Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-18 / 114. szám
2018. MÁJUS 18., PÉNTEK GAZDASÁG y Szükség van a magyar exportbor árának emelésére Egyre több a szőlőültetvény A brit és a lengyel piacra jobb áron tudjuk eladni a magyar bort Fotó: MTI A tavalyinál nagyobb területen kívánnak új borszőlőt telepíteni a hazai szőlészek, de a beérkezett igények így sem érik el az Európai Unió által engedélyezett maximális területet. Az EU évente egyszázalékos bővülést tesz lehetővé. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÜLTETVÉNYEK Idén több mint 500 hektár új borszőlőültetvény telepítésére pályáztak a hazai szőlészek. Ez jelentős növekedés a 2016-os 50 és a tavalyi 350 hektár után. Az uniós szabályok szerint a tagállamokban a borszőlő területe egy százalékkal növelhető évente, vagyis a magyar kvóta idén 652 hektár - írja a Világgazdaság. A növekvő telepítési kedv óvatos optimizmusra ad okot, akárcsak az, hogy az utóbbi években ismét szolid emelkedésnek indult a bortermő terület - mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Csizmazia Darab József szőlőnemesítő emlékére rendezett konferencián. Ugyancsak kedvező folyamat, hogy a - főleg a szőlészeket hátrányosan érintő - folyóbor-import tavaly az előző évi háromnegyedére csökkent, az export pedig emelkedett; igaz, elsősorban a nyugat-európai terméskiesés miatt. A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen - mondta a helyettes államtitkár. A legfontosabb piacunkon, Németországban, literenként átlagosan 0,98 euróért sikerült eladni a magyar borokat, az ezután következő két legnagyobb célországban, Csehországban és Szlovákiában pedig 0,85, illetve 0,69 euróért. Gál Péter kiemelte a brit és a lengyel piacot, ott lényegesen kedvezőbben, 1,59, illetve 1,62 eurós literenkénti átlagáron keltek el a magyar borok. A hazai termelők szempontjából különösen érdekes az Olaszországgal lebonyolított forgalom. A néhány évvel ezelőtt nagy tételben érkező folyóbor-import mérséklődött, de továbbra is alapvetően olcsó borok érkeznek onnan. Érdekes azonban, hogy az olaszok szintén hasonló kategóriába tartozó űjborokat vásároltak Magyarországról. Vagyis a magyar termelőknek a legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalójuk, ha megfelelő hatékonysággal dolgoznak - vonta le a következtetést a helyettes államtitkár. A 2020 utáni új uniós költségvetési ciklusban átalakul az EU borpiaci szabályozása is. Gál Péter szerint ez különösen érezhető lesz a rezisztens fajták jelentőségének növekedésében, amit a tervek szerint jogszabályokkal is elősegítenek majd Brüsszelben. E fajták nemesítésében Csizmazia Darab József úttörő szerepet vállalt, ennek köszönhetően Magyarország jó pozícióból várja az új szabályokat, hiszen a 65 ezer hektár borszőlő-termőterületből 8500 hektáron már ilyen fajtákat termelnek. E fajták közül a Bianca és az Aletta területe az utóbbi években jelentősen bővült. Gál Péter a tervezett uniós szabályozásbeli változások között említette, hogy egyes direkttermő fajták engedélyt kaphatnak a termelésbe vonásra. A szabályozás átalakítását nagyrészt az motiválja, hogy a klímaváltozás mind nagyobb kihívás a szőlőtermelésben. Szerbek, ukránok is dolgoznak A közelgő futball-világbajnokság jól felpörgette a keresletet Lapos tévén a gól is nagyobb MUNKAERŐ Nagyjából 25 ezer, unión kívüli országból érkező ember kapott munkavállalási engedélyt Magyarországon tavaly a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. A hazánkban dolgozó külföldiek száma ennél nagyobb lehet, hiszen tavaly nyár óta több hiányszakmában már nincs szükség engedélyre a környező országok lakóinak esetében. A vendégmunkások száma 2016-hoz viszonyítva körülbelül tízezerrel nőtt, de még így is legalább tízszer többre lenne szükség, hogy enyhüljön a munkaerőhiány. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az ukrán és szerb nemzetiségű munkavállalók kulturálisan könnyen integrálhatók, legtöbben azonban inkább Nyugat-Európába mennek vagy a nyelvi hasonlóság miatt számukra vonzóbb országokat célozzák meg. A legtöbb vendégmunkást az ipari és építőipari területek foglalkoztatják. Nyugat-Magyarországon feszültséget okoz a vendégmunkások jelenléte, mivel a munkáltatók gyakran pluszjuttatásokat adnak nekik. Másutt viszont, például a keleti országrészben, könnyebben elfogadják őket, tán azért, mert érkezésükkel a régóta ott dolgozók munkakörülményeit is sikerül javítani. Becslések szerint a vendégmunkások egyötöde hazánkat ugródeszkának használja a nyugat-európai országokhoz. MW REKORD Mint ahogy a 2010-ben Dél-Afrikában és négy évre rá Brazíliában megrendezett labdarúgó-vb idején, úgy a június 14-én rajtoló oroszországi vb közeledtével az idei második negyedévre is kiemelkedő értékesítési eredmények várhatók a hazai lapos tévék piacán - derül ki a GfK POS Tracking kutatásából, amelyet a Világgazdaság ismertet. Az értékesítési számok már az idei első három hónapban jelentős mértékű növekedést mutatnak a tavalyi év azonos időszakához képest. A GfK az év első hetétől kezdődően folyamatos piaci erősödést regisztrált a lapos tévék hazai piacán, az eladások hónapról hónapra növekednek. A korábbi futball-vb-k alatti eladásokkal összevetve az idei első negyedév - úgy tűnik - rekordszámokat hozott. Az időarányos előző éviekhez képest március első heteiben ugrott meg az értékesítés számottevően. Ezután várhatóan az április-júniusi időszak hozhat kiemelkedő teljesítményt, ekkor ugyanis már számos kereskedelmi akció és leértékelt árú készülék közül válogathatnak a vevők. A legutóbbi vb előtt kicsit későn indult be a piac: akkor márciushoz képest április nem tudott növekedést hozni, hanem csak stagnált, majd májusban egy csapásra 49 százalékkal nőttek a darabszámos eladások az előző évi bázishoz képest. Idén azonban, ha az első negyedévben tapasztalt 15 százalékos növekedés folytatódik, valószínűsíthető, hogy a Akciókkal, nemegyszer ellenállhatatlan hitelekkel csábítják a vevőket Fotó: MTI második negyedév is rekordeladásokat tartogat, azaz a korábbi világbajnokságoknál erősebb készülékeladásokat mérhet a GfK. Az viszont kérdéses, hogy az idei értékesítési számok felülmúlják-e a 2016-os franciaországi foci-Eb által generált forgalmat. Erről megoszlanak a vélemények, noha idén január-márciusban 22 százalékkal több tévé talált gazdára, mint két évvel korábban. A vásárlási döntéseket elsősorban az értékesítési átlagárak határozzák meg: míg 2010-ben átlagosan 122 ezer forintot szántak a vevők egy-egy tévékészülékre, 2014-ben valamivel kevesebbet, 110 ezret, 2018 első negyedévében pedig ismét emelkedett az összeg, és elérte a 117 ezer forintot. MW Dönt az ár és a kijelzőméret Összetételében már kissé más ez a piac, mint a korábbi években volt - jelzi Sztupár Andrea, a GfK kutatásának vezetője. Mint mondta, vásárláskor továbbra is lényeges szempont az ár mellett a kijelzőméret. Míg 2014-ben az eladások csaknem felét a 32 colos, azaz 81 centis képernyő-átmérőjű készülékek adták, addig idén már csak az egyharmadát. A kereslet fokozatosan eltolódott a nagyobb kijelzőjű televíziók felé, amelyek kedvezőbb árpontokon érhetők el, mint a korábbi években, ezért az értékesítések alakulását egyre jobban befolyásolja a 40 colos, vagyis 101 centis televíziók népszerűsége. LCD-tévék értékesítése */ lli^irorszafTdiriby vb-k éveiben január február március MW-grafika, forrás: GfK POS Tracking HÍREK Nyáron szavaznak a költségvetésről BÜDZSÉ Június 13-áig benyújtják a jövő évi költségvetést az Országgyűlésnek, és július végén, rendkívüli ülésen dönthet róla a Ház - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség élére jelölt politikus. Bevált az elmúlt évek gyakorlata a költségvetés korai elfogadásáról a Fidesz alelnöke szerint, mert így jobban tervezhető a következő év, mint ha decemberben fogadnák el. Amikor polgári jobbközép kormány volt Magyarországon, akkor mindig kiegyensúlyozott, takarékos, az állami bevételeket és kiadásokat egyensúlyba hozó költségvetés volt - hangsúlyozta a politikus. MW Jól állunk az uniós rangsorban BERUHÁZÁSOK A Magyarországon is termelő nemzetközi cégek tevékenysége erősíti a magyar vállalkozásokat, ezért a kormány továbbra is támogatja a külföldről érkező befektetéseket és minél magasabb belföldi beszállítói arányt szorgalmaz - mondta Szijjártó Péter egy konferencián. A külgazdasági és külügyminiszter ismertette, a jelenleg tárgyalás alatt álló 132 projekt közül rövid időn belül több is nemzetgazdasági jelentőségű beruházást eredményezhet. A kormányzati stratégiai partnerséghez csatlakozott 76 vállalat 55 százalékról 61 százalékra emelte a belföldi beszállítói arányát. A KSH jelentése szerint egyébként tavaly csúcsot döntöttek a beruházások hazánkban. Az ezeket is tartalmazó állóeszköz-felhalmozás 17 százalékkal bővült a megelőző évben elért 11 százalékos eredmény után, ami az EU-ban a második legjobb teljesítmény. A visegrádi országokat is előzzük ezzel; a szlovákok 3,2, a lengyelek 5,2, a csehek 5,4 százalékot értek el. MW A beruházások volumenbő agazátóí szermT 2( vülése Oktatás Egészségű, szolgáltatás Közigazgatás ■K ü Bányászat Művészet, szabadidő Szállítás, raktározás Ingatlanügyek Pénzügyi szolgáltatás Feldolgozóipar Energiaipar ■K tif 36,9 24,1 22,5 21.7 7,3 £5,7 MW-grafika, forrás: KSH Újabb fertőzött vaddiszótetem SERTÉSPESTIS Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában, a Nyírerdő Zrt. vadászterületén elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma. Az országos főállatorvos utasítására megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés Kárpátaljáról, a vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra. MW
