoportja, 14.30. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD Szerelembe gurulva (francia vígjáték), 17 óra. Átejtve (amerikai romantikus vígjáték), 19 óra. ÜNNEPI KÖNYVHÉT SZEKSZÁRD Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: Faragó Laura könyvbemutatója, 16 óra. Gutái István könyvbemutatója, 17 óra. TRAFFIPAX 03:0005:00 6-os főút 113. km 04:0006.90 61-es főút 77. km 05:0007:00 65-ös főút 1. km 19001290 6-os főút 148. km 04:0006:00 55ös főút 120. km 08:45-11:45 Bátaszék, Budai u. 86. 09:0012:00 Paks, Tolnai út 48. 09:3011:30 Dombóvár. Köztársaság u. 27. 12:5015:20 56os főút 30. km 139015:00 6o* főút 153. km 139015:30 Nagvdorog, Kossuth u. 108. 13901690 kiút 145. km 14:0017:00 Kapospula. Rákóczi u. 52. 14301790 Oos főút 113. km 15:301730 60s főút 155. km 16:15-17:15 55-08 főút 120. km 15:3019:30 56-os főút 5. km 17902090 6us főút 120. km 19:3023:00 Szedres, Rákóczi u. 77. 21902390 Kapospula, Rákóczi u. 52. VÉRADÁS KEDD Paks, kulturális központ 9.00- 16.00 SZERDA Paks, kulturális központ 9.00- 16.00 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor Dunaföldvár-14 cm, Paks 135 cm, Dombori 177 cm, Árvízkapu 546 cm, Baja 271 cm. A Sió Palánknál 186 cm. A BV-intézetben látottak mélyen megérintették a megyei szervezet tagjait Börtönbe látogattak a hallássérültek Kellemes gond: több a gyermek SZEKSZÁRD Börtönlátogatáson vettek részt nemrégiben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége megyei szerveztének tagjai. Mint arról Dávid Józsefné megyei titkár lapunkat tájékoztatta, a látogatás a Szekszárdi Érzékenyítő Program keretében jött létre. A látogatás első részében rövid tájékoztatást kaptak a résztvevők a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet múltjáról, jelenéről. Az előadást követően betekintést nyerhettek az intézmény életébe, hogy ha csak rövid időre is, megtapasztalhassák, milyen érzés lehet börtönben lenni. Körbenézhettek ott, ahol a fogvatartottak élik napjaikat. A látogatás végén pedig kérdéseket tehettek fel a látottakkal, tapasztaltakkal kapcsolatban. Mint Dávid Józsefné elmondta, tagjaik mindig is aktívak voltak, nyitottak a szakmai programokra, de talán ez az esemény volt az, amelyik a legmélyebben megérintette őket. A látogatást követően a megyei szervezet irodájában még órákig az átéltek hatása alatt álltak, és megosztották egymással gondolataikat, érzéseiket ezzel kapcsolatban. V. M. A látogatók csoportja a szekszárdi Büntetésvégrehajtási Intézet épülete előtt Beküldött kép TOLNA A tolnai Wosinsky Mór Óvodában (WMÓ) a következő nevelési évben összesen tizenhét óvodai csoport indulhat, ugyanannyi, mint a megelőző években - döntött a tolnai képviselő-testület. Ugyanakkor Sterczné Asztalos Zsuzsanna, a WMÓ intézményvezetője ezzel kapcsolatban jelezte: tendenciaszerűen emelkedik a születésszám a városban, az óvodai csoportok átlaglétszáma a 2018-19-es nevelési évben már mindenütt igen magas lesz. Emiatt az eddigiektől eltérően csak a hároméves kort betöltő gyerekeket tudják majd felvenni. S. K.
