Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-26 / 120. szám

A MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 26., SZOMBAT Közmunkára ítélték a lopkodós vádlottat DOMBÓVÁR Háromszáz óra fi­zikai munkakörben végrehaj­tandó közérdekű munkára ítélt egy harmincöt éves férfit lopás miatt a Dombóvári Járás­­bíróság. A közérdekű munkát hetente legalább egy napon a szabadidejében, vagy a heti pi­henőnapon, díjazás nélkül kö­teles elvégezni. Ha a vádlott a munkát, vagy annak hátralé­vő részét saját hibájából nem végzi el, azt szabadságvesztés­re kell átváltoztatni. Négy óra közérdekű munkának egy na­pi fogházbüntetés felel meg. A vádlottnak egy magánfélnek több mint harmincnyolcezer, a városi önkormányzatnak pe­dig több mint száznyolcvan­nyolcezer forint kártérítést, az államnak háromezer forint il­letéket és több mint hetven­hétezer forint bűnügyi költsé­get kell megfizetnie. A vádlott vagyontalan, rok­kantsági ellátásban részesül, kiskorú gyermeke nincs. Bün­tetlen előéletű, de hátrányos jogkövetkezmények alatt áll, ugyanis a bíróság ugyancsak lopás miatt három év próbá­ra bocsátotta, majd mivel társ­tettesként ismét lopott, a pró-A vádlott a tárgyalá­son vállalta a károk megtérítését baidőt megszüntetve a bíró­ság száznegyven óra közérde­kű munkára ítélte. A férfi ta­valy nyáron, valamikor június 11. és július 9. között benyom­ta egy magántulajdonban lé­vő épületben lévő női WC ab­lakát, majd ellopta az öblítés­re szolgáló három golyós csa­pot, a mosdó csaptelepét és azokat fémhulladékként elad­ta. A pénzt megélhetésére for­dította. Július 19-e és augusztus 9-e között, pontosan meg nem ha­tározható időben a Szigetredő­­ben a futópálya mellett kiépí­tett világítás öt kandeláberé­nek talpbetonjából kiálló vil­lamos kábelből ötször fél mé­ternyi szakaszt levágott, majd ezt is eladta. A kábel értéke nem volt nagy, de rongálással a teljes százhetvennégy méter tömör, energiaátviteles világí­tás-technikai kábel használ­hatatlanná vált. 1.1. A cseresznye is beérett, de egyelőre nagyon drága Leérik az eper, most kell gyorsan befőzni Egymás után érnek be a ha­zai gyümölcsök. Az eper már leérőben van, de megje­lent a cseresznye, a meggy, a ribizli, a málna és hama­rosan a korai sárgabarack is. Tolna megyében az idén a termelők a közepesnél gyengébb termésre számí­tanak cseresznyéből és ba­rackból. Eperből már csak a jövő hétre ígérnek kisebb mennyiséget a termelők. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Alig vártuk, hogy megjelenjenek a boltokban és a piacokon az első hazai gyümöl­csök. Az eper jól indított, már május közepén lehetett vásá­rolni belőle, igaz, akkor kiló­jáért ezernégyszáz forintot is elkértek. Pár héttel később ol­csóbb lesz, akkor érdemes be­főzni, mondták a termelők, ez igaz is lett, hiszen hétszáz fo­rintért lehet kapni belőle. Most a cseresznye és a meggy ára húzós, hatszáz fo­rinttól kilencszázötvenig ter­jedő skálán mozog a kilónkén­ti ár. A termelők azt mondták a szekszárdi piacon, hogy egy­részt kevés lett, másrészt azt is válogatni kell, hiszen az esőtől sok megrepedt. Általában kis­gyermekes anyukák vásárol­nak belőle harminc-negyven dekát, fél kilót. Hazánkban összesen két­­ezer-nyolcszáz hektáron ter­mesztenek cseresznyét, a je­lentősebb termőterületek Pest (mintegy hatszáz hektár), He­ves (ötszáz hektár) és Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg (négy­százharminc hektár) megyék­ben vannak, de Tolna megyé­ben is akad egy-egy nagyobb ültetvény, például Kisvejkén. A friss piaci étkezési cseresznye szedése munkaerő-igényes fel­adat, ami a munkaerőhiány miatt egyre nehezebb. A beta­karított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresz­nyetermés tizenöt-húszezer A cseresznye szezonja még csak most keződődik. Gyenge termés várható Fotó: Makovics K. tonna között mozgott, a tava­szi, nyár eleji időjárástól füg­gően. Jellemzően virágzáskor a fagy, vagy a terméséréskor lehulló nagy mennyiségű csa­padék okozhat kárt. Kisvejkén az idén cseresz­nyéből gyenge mennyiségre számítanak, mondta Szénási Tibor, a termelőkből alapított szövetkezet elnöke. Kiskeres­kedelmi mennyiséget tudnak csak kiszolgálni, mert a várt­nak a fele termett az idén. Tő­lük ötszáz-hatszáz forint kö­rüli áron veszik át a kereske­dők, akik erre teszik rá még a saját hasznukat. Szénási Ti-A szekszárdi Kelemen Éva azért készít otthon minden év­ben dzsemet, befőttet, sava­nyúságot, mert így legalább tudja a család, hogy mit eszik, és még spórolni is lehet. Még a drágább alapanyagárak mel­lett is megéri a befőzés, állítja. Spórolni úgy tud, hogy a gyü­mölcsöt közvetlenül a terme­lőktől veszik. Nem kell hozzá nagy ismeretség, hiszen sok­szor egymástól is hallják a há­bor azt is elmondta, meggy­ből szép mennyiségre számíta­nak, de sárgabarackból kilenc­venöt százalék körüli a fagyká­ruk, így ebből a gyümölcsből alig lesz termés. A korai fajták teljesen elfagytak, a középéré­­sűek közül van néhány fa, me­lyen talán lesz gyümölcs. Az eperszezonnak a jövő hét közepén vége lesz, mond­ta Bényi András, a faddi Venyi­ge szövetkezet tagja. Ilyen ko­rai kezdésre és szezonzárásra nem is emlékszik, tette hozzá, pedig idén ez a tizenkilencedik évük. A szokatlan meleg „ösz­­szetolta” a fajtákat, így az átla­ziasszonyok, hol vannak „szedd magad” akciók, vagy hol lehet közvetlenül a termelőtől vásá­rolni. - Meggyből, málnából, ribizliből nemcsak lekvár, de szörp is készül - mondta Éva, aki három gyermek édesanyja. - Igyekszek minimális tartósí­tószert használni, a befőtteket dunsztolom, azzal tartósítok. A két nagylányom is sokat segít, felcímkézzük, szépen díszítjük az üvegeket. gosnál tíz nappal rövidebb lett az érési időszak. A boltokban már megjelent az importból származó sárga­barack, zömében Dél-Olasz­­országból. Dodozban, fél kilós csomagolásban, hatszáz forint körüli áron kínálják a világos­sárga színű, apró barackokat. A hazaira még két-három hetet várni kell. A legnagyobb fagy­kár a déli megyéket érintette, így várhatóan itt lesz a legdrá­gább a barack. Az országban egy átlagos év­ben nyolcszáz-kilencszázezer tonna gyümölcs terem a ter­méktanács adatai szerint. Ehe­lyett az idén jó, ha a felét beta­karíthatják a termelők. A ki­­lencszázezer tonna gyümölcs­ből ötszázezer szokott lenni az alma, úgy tűnik, ezen a te­rületen az idén nem lesz jelen­tős visszaesés. Az alma várha­tóan jobb idei termése így ja­víthat a feldolgozók üzleti szá­main, de még nincs vége az év­nek. Értékben azonban rend­re a csonthéjas gyümölcs: a meggy, a kajszi, az őszibarack adja a gyümölcsszektor - ta­valy mintegy nyolcvanhétmil­­liárd forint - termelési értéké­nek nagyobbik felét. Az otthon készített dzsem az igazi Áldást kértek borra, szőlőre, gyümölcsre BÁTASZÉK Szent Orbánt, a sző­lészek, borászok védőszent­jét nagy becsben tartják a me­gye borvidékein. Minden év­ben misét tartanak a tiszte­letére május 25-én, Bátaszé­­ken, az Orbán-hegyen. Teg­nap azonban a gyülekező fel­hők miatt - no és a napok óta menetrendszerűen késő dél­után érkező vihar miatt - Kür­tösi Krisztián katolikus plébá­nos úgy határozott, hogy nem a hegyen, hanem a Nagybol­dogasszony templomban tart­ják meg a szentmisét. A misét Wigand István bonyhádi plébános mutat­ta be, aki a megjelent hívek­kel, szőlő- és bortermelőkkel együtt Szent Orbánhoz imád­kozva kért áldást az idei ter­mésre, szőlőre, gyümölcsösre. A szentmisét követően most sem maradt el helyi ter­melők kiváló borainak kósto­lása, illetve az ehhez kínált kráfli, amely sváb recept sze­rint készült diós, kelt süte­mény. A vendéglátást a temp­lom előterében, illetve az ud­varában oldották meg az ál­dást kérő hívek. M. l. A régió gazdasága a nyertes SZENTLŐRINC A tavaly útjára in­dított Vállalkozók napján több mint száz érdeklődő vállalko­zás és szakember vett részt, fo­gadta el a Baranya Megyei Vál­lalkozói Központ Alapítvány meghívását. Már az első alka­lom megmutatta, hogy igény van az ilyen kötetlen, de szak­mailag tartalmas események­re, ezért az idén is megrendez­ték a Vállalkozók Napját a vá­rosban. A tegnap tartott ren­dezvényen a kerekasztal-be­­szélgetés egyik fő kérdése a foglalkoztatáspolitika és ver­senyképesség volt, melyről a gazdasági élet szakemberei és maguk a vállalkozások is el­mondták véleményüket. A szervezők szerint az ilyen jellegű fórumok a régió gazda­ságának erősítését szolgálják, így ennek szellemében folytat­ják tovább a programot. TN Kulturális párhuzamok, avagy a szerb Koszovó és a magyar Sárköz nincs is messze egymástól Hímzésben szemmel látható a hasonlatosság SZEKSZÁRD-BELGRAD Bár a szerb Koszovó és a magyar Sárköz több vonatkozásban is különbözik egymástól, a hím­zésben hasonlatosságok is fel­fedezhetőek. Ezt bizonyítja az a kiállítás, melyet tegnap dél­után Szekszárdon, a várme­gyeházán nyitott meg Barba­ra Avdalivic, Szerbia Köztár­saság Nagykövetségének kö­vet-tanácsosa. A két tájegység egymás mel­lé helyezett, hímzett ingujja­it, falvédőit, főkötőit, jegyken­dőit és párnáit háromnyelvű - szerb, magyar és angol - felira­tozással bemutató tárlat idén tavasszal már látható volt Belg-A kiállítást szeptember 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Makovics Kornél rádban: a közönség ugyanazt az anyagot tekintheti meg Tol­na megye székhelyén. Az együttműködés a Tolna Megyei Népművészeti Egyesü­let és a Vajdasági Magyar Folk­lórközpont gyümölcsöző mun­kakapcsolatának köszönhető. Utóbbi szerveződés szakem­berei nemcsak a sárközi, ha­nem a koszovói szerb hímzést is ismerték és feltűnt nekik né­hány közös jellegzetesség. Ezt követően kereste meg mindkét csapat a saját illeté­kes múzeumát, a szekszár­dit, illetve a belgrádit, kö­zös kutatást javasolva a té­makörben. Az eredmény szó szerint látványos lett. Tijana Colak-Antic Popovic, a Belgrádi Néprajzi Múzeum igazgatója köszöntőjében hang­súlyozta, hogy a kiállítás ked­vező fogadtatásban részesült Szerbiában. A nemzeti kultú­ra - húzta alá - fontos örökség mindkét országban. Odor János, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója ki­fejezte azon reményét, hogy a tárlat hozzájárul a két nép kul­túrájának megismeréséhez. Vé­gezetül megköszönte dr. Milos Matic és dr. K. Németh András katalógusszerkesztők, valamint Irena Füeki és Fuksz Márta ku­rátorok munkáját. Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents