Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-23 / 117. szám

2018. MÁJUS 23., SZERDA GAZDASÁG Y A sötétpiros, ropogós gyümölcs a legnépszerűbb Szedik a cseresznyét A termőterület évek óta nő, az idei termés megközelítheti a 20 ezer tonnát Fotó: MTI A Heineken a magyar a komlóra akar alapozni ÖSSZEFOGÁS Stratégiai együtt­működési megállapodást kö­tött a magyar komlótermesztés újjáélesztése érdekében a Ma­gyar Ökumenikus Segélyszer­vezet és a Heineken Hungária Zrt, a vállalat 30 millió forint­tal támogatja ezt a programot - mondta el Nagy István agrármi­niszter az aláírási ceremónián. Hangsúlyozta, a kormány fe­lelős a vidéken élőkért, és szá­mukra megélhetést szeretné­nek biztosítani. A hosszú távú cél ugyanis az, hogy mintegy 50 ezer ember átkerülhessen a közmunkaprogramból az agrá­raimba. A miniszter kiválónak Ötvenezer közmun­kás kerülhet vissza a mezőgazdaságba nevezte a magyar árpára vonat­kozó együttműködést, amely­nek köszönhetően a Soproni sör mostanra már száz százalékban magyar gabonából készül. Lehel László, a segélyszer­vezet elnök-igazgatója elmond­ta, a Heineken támogatásá­val megvalósuló komlóültet­vény szorosan kapcsolódik a se­gélyszervezet Somogy megyei kastélyosdombói modellprog­ramjához. A Barcsi kistérség­ben immár nyolc éve zajló nagy­szabású szociális projekt hátrá­nyos helyzetű családoknak se­gít. A támogatásból a segély­­szervezet egy hektáron kezd­heti meg a komló termesztését, amellyel a háztartások munka­­lehetőséghez jutnak. Az első pa­lántákat várhatóan ősszel ülte­tik el Kastélyosdombón. Jósé Matthijsse, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója közölte, arra törekednek, hogy söreiket főleg helyi alapanya­gokból készítsék és hozzájárul­janak a helyi gazdaságok fej­lődéséhez. A vállalat olyan ha­zai komlóhoz jut, amely őrzi a magyar termőföld értékeit. Ki­tért arra is, hogy 2017-től a Sop­roni sört 100 százalék magyar árpából főzik, ezzel támogatva több mint száz magyar gazdát. Idén már a Soproni radlerekhez használt meggy és bodza is ma­gyar. MW Megkezdődött a legkorábbi cseresznyefajták szedése. Ez annak köszönhető, hogy felgyorsította a gyümölcs érését a hirtelen felmelege­déssel érkezett tavasz. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PIAC A legkorábbi érésű cse­resznyefajták (a Münchebergi korai, a Májusi korai, a Pomázi hosszúszárú, a Rita) szedése már a napokban megkezdő­dött. A szezon a május utolsó, és június első napjaiban érő Bigarreau Burlat fajtával in­dul majd be igazán. A vásár­lók többnyire a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyü­mölcsöt keresik. A késői érésű fajták július közepéig is elér­hetőek - közölte lapunkkal az Nemzeti Agrárkamara. Magyarországon összesen 2800 hektáron termeszte­nek cseresznyét, a legna­gyobb termőterületek Pest, Heves, Szabolcs-Szatmár-Be­­reg és Bács-Kiskun megyé­ben vannak. Az étkezési cse­resznye szedése a munkaerő­­hiány miatt egyre nehezebb; a betakarított mennyiség na­gyobb része a feldolgozóipar­ba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés 15-20 ezer tonna között mozgott, a tava­szi, nyár eleji időjárástól füg­gően. Általában virágzáskor a fagy vagy a terméséréskor le­hulló nagy mennyiségű csa­padék okozhat kárt. Mintegy NAK A tagdíjrendszer megvál­toztatásáról döntött küldöttgyű­lésén a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara (NAK). A tagdíjsávok módosítása az arányosabb te­herviselést és az átláthatóbb, egyszerűbb struktúra kialakí­tását teszi lehetővé. Ezentúl az eddigi 11 helyett hét tagdíjsáv lesz - írta meg a Magyar Idők. 700 termelő foglalkozik piaci áru termesztésével. A termő­­terület az elmúlt 15 évben.fo-A legalsó szinten, vagyis a legfeljebb hatszázezer forint nettó árbevételű gazdálkodók esetében nem lesz változás, ők továbbra is évi kétezer forint hozzájárulást fizetnek a közös kasszába, ahogyan a tagdíj maximuma is évi egymillió fo­rint marad. A tagok csaknem 85 százalékánál tehát a tag­lyamatosan nőtt, a becsült ter­mésmennyiség az idén meg­közelítheti a 20 ezer tonnát. díj nem változik, kilenc szá­zalékuk pedig kevesebb tag­díjat fizet majd. A változások alapvetően a kis- és közepes agrár-élelmiszerpiaci szerep­lőket érintik. A küldöttgyűlés emellett más tagdíjbevallással és -fizetéssel összefüggő ked­vezményekről is döntött: en­nek értelmében két héttel -Nagy kihívás, hogy a fo­gyasztói elvárások mellett a kereskedelmi és a termesztés­technológiai szempontoknak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emel­hető az intenzív, jég- és esővé­dő fóliával takart ültetvénye­ken, de ezek beruházási költ­sége magas. Szakmailag indo­kolt az új ültetvényeken a spe­ciális rovarvédő háló felszere­lése is, ami tovább drágítja a beruházást. augusztus 15-éig - meghosz­­szabbodik a díjfizetési határ­idő. A kedvezményre jogosító igazoló dokumentumokat pe­dig ezentúl nemcsak a beval­lással egyidejűleg, hanem azt követően egy évig benyújthat­ják az érintettek. A halasztást és a részletfizetést is bármi­kor kérhetik a tagok. MW Munkahelyet teremthet az új hazai sportmárka BEFEKTETÉS A nyár közepén be­mutatkozó új magyar sport­szermárka, a 2rule és az ah­hoz kapcsolódó termékkíná­lat kialakítása július végén fe­jeződik be, a nyilvánosság­ra került jelkép nem a végle­ges változat. Mindezt Kővári Ágnes, a Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója mondta a Magyar Időknek, miután több sajtótámadás érte a magyar ter­mék ötletét. Hozzátette: a hazai sportvilág évek óta milliárdo­­kat fizet a nagy külföldi sport­szergyártóknak, magyar ruhá­zati ipar híján ugyanis a nem­zetközi márkák nyernek hasz­not erről a területről. Kiemelte: semmi mást nem tesznek, mint amit az összes többi nemzet tesz. A lengyelek, franciák évek óta saját márkát menedzselnek a sportban, és az olaszoknál, a németeknél, szer­­beknél, ukránoknál, hollandok­nál is nemzeti termékekben lép­nek pályára a válogatott sporto­lók. - Célunk, hogy új munka­helyeket teremtsünk ezen a te­rületen és hazai körben tud­juk megoldani a termékgyár­tást - mondta. Kővári Ágnes kifejtette: együttműködés ala­kult ki például a rakamazi cipőgyártókkal, ennek lényege, hogy munkát biztosítsunk szá­mukra, illetve a saját terméke­ink előállítása megvalósuljon. Hazánkban húsz éve nincs tex­tilgyártás, hosszabb távon leg­alább egy újrahasznosító folya­matot szeretnénk ezen a téren is realizálni. Jelenleg három varroda dolgozik nekünk bér­munkában Kecskeméten, Gom­bán, Jászberényben, és a befek­tetővel közös szándékunk a ha­zai könnyűipar bizonyos szintű újjáélesztése - összegezte a ve­zérigazgató. A plágiumvádak kapcsán el­mondta, nem engedélyezte vol­na a hivatal a lógó ábrás levé­dését, ha annak képi megje­lenítésével vagy a márkanév­vel bármiféle probléma volna. A 444.hu hírportál azon vád­jára, miszerint Nigériában már létezik a 2rule márka a ruhá­zati piacon, leszögezte: évekkel ezelőtt már megszűnt az emlí­tett vállalkozás. MW Jelentős a török import A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna Körül alakul, és elsősorban a környező orszá­gokba, valamint a Baltikum­ba irányul. Az import ezt meg­haladja, eléri a 2-3 ezer tonnás mennyiséget, javarészt Törökor­szágból érkezik, amikor a ma­gyar áru is a piacon van. Ebből is látható, a termelés fejleszté­sében még van fantázia, mert egyelőre még a hazai fogyasz­tói igényeket sem lehet teljes mértékben kielégíteni. Két héttel meghosszabbítja az agrárkamara a határidőt így kell majd tagdíjat fizetni Egyre több a tisztán elektromos hajtású gépkocsi, ösztönző a másfél milliós támogatás Élen járunk új autók vásárlásában az EU-ban JÁRMŰ Uniós szinten a legtöbb új autót Magyarországon ad­ták el áprilisban. Míg - a múlt év áprilisához viszonyítva - az EU-ban 9,6 százalékkal, addig hazánkban 38,9 százalékkal, azaz 12 056 új gépjárművel nőtt az eladások száma. A nagy emelkedés mögött az alacsony bázis állt, adta hírül a Magyar Idők. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesü­letének (MGE) ügyvezető el­nöke szerint a hazai személy­autó-piac még mindig nem ér­te el azt az arányt, amely a 3,2 milliós flotta megújításához szükséges. Az egyesület erre az évre 125 ezer eladással szá­mol, de az áprilisihoz hasonló jó eredményeknek köszönhe­tően valószínűleg elérhetjük a 130 ezret is. A szakember szerint az új gépkocsik 40 százaléka magánvásárlókhoz került, bár az egy-három autós céges üz­letek is magánvásárlásnak te­kinthetők, így az arányuk akár 50 százalékra is felugor-A lakosságnál is kelendő a lízing Az idén tovább nőhet a hazai lakossági gépjármű-finanszí­rozási piac - írta meg a Világ­­gazdaság. A magánszemé­lyek által finanszírozott összeg tavaly meghaladta a mintegy 41 milliárd forintot, a bővülés 2016-hoz képest csaknem 65 százalékos volt. Az új autók 40 százaléka tartósan lízingfinan­szírozással kerül tulajdonos­hoz. A Magyar Nemzeti Bank hi­tel- és lízingválasztó alkalmazá­sában a héten ötvenféle forint­alapú lízingkonstrukció szere­pelt, 40 százalékuk akciósán, többségük egyes márkák mo­delljeire vonatkozóan. hat. Persze ne felejtsük el, hogy a válság előtti években, vagyis 2005-2007 között a háztartá­sok részesedése elérte a hetven százalékot. Az áprilisi növekvő eladások mögött az MGE sze­rint az alacsony betéti kamat és a mostanra kifutott deviza­alapú hitelek nagy részének le­zárása áll. Az elnök örvendetesnek ne­vezte, hogy egyre több a tisz­tán elektromos hajtású gép­kocsi, a pozitív trend a leg­feljebb másfél millió forin­tos beszerzési támogatásnak, a töltő-infrastruktúra foko­zatos kiépülésének és egyéb kedvezményeknek köszönhe­tő. Az MGE szerint idén 2000- 2500 kibocsátásmentes gép­járművet helyezhetnek forga­lomba Magyarországon. MW Bevállalták a lízinges konstrukciót Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents