Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-19 / 115. szám
12 KULTÚRA 2018. MÁJUS 19., SZOMBAT HÍREK Eltüntették a hamis molinót KOLOZSVÁR A történelemhamisító molinó eltávolítására szólította fel a kolozsvári városházát a kétnyelvűségért küzdő Musai-Muszáj csoport. A kolozsvári polgármesteri hivatal utasítására el is távolították a molinót. A civil szervezet azt kifogásolta, hogy a polgármesteri hivatal az idei Kolozsvári Városnapok alkalmából a Fő tér nyugati sarkára kihelyezte egy, a 20. század elejéről származó, a Státus-palotákat ábrázoló kép óriásposzter-reprodukcióját, az eredetihez képest azonban a városháza poszteréről eltávolították a magyar vonatkozású üzletneveket és feliratokat, ezzel tagadva a várostörténelmi multikulturális identitását. MW A régészet napját ünnepük PROGRAMOK Május 26-án, szombaton múzeumok, egyetemek és kutatóintézetek nyitják meg raktáraikat az érdeklődők előtt, akiket számos helyszínen ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, kézműves, gasztronómiai és zenei programok is várnak. Egyebek közt Tatabányán egy nemrégiben feltárt különleges rézkori sír ölelkező emberpárjának történetét göngyölíthetik fel az érdeklődők, Zalaegerszegen római sírköveket bírnak szóra a régészek, míg Pécsett Maximinust, a rettenetes pannóniai bajkeverőt lehet megismerni. MW A világ első papírpénze KÍNA A világ első papírpénzének tartott kínai csiaozi (jiaozi) kőbe vésett mására bukkantak a délnyugat-kínai Csungking térségében. Ezen a régészeti lelőhelyen gyakran találnak ősi fémpénzek kőbe vésett mására, de ez az első olyan eset, hogy papírpénzvéset kerül a régészek kezébe - mondta az illetékes. MW Lenyomaf a pompeji lóról POMPEJI Egy versenyló lenyomatára bukkantak a pompeji régészeti parkon kívül. A területen egy egész istállót fedeztek fel, benne lovak maradványaival. Láthatóvá vált egy bal oldalán fekvő ló lenyomata, az állatot vélhetően futás közben érte a halál a Vezúv Kr. u. 79-ben bekövetkezett kitörésekor. Dario Franceschini olasz kulturális miniszter egyedülállónak nevezte a leletet. MW Ősi város Kurdisztánban Egy elveszett ősi város, Mardaman mintegy 4800 éves romjait fedezték fel a régészek az észak-iraki kurdisztáni autonóm régióban. A németországi Heidelbergi Egyetem nyelvész-kutatói megfejtették a tavaly nyáron talált 92 ékírásos agyagtábla szövegeit, amelyek az ősi város, Mardaman - néhol Mardama - történetét írja le. Az új információk alapján beazonosíthatóvá váltak az ősi város romjai. MW „Mennyire kiszolgáltatottá tesz bennünket a múlt nem ismerése” Feltör a temetetlen múlt Nemcsak az áldozatok, de az egykori besúgók is köztünk élnek - mondja Horváth Pál, Erdélyből elszármazott, Ausztriában élő üzletember, aki könyvet írt a román kommunista titkosrendőrség, a hírhedt Securitate besztercei működéséről. Fábián Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu- Szerzőtársával, Mersdorf Ilonával azt mutatják be, hogyan hálózta be a román titkosrendőrség a hetvenes években Beszterce értelmiségét Miért adja egy külhonban élő üzletember könyvírásra a fejét, méghozzá ilyen, cseppet sem romantikus témában?- Eredetileg nem a könyvírás volt a célom, hanem édesapám múltjának tisztázása. A könyv gondolatát akkor vetettem fel unokatestvéremnek, Mersdorf Ilonának, mikor ráébredtem, hogy a hírhedt Securitate archívumaiból előbányászott anyag túlmutat családunk történetén, benne van a besztercei magyar közösség korabeli története. Mivel én voltam az első, aki belelapozott a dokumentumokba, úgy éreztem, enyém a felelősség, hogy megosszam tudásomat az érintettekkel, elsősorban a besztercei és az erdélyi magyar közösséggel. A kutatás felé azok a vádak indítottak el, amelyek édesapámmal kapcsolatban az erdélyi magyar sajtóban megjelentek, és amelyek le akarták rombolni azt a képet, amit én és családom őriztünk róla. Azért menekültünk el Romániából 1985-ben édesanyámmal, mert édesapám halála után minket is célkeresztjébe fogott a Securitate. Édesanyám bűne az volt, hogy folytatta édesapám közösségépítő munkáját, a besztercei magyar színjátszó csoport irányítását és a szabadegyetem szervezését. Lakásunkat és telefonunkat 1971-től folyamatosan lehallgatták, amire okot adott az is, hogy megfordult nálunk sok olyan neves erdélyi író, költő, publicista, tévés, mint Méhes György, Kányádi Sándor, Bodor Pál, Beke György. Engem már gimnazista koromtól a „barátaimmal” figyeltettek, A népismeret fontosságáról KÖNYV 1953 nyarán az akkor debütáló Csoóri Sándort magához hívta Veres Péter, ismerkedni próbált az ifjú tehetséggel. A találkozás maradandó nyomot hagyott a később nagy íróvá, költővé váló Csoóriban, azt vallotta: „A vele töltött délután véglegesen eldöntötte a sorsomat.” Mint írja: ettől kezdve másként nézett a világra, olyan részletekre is figyelt, amelyekre korábban soha. „Megértettem, hogy népismeret nélkül nincs önismeret se, s a történelmi ismereteink is csak huzat járta, lakatlan paloták” - idézte fel. Lezsák Sándor új verseskötetében ott a nyoma az elmúlt évtizedek történelmi eseményeinek és a népismeretnek. Annak a magyar léteszenciának, amit azok tudnak megírni, átadni, akik beavatottnak tekinthetők. Mert magyarul sokan tudnak írni, de magyaroknak már kevesen. A költő beavatott ember, gondolatait mindenki magáénak fogja érezni, aki nem szakadt el az élet útvesztőiben a nemzetétől. Lezsák megjárta a megismerés stációit, a leereszkedést, az alázatot, költeményeinek minden sorában megnyitja előttünk a gondolatok égig érő fáját sok-sok lombkoronával. Nekünk pedig csak Beszterce látképe az 1950-es években- Hogy látja, minden mozaikdarab a helyére került?- Úgy érzem, valóban pont került édesapám és családom történetének végére. De az önvizsgálat és megértés útját mindenkinek magának kell végigjárnia, és ez az út nem könnyű. Lezsák Sándor Horváth Pál és Mersdorf Ilona a múltat tisztázó könyvet írt Fotók: MW jelentéseit olvastam arról, hogy a Securitate utasítására hogyan környékezi meg apámat, épül be a színjátszó csoportba és családunk életébe, hogyan árul el magyarokat és szászokat egyaránt, míg öt év „munkájával” ki nem érdemli, hogy immár profi, képzett kémként Németországba küldjék. Nem mások leleplezése és újabb áldozatok gyártása volt a könyv célja, erre nagyon odafigyeltünk. De az, hogy ez az ember ma az Erdélyből elmenekült áldozat szerepében tetszeleg, és azoknak a beszterceieknek a körében jótékonykodik, akiket annak idején olyan szívesen eladott, döbbenetesen példázza, mennyire kiszolgáltatottakká tesz bennünket múltunk nem ismerése.- Pár hete Besztercén is bemutatták a könyvet. Hogyan élték meg a szereplők a kötetben szereplő számos új információt, a Szeku háttérmunkájáról, a besztercei magyar közösség tudatos leépítéséről, befolyásolásáról?- Nem könnyű a választ megfo;almazni. Mindenkinek van egy kialakított képe a múltról, és azt nem szívesen vizsk gátja felül. Az már ■ a diktatúra korával (kapcsolatos beszél- Jgetések során kiderült, hogy miközben mindenki tudta magáról, hogy áldozat, másokról könnyűszerrel elhitte, hogy besúgó. Most meg kell mindenkinek emésztenie, hogy ezzel maga is a Securitate tudatos manipulációjának esett áldozatul. Felkavaró volt nekünk, a szerzőknek a könyv bemutatóján azzal szembesülni, hogy mennyire megosztja még ma is az erdélyi magyar és román közvéleményt a múlt. LEZSÁK SÁNDOR: Misi, a puska és a lódenkabát. KIADÓ: Kairosz Kiadó. MEGJELENÉS: 2018. ÁR: 2400 Ft annyi a dolgunk, hogy szálljunk egyik ágról a másikra. Szakács Árpád olyan mondvacsinált ürügyekre hivatkozva, mint például az István, a király rockopera terjesztése. Ilona döntése volt, hogy végül is én kerültem a könyv történetének középpontjába, én lettem a mesélő, példázva azt, hogy elfeledettnek hitt múltunk utánunk nyúl a jelenbe is.- Kezébe került a dokumentum, amelyből kiderült, édesapja beszervezési kísérlete meghiúsult. Megnyugodott?- Persze. Óriási megkönnyebbülést jelentett. Borzasztó volt évekig hordozni a vádak keltette kételyt magamban. Édesapám, a besztercei líceum magyartanára volt. Nemcsak nekem, hanem több ezer tanítványának is a példaképet jelentette, akire felnéztünk. Mint a magyar közösség prominens tagja Könyvajánló kiszemelt áldozat volt, akit a Securitate addig zaklatott, míg nagyon fiatalon, alig negyvenhat évesen el nem vitte egy szívroham. A CNSAS (a Securitate irattárát vizsgáló országos tanács) irattárából előkerült, rá vonatkozó hat vaskos kötetnyi megfigyelési anyag több mint ezer oldala döbbenetes menynyiségű információt tartalmaz, amelyek édesapám sovinizmusát és a társadalmat fenyegető veszélyességét nem bizonyítják ugyan, de azt a kíméletlen következetességet igen, amivel megfigyelték őt és környezetét, követték minden lépését, lehallgatták minden szavát, beszervezték legszűkebb környezetének tagjait.- A rendszerváltás előtti Romániában a félmilliót is elérte a besúgók száma. Mit érzett, amikor kutatásai során feketén-fehéren kiderült, hogy például egyik közeli családi barátjuk, aki ma Lajoskomáromban él, és a közösség aktív, megbecsült tagja, éveken át jelentett az ön édesapjáról?- Nemcsak engem, de családtagjaimat is szíven ütötte a dolog. Sok informátor motivációját meg tudtam érteni, akiket durva zsarolással kényszerítettek besúgásra, vagy akik egyszerűen csak pénzért dolgoztak a hatalomnak. De Marikucza Péter édesapám kedvenc tanítványa volt, akit befogadtunk otthonunkba, és akit mindannyian megszerettünk. Megrázott, mikor cinikus Drámai riportfilm a szíriai pokolból DOKUMENTUMFILM Övék a mennyek országa címmel a Közel-Keleten élő keresztények életét, mindennapjait és kihívásait mutatja be az a dokumentumfilm-sorozat, amelynek harmadik, Szíriáról szóló része május 21-én, pünkösdhétfő este lesz látható a Duna Televízión. Siklósi Beatrix, az MTVA nemzetiségi, külhoni és kiemelt projektek főszerkesztőségének vezetője az Ml aktuális csatornán elmondta: a helyi püspökök és a pátriárka biztosította az utat a dokumentumfilm készítői számára. „A dokumentumfilm megpróbálja visszaadni a Szíriában lévő drámát és hangulatot. Az ott jellemző valós tragédiák megdöbbentőek lehetnek az európai ember számára” - emelte ki Siklósi Beatrix. Szíriában hetedik éve dúl a háború, a helyi keresztények, elmondásuk szerint, hűségből maradtak az országban. „Hűségesek vagyunk a bibliai földhöz, ide teremtett Isten, nekünk itt van dolgunk, és tűzön-vízen át védeni kell ezt a földet, valamint a keresztény hitet” - adta át Siklósi Beatrix a Szíriában élő keresztényektől hallottakat. Hiába biztonságosabb az élet máshol, sokan viszszatémek Szíriába, mert ott érzik magukat otthon, minden veszély ellenére - tette hozzá. Az adást május 21-én este sugározza a Duna TV. KV c *
