Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-30 / 123. szám

2018. MÁJUS 30., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP A bántalmazás ellen mielőbb fel kell lépni Fenyegető üzenet terjed a diákok közt A barátoktól érkezik a fenyegető üzenet. Azért küldik tovább, mert félnek Fotó: Shutterstock Ha nem küldöd tovább ezt a levelet húsz embernek, ak­kor ma egész éjjel figyel­ni foglak, és megöllek. Van olyan diák a megyében, aki ezt a fenyegető üzenetet húsz-harminc embertől is megkapta. Többen félnek, megrémülnek, komolyan ve­szik a fenyegetést, és ma­guk is továbbküldik az üze­netet. Mácz Katalin katalin.macz@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Egy tizenegy éves kislány anyukája szá­molt be arról, hogy a lánya könnyes szemmel ült a szobá­jában, kezében a mobiltelefon­jával. Amikor megkérdezte tő­le, hogy mi a baj, a gyermek megmutatta azt az üzenetet, amit legalább tizenöt barát­jától megkapott az elmúlt né­hány órában. Ebben arra fi­gyelmeztetik, hogy egy el­hunyt lány szelleme tudni fog­ja, ha nem küldi tovább ezt a levelet legalább húsz ember­nek, és nemcsak megkeresi, meg is öli őt. Érzékletes példát is felhoz arra, mi történt azokkal, akik eddig nem engedelmeskedtek. Az anyuka igyekezett meg­nyugtatni a csemetét, hogy ezt egy beteg, rossz szándékú ember írta azért, hogy meg­ijessze a gyerekeket. Nem fog semmi sem történni vele, ha nem továbbítja. Azt is hozzá­tette, ő is kapott már hason­ló üzenetet, és ő sem engedél­­meskedett, s lám, nem lett kö­vetkezménye. Az ilyen értesítéseket el sem kell olvasni, egyszerű­en ki kell törölni. Látta azon­ban, hogy a lánya nem nyu­godott meg teljesen. A gye­rek elmondta, az iskolában is tudnak már a jelenségről. Az igazgatónő bent is volt in­formatika órán, és tulajdon­képpen ugyanezt mondta. Az anyuka hozzátette, tisz­tában van azzal, hogy mivel a gyerek az interneten gyakor­latilag bármilyen információ­hoz hozzáfér, akár beteg em­berek áldozatává is válhat. Úgy érzi, az erőfeszítései el­lenére sem tudja kontrollálni azokat a hatásokat, amelyek a lányát érhetik. Az okostelefon használatát tiltani nem lehet, és szerinte nem is ez a megoldás. A cse­vegőcsoportokat ugyanis el­sősorban azért hozták létre a diákok, hogy hiányzás ese­tén az elmaradt házi feladato­kat elkérjék egymástól, de saj-A rendőrség is megerősítet­te, noha elítélendő a levél tar­talma, az üzenet megalkotó­ja és első küldője nem való­sított meg bűncselekményt. A gyerek jelzése nyomán tehát a szülő és a pedagógus tudja elejét venni a fenyegető levél terjedésének. Király Gabriella kiemelte, sajnos mivel a virtuá­lis világban a bántalmazok arc­talanok és névtelenek marad­hatnak, még bátrabbak. Hoz­zátette, érdemes az eset kap­nos arra is alkalmasak, hogy ilyen üzeneteket továbbítsa­nak. Nyilván nem gonoszság­ból, hanem azért, mert ők ma­guk is megrémülnek. Arról, hogy a szülő hogyan kezelje az ilyen helyzeteket, Király Gabriella, a megyei pe­dagógiai szakszolgálat főigaz­gatója elmondta, az első és legfontosabb, hogy nyugtassa meg a gyereket, és tudatosítsa benne, hogy az internet egy virtuális világ, nem a valóság. Fontos, hogy á gyerek tisztá­csán elbeszélgetni arról, mi­lyen további veszélyek lesel­kednek a gyerekre az interne­ten. Azt is tudatosítani kell a fi­atalokban, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy a koc­kázatot