Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-05 / 103. szám

■* 'Vif“* »* helyőrség uii a lap alatf képregény-világpremier 5/46 KATEDRÁLISJÁTÉK Kántor Mihály A walesi származású író, Ken Follett több regényét is megfilmesítették már, leghíresebb közülük talán az 1981-es Tű a szénakazalban, amely annak idején könyv formában is elsöprő sikert aratott a vasfüggöny mindkét oldalán. 1989-es történel­mi bestsellere, A katedrális sem ke­rülhette el a tévéfilmes feldolgozást, ám a hamburgi Daedalic Entertain­ment játékfejlesztő stúdió úgy gon­dolta, hogy a történet érdemes lehet videojáték adaptálásra is. Ötletük nem is tűnt olyan légből kapottnak, ugyanis bő egy évtizeddel ezelőtt - szintén Németországban - már fel­dolgozták társasjáték formájában is. Atörténet a XII. századi Anglia egy fiktív kisvárosának, Kingsbridge­­nek, és annak tágabban vett vidéké­nek krónikája. Az országot dúló örö­kösödési háború, illetve a széthúzó vallási viszályok közepette a város lakói egy katedrálist készülnek épí­teni, abban a reményben, hogy sor­suk jobbra fordul. Bár a játékban több szereplőt viszontláthatunk a könyv lapjairól, igazából hármóju­kat irányítjuk: a megszégyenített nemeshölgyet, Aleinát, Jacket, az intelligens, ám szociálisan alulkép­zett építőmestert, valamint Philipet, a fiatal szerzetest, aki nemrég került a kingsbridge-i apátság élére. A készítők művüket nem is any­­nyira játékként, inkább afféle in­teraktív novellaként igyekeztek pozicionálni, hisz a karaktereken keresztül felfedezéssel, döntések­kel és párbeszédekkel újabb és újabb irányokba vihetjük a már ismert történetet. Az alkotók tehát nemcsak egyszerűen adaptálták Ken Follett regényét, hanem kibő­vítették, majd rengeteg szál men­tén újraszőtték azt. Természetesen mindezt az író jóváhagyásával, aki még egy rövid vendégszereplést is vállalt, amikor az egyik melléksze­replőnek kölcsönözte a hangját. Mindenképp említést érdemel a játék képi világa, amely figuráiban megidézi a nyolcvanas évek legmí­­vesebb rajzfilmjeit, lélegzetelállí­tóan atmoszférikus helyszíneiben pedig a realista olajfestmények tájképeit. A hangulatteremtéshez a hol baljós, hol pedig lágy szim­fonikus aláfestő zene, a skótduda, illetve a gregorián templomi kórus is nagyban hozzájárul. Ahogy a könyvet, úgy a játékot sem gyermekeknek írták, tehát sen­kit ne tévesszen meg a rajzfilmes ha­tású vizualitás. Az alkotók mindjárt a prológusban egy tragikus gyer­mekszüléssel ábrázolják a várható drámák súlyát, és ezekből később sem engednek. Emellett a játék meglehetősen lassú tempójú, illetve erősen dialógusközpontú, tehát sem a könnyed szórakozást, sem a gyors izgalmakat keresőknél nem talál közönségre. Akárcsak egy könyv, szellemi odafigyelést és időt igényel. Utóbbi beosztásában segít a játék struktúrája is: eredetileg három epi­zódban látott napvilágot, amelyek összesen 21,. különböző hosszúságú fejezetet foglalnak magukba. Az eredeti regény időközben tri­lógiává duzzadt, a játék első epizód­jának kiadása pedig egybeesett a regényfolyam harmadik kötetének, A tűzoszlopnak a megjelenésével. {Ken Follett’s The Pillars of the Earth Platformok: PC, Mac, Linux, PlayStation 4, Xbox One) A KIVARRT ÍRTA: MATZ / FORDÍTOTTA: KOPECZKY CSABA / RAJZ * SZÍNEK: FUTAKI ATTILA / BEÍRÓ: LANCZINGER MÁTYÁS ODA MENTEM, AHOL VÉLHETŐLEG A LEGBIZTOSABB, MEG A LEGKÖNNYEBB, ODA, AHOL SZÁMÍTHATTAM ARRA, HOGY TALÁLOK VEVŐKET, MERT MÁR VOLTAK ELŐBB IS... NEM TUDOM, HOGY MEG MINDIG VESZÉLYBEN VAGYOK-E, DE JOBB ELŐVIGYÁZATOSNAK LENN... — ELŐSZÖR NÉMETORSZÁGBA, MAJD HOLLANDIÁBA, ES MOST PEDIG PÁRIZSBA... FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK HIRTELEN KELLETT ELHAGYNOM BUDAPESTET, MERT TUDTAM, HOGY NEM VAGYOK BIZTONSÁGBAN ÉS NEM LESZEK TÖBBÉ SOHA, SEHOL MAGYARORSZÁGON... Kedves Olvasónk! Mindannyiunknak vannak kiemelkedő olvasmányélményei, amelyekhez időről időre visszatérünk, és amelyek iránytűként működhet­nek életünk során; gyakorta idézzük őket, hivatkozási pontként tekintünk rájuk, jószívvel ajánljuk barátainknak. Ha szeretné megosztani velünk az irodalommal és kultúrával kapcsolatos gondolatait, vagy beszámolna a legmeghatározóbb ol­vasmányélményeiről, emlékezetes színházi előadásokról vagy kiállításokról, írjon a szerkesztoseg@kmtg.hu vagy az 1054 Budapest, Alkotmány utca 12., III. emelet 21. címre. A közérdeklődésre leginkább számot tartó, továbbgondolásra késztető írásokat közzétesszük a hamarosan induló, OLVASÓINK AJÁNLJÁK című rovatunkban. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2018. május

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents