Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-09 / 106. szám
A MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 9., SZERDA A sínekre hajtott, meghalt az utasa SZEKSZÁRD Halálos közlekedési baleset gondatlan okozásának és a vasúti közlekedés biztonsága elleni gondatlanságból elkövetett vétség miatt mondott ki bűnösnek egy 61 éves férfit a Szekszárdi Járásbíróság. Mindezekért egy év, tíz hónap fogházra és a járművezetéstől két év, tíz hónap eltiltásra ítélték. A fogházbüntetés végrehajtását két év, tíz hónapra felfüggesztették. Meg kell fizetnie a MÁV Zrt.-nek 80 ezer 500 forintot, és annak 2017. február 28-tól, a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, valamint több mint 332 ezer forint bűnügyi költséget. Az ítélet jogerős. Á büntetlen előéletű vádlott tavaly február 2ó-án délután, jó látási viszonyok között vezette autóját, amelynek jobb első ülésén az édesanyja utazott, használva a biztonsági övét. Amikor egy vasúti átjáróhoz értek, a vádlott nem vette időben észre a fénysorompó tilos jelzését. A menetrend szerinti személyvonat 98 kilométer/órás sebességgel közeledett, a vádlott az autójával mintegy 76 kilométözés erejétől las a bekötött biztonsági öv ellenére kiesett a járműből ter/órás sebességgel hajtott rá a sínekre, ahol először a vonatnak ütközött, majd nekicsapódott a fénysorompónak, és a vasúti töltés mellett állt meg. A mozdonyvezető hiába vészfékezett, az ütközést nem tudta elkerülni. A vonaton senki sem sérült meg, de veszélyben voltak. Az idős sértett kiesett az autóból, mindkét oldalon többszörös sorozatos bordatörést szenvedett. Két háti csigolyája szétvált, jobb oldalon eltörött a szeméremcsont alsó és felső szára, a csípőízület vápája és az egyik lapockája. Megsérült a feje és végtagjai is. A súlyos sérülések következményeibe pár nap múlva a kórházban meghalt. Halála és a közlekedési baleset közt ok-okozati öszszefüggés volt. A baleset bekövetkeztében műszaki hiba nem játszott közre. 1.1. A végzősök többsége alapszakon szeretne továbbtanulni Sok múlik az érettségin, a megszerzett pontokon Izgalmas hetek várnak a végzős középiskolásokra. Előbb az érettségi, majd a felvételihez szükséges pontok alakulása miatt. A kettő szorosan öszszefügg, de csak nyár végére dől el, mire volt elég az elmúlt négy évben befektetett munka. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az érettségi vizsgák tétje nagy. Sok múlik ugyanis azon, hány pontot tudnak összegyűjteni a következő hetekben a diákok, egy-egy kihúzott tétellel, a jól vagy gyengébben megírt dolgozatokkal. Az általunk megkérdezett végzősök többsége abban bízik, idén sem lesz nehezebb bejutni a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly. A minimálisan elérendő pontszám ugyan 280 maradt, de az esetek többségében ez nyilván nem elég az áhított képzésekhez. A szekszárdi I. Béla Gimnáziumban - csak úgy, mint a többi középiskolában - már február közepén kiválasztották a diákok a szakot és azt a várost is, ahol hallgatóként szívesen eltöltenék a következő éveket. Szavári Attila igazgatóhelyettes elmondta, az osztályfőnökök az osztályozó értekezleten arról számoltak be, hogy idén a hetvenegy végzős hetvenöt százaléka szeretne valamilyen egyetemi, főiskolai alapszakra bekerülni, tizenöt százalékuk pedig legalább felsőoktatási szakképzésben gondolkodik. A dombóvári gimnáziumban nyolcvanhét diák érettségizik, itt is az a jellemző, hogy aki továbbtanulni szeretne, az az alapszakok közül választ. Bátaszéken huszonheten érettségiznek, és a diákok egy része szintén alapképzésben folytatná, de vannak, akik szakmát tanulnának az Fotó: Makovics Kornél Egy jól sikerült érettségivel könnyebb bejutni az egyetemekre, főiskolákra érettségi mellé, mondta Sümegi József igazgató. A felsőoktatási szakképzésről (fsz) még mindig keveset tudnak a diákok és a szülők is, ezért nem választják szívesen. Aki jól tanul, úgy gondolja, inkább megy alapszakra, a felsőoktatási szakképzést pedig inkább az választja, aki nem volt elég sikeres a tanulásban, vagy a család nem tud annyit áldozni a továbbtanulási évekre, mondta több iskola igazgatója is.- Az alapszak és az fsz között csak egy év különbség van, az egyik három-, a másik kétéves. Nekem nem volt anynyi pontom, hogy alapszakra bekerüljek - mondta Enikő -, így Pécsre, turisztikai felsőoktatási szakképzésre jelentkeztem. Egy éve végeztem és egy hónapon belül el tudtam helyezkedni. Nem bántam meg, sőt, van olyan barátnőm, aki nemzetközi gazdálkodás alapszakon végzett, és már hetedik hónapja állást keres. Én úgy tapasztaltam, hogy az fsz-eseknél sokkal több volt a gyakorlati oktatás, mint az alapszakosoknál. Én például egy osztrák szállodában szereztem tapasztalatot fél éven át. Nagyon sok hasznos információhoz jutottam, amit a munkámban tudok hasznosítani. Dávid a múlt év júniusában szerezte meg a diplomáját a műszaki egyetemen, logisztikai mérnök alapszakon. Számtalan helyre beadta az önéletrajzát, de eddig nem tudott elhelyezkedni. Most a fővárosban próbálkozik. - Sokan azért maradtak közülünk tovább az egyetemen mesterszakon, hogy időt nyerjenek. Miközben folyamatosan azt hallom, hogy mennyire hiányzik a szakember, különös módon nem tudok elhelyezkedni. Még mindig a szüleim nyakán élek. Egy pesti cégnél talán összejön a munka, de az albérlet hetven-nyolcvanezer forint, plusz a rezsi, ezen felül ott a közlekedés és a napi élelmiszer költsége is. Legalább kétszázötvenezer forintot kellene kézhez kapnom ahhoz, hogy meg tudjak élni. Erre viszont kicsi az esélyem - teszi hozzá. Nincs átjárás Jól gondolja meg, aki azt tervezi, hogy a kevesebb pontja miatt inkább felsőoktatási szakképzésre jelentkezik, és ha ezt elvégezte, majd átjelentkezik alapszakra. A két képzési forma között ugyanis nincs átjárás, ha valaki nem éri el az alapszakra való bekerüléshez szükséges pontszámot. Azt viszont a középiskolában elért eredmények alapján számolják. Nem elég tehát, ha a tanuló kitűnővel végez az fsz-ben. Amennyiben el akarja érni a szükséges pontszámot, újra kell érettségiznie a korábbinál jobb eredménynyel - magyarázta Anna, aki pénzügyi szakon végzett fsz-es képzésben, és egyből el is tudott helyezkedni. i szakképzés kevésbé ismert, pedig abban is van perspektíva A matematika érettségi vizsgákat írták meg tegnap a végzősök, ma a történelem következik Olyan feladatok voltak, amilyenre számítottak A matematikával folytatódott kedden az érettségi vizsgák sora. - Az első fele könnyen ment, a második rész viszont kicsit nehezebb volt - mondta Nagy Anna és Katona Bernadett, a szekszárdi I. Béla Gimnázium két végzőse. A lányok hozzátették: olyanok voltak a feladatok, amilyenekre számítottak. Sokat gyakoroltak, az órákon főként olyan feladatokat oldottak meg, amilyenekkel az érettségin is találkoztak, és emellett különórára is jártak. így aztán nem is a matek számukra a legnagyobb mumus. A Kaposvári Egyetem mezőgazdasági mérnök szakára készülő Anna inkább az angoltól tart, míg a szekszárdi egyetemi kar óvónőképzésére felvételiző Bernadett a történelemtől. A középszintű matekérettségi két részből állt, és a diákoknak összesen három órájuk volt a feladatok megoldására. Az első 45 percben 10- 12 rövid kérdésből álló tesztsor várt rájuk. A megoldáshoz az alapfogalmak, a definíciók, az egyszerű összefüggések ismeretére volt szükség. A második részre 135 percük volt. Az első felében három, egyenként 9-14 pontos feladatot találtak, amelyek Az I. Béla Gimnázium diákjai végeztek az írással Fotó: Makovics K. több részkérdésből álltak. Ezek közül mindegyiket meg kellett oldaniuk, a feladatsor végén azonban három, egyenként 17 pontos feladat közül kettőt kellett kiválasztaniuk és megoldaniuk. A választható feladatok között szerepelt egy dominós példa, amelynek megoldásához a valószínűségszámításról szerzett tudást kellett hasznosítani. A diákok választhattak egy fagylalttölcsérekkel és különböző ízű fagylaltokkal kapcsolatos térgeometriai feladatot is, valamint egy, az iskolák internetezési szokásairól és wifi-routerekről szóló összetett matekpéldát - tette közzé az Eduline.hu.- Korrekt volt, lefedte a négyéves tananyagot a feladatsor - mondta Havelka Gyöngyi, az I. Béla Gimnázium igazgatóhelyettese. Úgy látja, azok a diákok is megnyugodhatnak, akik számára nem az ötös volt a cél. Akik pedig jó eredményre törekedtek, azoknak a második részben is jól kellett teljesíteniük. A tanulók felszabadultan hagyták el a tantermeket, így a pedagógusok is bíznak a jó eredményben. Ma a történelem érettségi vár a diákokra. H. E.
