Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-28 / 121. szám

2018. MÁJUS 28., HÉTFŐ GAZDASÁG y Kásler: Erős vidék kell erős iskolákkal Vadkár miatt elpusztulhat a magyarság történelmének egy része Veszélyben az ősi magyar gyümölcsfagyűjtemény Kovács Gyula, a Tündérkert mozgalom egyik kezdeményezője, Demes-hegyi birtokán Fotó: MTI Rövid idő alatt megsemmi­sülhet Magyarország valaha volt legnagyobb gyümölcsé­­szeti gyűjteményének egy része, ha Pórszombat kör­nyékén nem veszik komo­lyabban a vadgazdálkodást. A rombolásban több ősi ma­gyar gyümölcsfajta utolsó példányai is elpusztultak. G. Juhász Judit szerkesztoseg@mediaworks.hu ÖRÖKSÉGÜNK Vészharangot kongatott Kovács Gyula Ma­gyar Örökség-díjas erdész, aki attól tart, hogy károsod­hat, vagy akár tönkre is me­het a Kárpát-medence régi gyümölcsfáinak gyűjteménye. A télen ugyanis Pórszombaton vadak rongálták meg a felbe­csülhetetlen értékű génbank fáit, és hiába próbálkozott több ízben is, nem lát esélyt ar­ra, hogy a vadásztársaság leg­alább a jövőben alaposabban végezze a dolgát. Kovács Gyula úgy tartja: minden nép, vagy közösség el­sősorban saját öröksége által azonosítja be magát, és büsz­ke arra, hogy sajátjának te­kintheti és védheti a tradíciót. Az erdész évtizedekkel ezelőtt kezdte kutatni, majd gyűjteni térségünk gyümölcsészeti ha­gyományait. Létrehozta Gö­csej régi gyümölcsfajtáinak génbankját, aztán bővítette a gyűjteményt az Őrség, ké­sőbb Hetés anyagával. Mos­tanra az egész Kárpát-me­dence régi fajtáit összegyűj­tötte. Hatalmas összefogással létrehozta a Tündérkert moz­galmat és a régi magyar gyü­mölcsfajták legnagyobb gyűj­teményét. A Pórszombat mel­letti Medes-hegyen 3000 men­tett fajtát ültetett el, mára je­lentős részük termőre fordult. A génbank fontosságáról any­­nyit, hogy csak göcseji körté­ből négyszáz régi fajtát őriz­nek, többet, mint amennyi az Európai Unió néhány országá­ban összesen létezik. Tavaly nyárig nem volt baj a vadakkal. Augusztusban azon­ban a környék addigi vadgaz­dálkodóját egy osztrák érde­keltségű vadásztársaság vál­totta fel. Tájékoztatta őket ar­ról, hogy a magyarság számára rendkívüli genetikai és kultu­rális érték van a területükön, sőt be is járta velük a ritka nö­vényeknek otthont adó kerte­ket - magyarázta lapunknak Kovács Gyula. De hiába, a te­rület új felelőse számára a vad­­gazdálkodás csupán a vadá­szatban merült ki. A vadlét­szám hatalmasra duzzadt, és az új gazda semmit nem tett a vadkár megelőzéséért. Idén télen a gyűjteménynek ott­hont adó 11 kertből négyet sú­lyosan megrongáltak a vadak. Annak ellenére, hogy ők a ker­tek mindegyikét bekerítették, sőt, amennyire erejükből telt, egyedileg is védték a fákat. A kertekben őrizték bizo­nyos fajták utolsó egyedeit is. Pusztulásukkal ezek a faj­ták végleg elvesztek a ma­gyar örökség, a magyar po­­mológia számára. Egyik ilyen fajta a Porhanyós rétesalma volt - nyaranta 2-3 hónapig érett -, és a gasztronómiai ha­gyomány szerint még az is meg bírta enni, akinek foga sem volt. Vagy a Pünkösd ki­rálya, amelyet őseink a tavasz­végen vettek elő az eltárolt bú­zából, és amelyik az egyik leg­tartósabb magyar almafajta lehetett, hiszen éréstől érésig épségben megmaradt. Kovács Gyula tájékoztatta a vadásztársaság helyi képvise­lőjét arról, hogy a vadkár fel­becsülhetetlen értékű anya­got semmisített meg, a vála­szuk az volt, hogy ami fölbe­­csülhetetlen, azt nem is lehet felbecsülni. Azaz nincs érté­ke. Az első vadkárbecslésen a cég hivatalos képviselője nem vett részt. Az osztrák tulajdonosnak, a vadgazdálkodónak az a cél­ja, hogy minél több vadat kon­centráljon a területre, azaz hogy minél jobb eredménye­ket produkáljanak a vadásza­tokon. A föld jelentős része az ő tulajdona, a saját birtokát be­kerítette, a helyi lakosság terü­letei viszont védtelenek. Az óri­ási vadlétszám maholnap nem­csak a gyümölcsfagyűjte­ményt rombolja le, hanem a helyi emberek gazdálkodá­sát is lehetetlenné teszi. A fák nagy része mostanra termő­re fordult, rövidesen itt a gyü­mölcsérés ideje, a friss termés megint odavonzza majd a vada­kat, ami Kovács Gyula szerint azt jelenti, hogy a pótolhatat­lan génbanki gyűjtemény je­lentős részét elpusztítják. Az osztrák gazda helyi képviselő­je a kárra reagálva felajánlot­ta: adnak vadhálót vagy csir­kehálót, védjék meg egyedileg a fákat. Ez azonban, mondja Kovács Gyula, nem megoldás, 3000 fajtát őriznek, egy ekkora gyűjteményt ily módon nem le­het megóvni a vadaktól. Hiszen ha bekerítenek egy fát, az azt is jelenti, hogy odavonzzák a rág­csálókat. A háló mögé azonban sem a macska, sem a róka, sem más ragadozó nem tud bemen­ni, így tulajdonképpen minden egér, pocok védve van tőlük. Kovács Gyula szerint a kár felbecsülése semmit nem je­lent. Hisz mennyit ér egy el­pusztított fa? 800 forintot, mint a faiskolában? Vagy 1800-at? És vajon hány forintot ér a magyar örökség utolsó, megsemmisült példánya, amelyhez recept­jeink, történeteink, meséink fűződnek? Ha a magyar örök­ségnek van ára, akkor tulaj­donképpen minket is el lehet adni. Meg kell óvnunk az örök­ségünket, ehhez azonban az új tulajdonoséknak másként kel­lene gazdálkodniuk. A szakhatóságoknak az is feladatuk, hogy ezeket a dol­gokat megakadályozzák, illet­ve jó mederbe tereljék. A ré­gi gyümölcsfák gyűjteményé­nek megőrzése nem politikai, hanem morális kérdése az or­szágnak, a magyarságnak. Megkerestük a terület vad­­gazdálkodásáért felelős oszt­rák céget, s az iránt érdeklőd­tünk, mit tervez a régi magyar gyümölcsfákban okozott vad­károk megelőzése érdekében. A társaság egyik képviselője azt mondta, utánanéz a történ­teknek, s rövidesen felveszi a kapcsolatot Kováccsal. Időközben azonban Kovács jelezte a problémát a hatósá­goknak, a Zala megyei kor­mányhivatal pedig vizsgála­tot rendelt el, amit várhatóan a napokban elkezdenek. SÁRVÁR Erős vidék erős vidéki iskolákkal és elhivatott, meg­becsült pedagógusokkal lehet­séges - mondta Kásler Mik­lós, az emberi erőforrások új minisztere a Tinódi Sebes­tyén Gimnázium érettségi ta­lálkozóján, ahol a tárcavezető az Öregdiákok Baráti Köre elnökeként vett részt. Az új kormány célja, hogy a gyermekes családok és a gyer­mekeket tanító pedagógusok még inkább érezzék a megbe­csülést, a támogatást - fejtette ki a miniszter. Kásler beszélt arról is: csaknem 150 telepü­lésen épül tanterem, tornate­rem vagy tanuszoda, további több mint félezer iskolában in­dultak felújítások, nyelvi és in­formatikai fejlesztések. Digitá­lis korszakváltás zajlik az isko­lákban, ezeket a fejlesztéseket folytatni fogják. Az emberi erő­források minisztere kiemelte: az új kormány azon fog dolgoz­ni, hogy tovább tudja növelni a pedagógusok anyagi és erköl­csi megbecsülését. Tovább erő­sítik a pedagógus szakszolgá­latokat, növelik a gyógypeda­gógusok számát, és ezzel javít­ják a színvonalat is - fejtette ki. Kásler Miklós Fotó: MTI Kásler Miklós azt is elmond­ta, ezután is számítanak a pe­dagógusok javaslataira. Ezért folyamatosan bővítik a Közne­velési Kerekasztalt. Hónapok óta a pedagógusokkal közösen zajlik az új Nemzeti alaptan­terv előkészítése, ebben a lexi­kális tudás és a kompetencia­fejlesztés egyaránt fontos. MW Aranynap-díj a jó szállodáknak DÜ Az egyik legnagyobb part­­nerportfólióval működő ren­dezvényszervező cég, a tavaly negyvenezer vendéget kiszol­gáló Day Holiday Kft. ügyve­zetője, Czvitkó Zoltán szerint a magyarországi rendezvény­piacon paradigmaváltás zajlik, egyre többen bíznak meg profi szervezőket. Ma már jószerint csak szerencsével lehet szabad konferenciaszállodát találni a legkeresettebb hetekben, hóna­pokban. Ilyen az őszi csapatépí­tők időszaka, és persze a kará­csonyi és évzáró partiktól zsú­folt utolsó két hónap az évben. A Day Holiday a 2005-ben alapított Aranynap-díjjal kife­jezetten a konferenciarészleg­gel is felszerelt, nívós és meg­bízható szolgáltatást nyújtó szállodákat ismeri el. A díj odaítéléséről a társaság meg­rendelői, valamint az évi más­fél ezer rendezvény vendégei döntenek. Hat kategóriában tüntetik ki a hoteleket, a leg­jobb wellness-szállodának járó díjat négy éve összevonják, és vagy egy vidéki, vagy egy bu­dapesti jelölt kapja. Izgalmas kategória az adott évben meg­nyílt legígéretesebb szállodák versenye, amelybe a megújul­va piacra lépőket és a visszaté­rőket is rendre benevezik. Magyarország legjobb kon­ferenciaszállodái az idén a 3 csillagos Varga Tanya Ho­tel Konferencia és Szabadidő Központ, a 4 csillagos Buda­pest Danubius Hotel Helia, a Lifestyle Hotel Mátra és az 5 csillagos Corinthia Hotel Bu­dapest. A legígéretesebb szál­loda idén az Ibis Styles Buda­pest Airport. MW A nem fővárosi rendezvények hatásait is vizsgálták Új fesztiválkutatás készült TURIZMUS A Magyar Turiszti­kai Szövetség sajtótájékozta­tóján mutatták be a tizenhá­rom év után újra elkészített magyar fesztiválkutatást. El­hangzott: a 2016-os rendezvé­nyeket górcső alá vevő vizsgá­lat célja, hogy legyenek olyan támpontok, amelyeket szám­ba vehetnek a szervezők és a támogatók is. A Magyar Mű­vészeti Akadémia, a Magyar Fesztiválszövetség (MF) és az Örökség Kultúrpolitikai Inté­zet (OKI) által készített kuta­tásból kiderült, hogy a minisz­tériumok és háttérintézmé­nyeik több mint öt és fél milli­árd forint támogatást nyújtot­tak az adott időszakban. A vidéki önkormányzatok a helyi, összművészeti és köny­­nyűzenei fesztiválokat támo­gatták leginkább. E rendez­Hagyományőrzés Fotó: MTI vényekkel a legfőbb megjelölt cél a hagyományőrzés, a helyi identitás biztosítása, a község ismertségének növelése, vala­mint a vidéki turizmus erő­sítése volt. Az önkormányza­tok fontos pozitívumként ér­tékelték a kapcsolattartás le­hetőségét a testvértelepülé­sekkel, a közösségépítést, a gasztronómiai hagyományok megőrzését, a lokálpatriotiz­mus erősödését, a lakossági elégedettség növekedését, va­lamint a szórakoztatást. Mak­­ranczi Zsolt, az OKI igazgatója elmondta: fontos lenne a fesz­tiválok másodlagos gazdasági hatását is vizsgálni. Szó volt a nemzetközi vál­lalati rendezvények erős nem­zetgazdasági hatásáról is. Ganczer Gábor, a Magyar Ren­dezvényszervezők és -szolgál­tatók Szövetsége (MARESZ) elnöke, a Hungexpo vezér­­igazgatója szerint hazánk jó ár-érték arányú helyszínnek számít Európában, és Buda­pest mellett a magyar vidék is kínál lehetőségeket. Lapunk kérésére elmond­ta, hogy a vidéki helyszínek kiválasztásában a szervezők döntéseit együttesen befolyá­solja a távolság, valamint a jó infrastruktúra, a jó meg­közelíthetőség megléte. Már­ta István, az MF elnöke kö­zölte: alakulóban van egy Er­délyi Magyar Fesztiválszövet­ség is, de a szervezetük a többi határon túli területet is segít­heti a tapasztalataival. A kuta­tást hamarosan kiadványként is publikálják, és elérhető lesz az Örökségintézet.hu oldalon. MW

Next

/
Thumbnails
Contents