csökkentsék, de fel kell készíteni őket arra, hogy akaratlanul is találkozhatnak olyan tartalmakkal, amelyek károsak. A legfontosabb az, hogy ne szégyelljék, ha bántal­mazás áldozatává válnak, és merjenek szólni. ban legyen azzal, hogy ez egy olyan elítélendő cselekedet, ami ellen fel kell venni a har­cot. Arra kell biztatni, bátran osszon meg minden olyan dol­got a szülővel és a pedagógus­sal, ami számára kellemetlen, felkavaró. Ezzel nem bántja azokat a barátait, akik esetleg az üzenetet továbbküldték ne­ki, és ne érezze magát bűnös­nek, akkor sem, ha esetleg ő is továbbította. Király Gabriella hangsú­lyozta, mint minden, a gyer­meket veszélyeztető eset, az internetes bántalmazás kap­csán is kiemelten fontos a szü­lő és gyerek közti bizalmi kap­csolat. Ha a szülő napi szinten kí­váncsi minden olyan - akár pozitív, akár negatív - do­logra, amely a gyerekkel tör­tént és foglalkoztatja őt, ak­kor könnyebben megnyílik, és időben be lehet avatkoz­ni. Ez azért is nagyon fontos, mert vannak olyan személyi­ségtípusok, akik könnyebben válnak áldozattá, azt pedig, hogy ez megtörténjen feltétle­nül el kell kerülni. Nem bűncselekmény Tabi Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Harminc éve halt meg Tabi László. A tévében szórakoz­tató összeállítással emlékeztek rá. Korának olyan is­mert alakja volt, mint ma Farkasházy Tivadar vagy Gálvölgyi János. Humorista, aki színpadi szerzőként is si­kert aratott, darabjait nagy szériában játszották. Közel húsz éven át, 1957-1976-ig szerkesztette a Ludas Matyit, óvatosan egyensúlyozgatva egy viccmentes, röhejes korban, amikor a humorból szinte csak a bohóctréfa volt megengedett. Köny­vei jelentek meg, sokat szerepelt a rádióban és a tévében. A sznobok komor és elvont irodalmát nem szerette, mert - mint az adásban elhangzott - a könnyű műfaj nem tud ilyen követelményeknek megfelel­ni. Ott mindennek világosnak és félreérthetetlennek kell lenni. Még a félreértésnek is. Tabi nem mindennapi életé­ről Pelle János írt könyvet. Zsi­dó munkaszolgálatos kaland­jai közismertek, arról viszont kevesen tudtak, hogy a háború után egy házaspárnál bérelt szobát Pesten, és az asszonyt, fondorlatos módon, hetente két­szer magáévá tette. Ez a nő leveleiből derül ki, amelyeket Aczél Györgynek és másoknak írt - miután a kapcsolat véget ért -, hogy ellehetetlenítse egykori kedvesét. Nem vette komolyan az életet Tabi, mert úgy érezte, hogy az élet se veszi komolyan őt. Sok nővel került intim kapcsolatba, kettőt feleségül is vett. Nagy tisztelője volt Gábor Andornak, a Ludas Matyi alapítójának, akinek korjellemző mondását gyak­ran idézgette: „S...et nyalva nem lehet röhögni.” Még a félreértés­nek is félreérthe­tetlennek kell lennie Sár terítette be az utcákat Kölesden KÖLESD Sár terített be néhány utcát Kölesden a múlt csütör­töki felhőszakadás után. Ez­zel kapcsolatban Király Gá­bor kereste meg lapunkat, és elmondta, náluk például nem látszott ki sem a fű, sem a ve­­temény az iszap alól, de ju­tott belőle a melléképületbe is. Úgy tudja, van, akinek a házába is befolyt a sár. A kö­­lesdi férfi arról is tájékoztatta lapun­kat, hogy nem egy­szeri esetről van szó, akár évente kétszer is előfor­dul ilyesmi a tele­pülésen. Azt is megtudtuk, van olyan szóbeszéd a községben, hogy gazdák szántották be az ár­kot, ezért nem folyik el a víz. Az esettel kapcsolatban Beré­­nyi István polgármester azt mondta, az árkok állapotával esetenként vannak gondok, ám az alapvető baj az, hogy a vizet nem lehet fenntartani. A vízelvezetőket a község­vezető tájékoztatása szerint rendszeresen takarítják, ám legutóbb száz milliméter eső esett másfél-két óra alatt, és ekkora mennyiséget ennyi idő alatt a legtökéletesebben kar­bantartott árok sem képes el­vezetni. A kárt lehet enyhíte­ni, a takarításban az önkormányzat mellett a Magyar Közút munkatár­sai is részt vesz­nek. Helyzetüket nehezítette, hogy még hétfőn este is rendkívül folyós volt a sár. Az is kiderült, hogy nem mindenkinek van biztosítá­sa, holott erről minden érin­tett ház tulajdonosának ma­gának kellene gondoskodnia. Igaz ugyanakkor, hogy Köles­den átfogó vízrendezésre len­ne szükség, amely több száz­milliós tételt jelent, de nincs jelenleg pályázat és engedé­lyes terv sem. B. K. Átfogó vízren­dezésre nincs jelenleg pá­lyázat és en­gedélyes terv sem Együttműködési megállapodás körvonalazódik Tolna és az erdélyi Hargita megyék között Az elnök megköszönte a rendőrség munkáját SZEKSZÁRD Közgyűlést tartott a Tolna Megyei Önkormányzat kedden. A Fehérvári Tamás vezette ülésen többek között rendkívüli támogatás igénylé­séről döntöttek, és elfogadták az önkormányzati cégek, illet­ve a megyei rendőrfőkapitány beszámolóját. Téma volt a fog­lalkoztatási paktum projekt, és a Hargita megyével köten­dő testvérmegyei kapcsolat is. A Tolna Megyei Önkor­mányzat közel 13 millió forint rendkívüli támogatásra nyújt­ja be pályázatát. Az ily módon rendelkezésre álló forrást te­rületfejlesztéssel összefüggő kiadásokra fordítják. A grémium előtt Szabó Csa­ba megyei rendqrfőkapitány je­lent meg, aki Tolna megye köz­­biztonsági helyzetét értékelte a múlt év statisztikáinak tükré­ben. Kiderült, hogy a minden­napi rendőri feladatok mellett akadt egyéb munka is, az illegá­lis migrációhoz köthető határ­védelem területén. A megfelelő szolgálatszervezésnek köszön­hetően az állampolgárok biz­tonságérzete nem romlott. Eh­hez hozzájárult a magas szín­vonalú feladat-végrehajtás, ami a bűncselekmények számának csökkenésében is megmutatko­zott. Fehérvári Tamás megkö­szönte a rendőrség munkáját. Balra Fehérvári Tamás, szemben a rendőri vezetők Fotó: Ótós R. A Közgyűlés tagjai a Tolna Megyei Foglalkoztatási Pak­tum aktualitásaival is megis­merkedtek. A konzorciumban megvalósuló projekt már szá­mos tanácskozást tudhat maga mögött, melyeken a tagok stra­tégiát, akciótervet és munka­­programot alkottak. A foglal­koztatás javítása terén vállalt célkitűzések javarészt teljesül­nek, s ahol az időközben felme­rülő változások indokolttá te­szik, ott új irányokat követnek. Ennek köszönhető, hogy az ok­tóber végéig célul kitűzött 210 fő bevonása a programba csak­nem teljesült: április végéig 191 hátrányos helyzetű álláskereső vagy inaktív személy csatlako­zott. Számos közös vonás lelhe­tő fel Tolna és az erdélyi Hargi­ta megyék között - áll a javas­latban, amely a két megye test­vérkapcsolatának megkötését veszi górcső alá. Az együttmű­ködési megállapodás alapját képezi, hogy szűkebb hazánk­ban jelentős mértékű székely lakosság él. A közös identitás, kultúra és hagyományok mind erősítik az összetartozást, me­lyet már csak hivatalos formá­ba öntve kell a két megye veze­tőjének kézjegyével ellátnia - erre várhatóan szeptemberben kerül sor. T. N.

Next

/
Thumbnails
Contents