Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-26 / 120. szám
A MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 26., SZOMBAT Közmunkára ítélték a lopkodós vádlottat DOMBÓVÁR Háromszáz óra fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munkára ítélt egy harmincöt éves férfit lopás miatt a Dombóvári Járásbíróság. A közérdekű munkát hetente legalább egy napon a szabadidejében, vagy a heti pihenőnapon, díjazás nélkül köteles elvégezni. Ha a vádlott a munkát, vagy annak hátralévő részét saját hibájából nem végzi el, azt szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Négy óra közérdekű munkának egy napi fogházbüntetés felel meg. A vádlottnak egy magánfélnek több mint harmincnyolcezer, a városi önkormányzatnak pedig több mint száznyolcvannyolcezer forint kártérítést, az államnak háromezer forint illetéket és több mint hetvenhétezer forint bűnügyi költséget kell megfizetnie. A vádlott vagyontalan, rokkantsági ellátásban részesül, kiskorú gyermeke nincs. Büntetlen előéletű, de hátrányos jogkövetkezmények alatt áll, ugyanis a bíróság ugyancsak lopás miatt három év próbára bocsátotta, majd mivel társtettesként ismét lopott, a pró-A vádlott a tárgyaláson vállalta a károk megtérítését baidőt megszüntetve a bíróság száznegyven óra közérdekű munkára ítélte. A férfi tavaly nyáron, valamikor június 11. és július 9. között benyomta egy magántulajdonban lévő épületben lévő női WC ablakát, majd ellopta az öblítésre szolgáló három golyós csapot, a mosdó csaptelepét és azokat fémhulladékként eladta. A pénzt megélhetésére fordította. Július 19-e és augusztus 9-e között, pontosan meg nem határozható időben a Szigetredőben a futópálya mellett kiépített világítás öt kandeláberének talpbetonjából kiálló villamos kábelből ötször fél méternyi szakaszt levágott, majd ezt is eladta. A kábel értéke nem volt nagy, de rongálással a teljes százhetvennégy méter tömör, energiaátviteles világítás-technikai kábel használhatatlanná vált. 1.1. A cseresznye is beérett, de egyelőre nagyon drága Leérik az eper, most kell gyorsan befőzni Egymás után érnek be a hazai gyümölcsök. Az eper már leérőben van, de megjelent a cseresznye, a meggy, a ribizli, a málna és hamarosan a korai sárgabarack is. Tolna megyében az idén a termelők a közepesnél gyengébb termésre számítanak cseresznyéből és barackból. Eperből már csak a jövő hétre ígérnek kisebb mennyiséget a termelők. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Alig vártuk, hogy megjelenjenek a boltokban és a piacokon az első hazai gyümölcsök. Az eper jól indított, már május közepén lehetett vásárolni belőle, igaz, akkor kilójáért ezernégyszáz forintot is elkértek. Pár héttel később olcsóbb lesz, akkor érdemes befőzni, mondták a termelők, ez igaz is lett, hiszen hétszáz forintért lehet kapni belőle. Most a cseresznye és a meggy ára húzós, hatszáz forinttól kilencszázötvenig terjedő skálán mozog a kilónkénti ár. A termelők azt mondták a szekszárdi piacon, hogy egyrészt kevés lett, másrészt azt is válogatni kell, hiszen az esőtől sok megrepedt. Általában kisgyermekes anyukák vásárolnak belőle harminc-negyven dekát, fél kilót. Hazánkban összesen kétezer-nyolcszáz hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy hatszáz hektár), Heves (ötszáz hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (négyszázharminc hektár) megyékben vannak, de Tolna megyében is akad egy-egy nagyobb ültetvény, például Kisvejkén. A friss piaci étkezési cseresznye szedése munkaerő-igényes feladat, ami a munkaerőhiány miatt egyre nehezebb. A betakarított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés tizenöt-húszezer A cseresznye szezonja még csak most keződődik. Gyenge termés várható Fotó: Makovics K. tonna között mozgott, a tavaszi, nyár eleji időjárástól függően. Jellemzően virágzáskor a fagy, vagy a terméséréskor lehulló nagy mennyiségű csapadék okozhat kárt. Kisvejkén az idén cseresznyéből gyenge mennyiségre számítanak, mondta Szénási Tibor, a termelőkből alapított szövetkezet elnöke. Kiskereskedelmi mennyiséget tudnak csak kiszolgálni, mert a vártnak a fele termett az idén. Tőlük ötszáz-hatszáz forint körüli áron veszik át a kereskedők, akik erre teszik rá még a saját hasznukat. Szénási Ti-A szekszárdi Kelemen Éva azért készít otthon minden évben dzsemet, befőttet, savanyúságot, mert így legalább tudja a család, hogy mit eszik, és még spórolni is lehet. Még a drágább alapanyagárak mellett is megéri a befőzés, állítja. Spórolni úgy tud, hogy a gyümölcsöt közvetlenül a termelőktől veszik. Nem kell hozzá nagy ismeretség, hiszen sokszor egymástól is hallják a hábor azt is elmondta, meggyből szép mennyiségre számítanak, de sárgabarackból kilencvenöt százalék körüli a fagykáruk, így ebből a gyümölcsből alig lesz termés. A korai fajták teljesen elfagytak, a középérésűek közül van néhány fa, melyen talán lesz gyümölcs. Az eperszezonnak a jövő hét közepén vége lesz, mondta Bényi András, a faddi Venyige szövetkezet tagja. Ilyen korai kezdésre és szezonzárásra nem is emlékszik, tette hozzá, pedig idén ez a tizenkilencedik évük. A szokatlan meleg „öszszetolta” a fajtákat, így az átlaziasszonyok, hol vannak „szedd magad” akciók, vagy hol lehet közvetlenül a termelőtől vásárolni. - Meggyből, málnából, ribizliből nemcsak lekvár, de szörp is készül - mondta Éva, aki három gyermek édesanyja. - Igyekszek minimális tartósítószert használni, a befőtteket dunsztolom, azzal tartósítok. A két nagylányom is sokat segít, felcímkézzük, szépen díszítjük az üvegeket. gosnál tíz nappal rövidebb lett az érési időszak. A boltokban már megjelent az importból származó sárgabarack, zömében Dél-Olaszországból. Dodozban, fél kilós csomagolásban, hatszáz forint körüli áron kínálják a világossárga színű, apró barackokat. A hazaira még két-három hetet várni kell. A legnagyobb fagykár a déli megyéket érintette, így várhatóan itt lesz a legdrágább a barack. Az országban egy átlagos évben nyolcszáz-kilencszázezer tonna gyümölcs terem a terméktanács adatai szerint. Ehelyett az idén jó, ha a felét betakaríthatják a termelők. A kilencszázezer tonna gyümölcsből ötszázezer szokott lenni az alma, úgy tűnik, ezen a területen az idén nem lesz jelentős visszaesés. Az alma várhatóan jobb idei termése így javíthat a feldolgozók üzleti számain, de még nincs vége az évnek. Értékben azonban rendre a csonthéjas gyümölcs: a meggy, a kajszi, az őszibarack adja a gyümölcsszektor - tavaly mintegy nyolcvanhétmilliárd forint - termelési értékének nagyobbik felét. Az otthon készített dzsem az igazi Áldást kértek borra, szőlőre, gyümölcsre BÁTASZÉK Szent Orbánt, a szőlészek, borászok védőszentjét nagy becsben tartják a megye borvidékein. Minden évben misét tartanak a tiszteletére május 25-én, Bátaszéken, az Orbán-hegyen. Tegnap azonban a gyülekező felhők miatt - no és a napok óta menetrendszerűen késő délután érkező vihar miatt - Kürtösi Krisztián katolikus plébános úgy határozott, hogy nem a hegyen, hanem a Nagyboldogasszony templomban tartják meg a szentmisét. A misét Wigand István bonyhádi plébános mutatta be, aki a megjelent hívekkel, szőlő- és bortermelőkkel együtt Szent Orbánhoz imádkozva kért áldást az idei termésre, szőlőre, gyümölcsösre. A szentmisét követően most sem maradt el helyi termelők kiváló borainak kóstolása, illetve az ehhez kínált kráfli, amely sváb recept szerint készült diós, kelt sütemény. A vendéglátást a templom előterében, illetve az udvarában oldották meg az áldást kérő hívek. M. l. A régió gazdasága a nyertes SZENTLŐRINC A tavaly útjára indított Vállalkozók napján több mint száz érdeklődő vállalkozás és szakember vett részt, fogadta el a Baranya Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány meghívását. Már az első alkalom megmutatta, hogy igény van az ilyen kötetlen, de szakmailag tartalmas eseményekre, ezért az idén is megrendezték a Vállalkozók Napját a városban. A tegnap tartott rendezvényen a kerekasztal-beszélgetés egyik fő kérdése a foglalkoztatáspolitika és versenyképesség volt, melyről a gazdasági élet szakemberei és maguk a vállalkozások is elmondták véleményüket. A szervezők szerint az ilyen jellegű fórumok a régió gazdaságának erősítését szolgálják, így ennek szellemében folytatják tovább a programot. TN Kulturális párhuzamok, avagy a szerb Koszovó és a magyar Sárköz nincs is messze egymástól Hímzésben szemmel látható a hasonlatosság SZEKSZÁRD-BELGRAD Bár a szerb Koszovó és a magyar Sárköz több vonatkozásban is különbözik egymástól, a hímzésben hasonlatosságok is felfedezhetőek. Ezt bizonyítja az a kiállítás, melyet tegnap délután Szekszárdon, a vármegyeházán nyitott meg Barbara Avdalivic, Szerbia Köztársaság Nagykövetségének követ-tanácsosa. A két tájegység egymás mellé helyezett, hímzett ingujjait, falvédőit, főkötőit, jegykendőit és párnáit háromnyelvű - szerb, magyar és angol - feliratozással bemutató tárlat idén tavasszal már látható volt Belg-A kiállítást szeptember 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Makovics Kornél rádban: a közönség ugyanazt az anyagot tekintheti meg Tolna megye székhelyén. Az együttműködés a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület és a Vajdasági Magyar Folklórközpont gyümölcsöző munkakapcsolatának köszönhető. Utóbbi szerveződés szakemberei nemcsak a sárközi, hanem a koszovói szerb hímzést is ismerték és feltűnt nekik néhány közös jellegzetesség. Ezt követően kereste meg mindkét csapat a saját illetékes múzeumát, a szekszárdit, illetve a belgrádit, közös kutatást javasolva a témakörben. Az eredmény szó szerint látványos lett. Tijana Colak-Antic Popovic, a Belgrádi Néprajzi Múzeum igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kiállítás kedvező fogadtatásban részesült Szerbiában. A nemzeti kultúra - húzta alá - fontos örökség mindkét országban. Odor János, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója kifejezte azon reményét, hogy a tárlat hozzájárul a két nép kultúrájának megismeréséhez. Végezetül megköszönte dr. Milos Matic és dr. K. Németh András katalógusszerkesztők, valamint Irena Füeki és Fuksz Márta kurátorok munkáját. Sz. Á.
