Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-12 / 109. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 12., SZOMBAT Gyógyszerész feleségével költözött Bogyiszlóra Iráni származású doki kezeli a fogakat Dr. Nouri Amir Pasha arra törekszik, hogy korszerű ellátást kapjanak a helyiek Fotó: Makovics K. Hét év hat hónap fegyház rablásért TAMÁSI Hét év hat hónap fegy­házbüntetésre ítélt egy férfit kétrendbeli, felfegyverkezve elkövetett rablás, súlyos testi sértés és készpénzt helyette­sítő eszközzel visszaélés elkö­vetése miatt a Tamási Járásbí­róság. A vádlottat nyolc évre eltiltották a közügyek gya­korlásától is. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és vé­dője enyhítésért fellebbezett, tájékoztatta lapukat dr. Ko­vács Ildikó, a Szekszárdi Tör­vényszék sajtószóvivője. A büntetett előéletű hu­szonnyolc éves férfi tavaly május 30-án Tolna megye egyik településén este ki­lenc óra körül azzal kopogott be egy házba, hogy üzenetet hozott. Miután a csuklyát vi­selő vádlott bejutott a lakás­ba, egy tizenkét-tizenöt cen­timéter hosszúságú kést szo­rított a sértett nő nyakához, A saját lakásukban fogott kést a torkukhoz és pénzt követelt tőle. Miután nem kapott, kutatni kezdett egy szekrényben, ahol meg is találta az asszony táskáját, benne a pénztárcájával. Eb­ből háromezer forintot vett ki, de további összeget köve­telt. Miután nem kapott, és nem is talált több pénzt, fel­rántotta a fotelból az előző­leg odalökött nőt, és az arcá­ba kiabálva tovább követelő­zött. Közben meglátta a táská­ból kidobott borítékot. Ebben ötvenötezer forint volt, amit szintén magával vitt. Egy órával később egy má­sik házba kopogott be, ahol egy német állampolgár la­kott, aki szintén ajtót nyitott. A vádlott benyomakodott a házba, és késsel fenyegetőz­ve követelt pénzt. Meglökte a sértettet, és négy-öt alkalom­mal olyan nagy erővel meg­ütötte, hogy a férfi elesett. Rö­vid időre az eszméletét is el­veszítette. A német férfinek igen súlyos, többszörös tö­réssel járó arcsérülései kelet­keztek. Végül a vádlott kivet­te a sértett pénztárcájában ta­lált tizennégyezer forintot és kétszáz eurót, valamint a fér­fi bankkártyáját. 1.1. Félig már magyarnak érzi magát dr. Nouri Amir Pasha, aki Iránból érkezett hazánk­ba. Pécsen végezte tanulmá­nyait, március óta pedig ő Bogyiszló fogorvosa. A ma­gyar nyelvvel voltak nehéz­ségei, de kitartásának kö­szönhetően legyűrte ezeket. Gyógyszerész feleségével költözött a faluba. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu BOGYISZLÓ Iráni származású fogorvosa lett Bogyiszlónak, dr. Nouri Amir Pasha márci­us óta tölti be a praxist. A fi­atalember 2008-ban kezdte a tanulmányait Pécsen, és négy éve praktizál. Mint mondta, voltak barátai, akik már ott tanultak, illetve a magyaror­szági képzés költsége alacso­nyabb volt, mint például az angliai vagy a németorszá­gi, ezért hazánk mellett dön­tött. Megtetszett neki Pécs, rá­adásul ott ismerte meg a pár­ját, Ivettet is, akivel tavaly kö­töttek házasságot. - Félig ma­gyar lettem - mondta dr. No­uri Amir Pasha. A nyelvvel azonban adódtak nehézségei. Az oktatás, néhány magyar nyelvű órát leszámítva, főként angolul folyt. Az iráni fiatal­ember úgy érzi, nehezebb volt a magyar nyelv elsajátítása, mint a fogorvosi képzés, de a párja és a munka miatt kitar­tott. - Nem szeretem feladni, a munkámban is ezt tartom szem előtt. Vannak olyan pá­cienseim, akik rögtön szeret­nék kihúzatni a fájó fogat, én viszont a kezelésre, a megőr­zésre törekszem - tette hozzá. Az egyik legfurcsább dolog, amivel hazánkban találkozott, szintén a magyar nyelvhez kap­csolódik. Elmondta, hogy míg angolul is külön kifejezés van az üdvözlésre és az elköszönés­­re, addig nálunk a szia megfe­lel mindkét esetre, ami időn­ként megzavarta. Hazájából el­sősorban a szülei hiányoznak, akik látva, hogy jól érzi magát Magyarországon, nem marasz­talták Iránban. Testvérei is el­költöztek, egyikőjük Angliá­ban él, a másik Pécsen tanul. Dr. Nouri Amir Pashat egyéb­ként háziorvos édesapja terelte a fogorvosi pálya felé, bár úgy Az otthoni szokások közül a perzsa új évet őrizte meg dr. Nouri Amir Pasha, amelyet Ma­gyarországon is minden év­ben megtart. Ezt több ázsiai or­szágban márciusban ünnep­ük, és akkora jelentőségű, mint a nyugati világban a karácsony - magyarázta. - Iránban fon­tos élelmiszer a rizs, ezért ez itt is gyakran kerül az asztalra, és most már a párom is úgy készí­ti, ahogy szeretem - tette hoz­zá. Szabadidejében olvasni sze­véli, valószínűleg önállóan is ezt választotta volna. Dolgozott korábban Pécsen, rezidensként a konzerváló fo­gászat terén, és Szekszárdon is. Gyógyszerész felesége Tol­nán talált munkát, ezért ő is rét, illetve, ha tud, akkor a hor­gászatra is szakít időt. Az el­múlt hónapokban már a Bo­gyiszlói Holt-Dunát is felfedez­te. Két kutyájuk van, egy szi­bériai husky és egy törpe tacs­kó, őket is gyakran sétáltatják a faluban. Dr. Nouri Amir Pas­ha szülei már jártak Magyaror­szágon, Pécsen látogatták meg a fiukat. A fiatalember is terve­zi, hogy hamarosan ismét haza­utazik, hogy felesége is megis­merhesse a szülőhazáját. a környéken kezdett el keres­gélni. Mivel elődje Bogyisz­­lón nyugdíjba vonult, megüre­sedett a praxis, így felkereste Tóth István polgármestert. Köl­csönös volt a szimpátia, és el­dőlt, hogy a faluban folytatja a munkát. Elmondta, mindenki meglepődött az új orvos láttán, az asszisztense azonban meg­erősítette, hogy jók a visszajel­zések. Dr. Nouri Amir Pasha korszerű ellátásra törekszik, ezért néhány új eszközt is szol­gálatba állított. Szakmai elhi­vatottságát jelezve, arra is ki­tért, hogy a fogágybetegség a fogak elvesztésének egyik leg­gyakoribb oka, és emellett szá­mos más betegség, például a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszerei betegségek tüne­teit is súlyosbíthatja, a terhes nőknél pedig terhességi komp­likációkhoz vezethet. így hívjunk mentőt, ha gyermek van bajban MAGYARORSZÁG A mentők sok­szor szembesülnek embert pró­báló helyzetekkel, különösen egy gyermek mentése során, ezért sokat segíthetünk nekik, ha vészhelyzet esetén kapko­dás és pánik helyett gyorsan és szakszerűen értesítjük őket. A K&H gyógyvarázs program a gyermekegészségügy elkötele­zett támogatójaként a május 10-i Mentők Napja alkalmából összegyűjtötte a legfontosabb teendőket. Ha gyermekünk rosszul lesz, vagy balesetet szenved, előfor­dulhat, hogy nekünk kell men­tőt hívni. Ilyenkor az ötujjas szabály észben tartásával so­kat tudunk tenni, hogy meg­könnyítsük a munkájukat. A mentésirányítónak a mentők riasztásához ugyanis a követ­kező öt alapvető információra van szüksége, ebben a sorrend­ben: pontos cím, vészhelyzet le-A mentőirányí­tó segít az elsőse­gélynyújtásban írása, sérültek száma, kiegészí­tő információk, elérhetőség. Ha nem otthon vagyunk, érdemes már a kicsengésre várakozva feltérképezni a környéket, hogy pontosan meg tudjuk határoz­ni a címet. A mentőirányító így akkor is útnak tudja indíta­ni a segítséget, ha megszakad­na a vonal. Az elérhetőségünk azért szükséges, hogy szükség esetén vissza tudjanak min­ket hívni. Amíg a mentő kiér­kezik a helyszínre, elsősegély­ben kell részesíteni a gyerme­ket. - Ha szükséges, a mentő­irányító már telefonon keresz­tül is segíteni tud. Kövessük pontosan az utasításait, közben pedig próbáljunk meg arról is gondoskodni, hogy megérkezé­sükkor a mentők azonnal hoz­zá tudjanak kezdeni a sérült el­látásához. így például ne aka­dályozza őket zárt kapu vagy házőrző állat. A gyermeket ne hagyjuk magára, nyugtassuk meg, hogy úton van a segítség, sőt, ha rosszabbodik az állapo­ta a szakemberek kiérkezésé­ig, hívjuk újra a mentésirányí­tót, és értesítsük a helyzet sú­lyosbodásáról - mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgá­lat szóvivője. B. K. A perzsa új évet itt is megünnepli A tornavizsgán labdatáncot és a karikatáncot mutattak be Puskás Öcsit is meghívták Stephanus-díjat kapott a régész NAGY00R0G Új helytörténe­ti adalékkal gazdagodhat a nagydorogi krónika: itt járt Puskás Öcsi. Méghozzá 1954- ben. A 78 éves Gyalog László­­né - aki jelenleg Sárszentlő­­rincen él - arról mesél, hogy mellette állt a rendezvényen. Még néhány szót váltott is ve­le. Ő akkor nyolcadikos volt. Három focistát hívott meg a testnevelő tanára, Novák Ist­ván a tornavizsgára, köztük az akkor már országszerte is­mert és ünnepelt Puskás Fe­rencet. Nagy élményt jelentett ez a helyieknek. Tornavizsga. Akkoriban ilyen tanévzáró számonkérés is létezett. A felső tagozato­sok a volt Széchenyi-kastély­­ba jártak, s annak udvarán zajlott a program. (Az utol­só tulajdonost, gr. Széchenyi Domonkost kiköltöztették az államosított kastélyából, és 1950-ben bekövetkezett ha­láláig Sárszentlőrincen élt.) Bemutatták a vizsgázók a kü­lönböző gyakorlatokat, köz­tük a helyi specialitásokat: a labdatáncot és a karikatán­cot. Az idős asszony vissza­emlékezése szerint nagy si­kert arattak. Ott volt az egész falu. Csak sajnos már keve­sen élnek, akik emlékezhet­nek rá. W. G. Gyalog Lászlóné, emlékeket idéző régi fotókkal A szerző fotója BÁTASZÉK-BUDAPEST A Páz­mány Péter Katolikus Egye­tem dísztermében adták át május 7-én Budapesten a leg­magasabb egyházi kitünte­tést, a Stephanus-díjat. A dí­jat idén, irodalmi kategóri­ában dr. Valter Ilona régész kapta. Ő tárta fel többek kö­zött Bátaszéken a Romkertet, de életműve, a ciszterci apát­ságok feltárása valamint pub­likálása is kivívta a szakem­berek elismerését. A kitünte­tést Erdő Péter bíboros, buda­­pest-esztergomi érsektől ve­hette át. A Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány 1993-ban alapította a Stepha­nus-díjat, amelyet minden év­ben a Szent István könyvhét ünnepi megnyitóján adnak át. A díjazottak olyan szerzők, akik magyar nyelven megje­lent műveikben, publikáció­ikban az egyetemes, keresz­tény-európai kultúra érték­rendjét közvetítik az olvasó­nak, mind a teológiai tudomá­nyok, mind pedig az irodalmi műfajok területén. A Stepha­nus-díjat, irodalmi kategóri­ában eddig olyan neves sze­mélyek kapták meg, mint Ne­­meskürty István, Dávid Kata­lin, Jókai Anna, vagy Kányádi Sándor. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents