Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-30 / 99. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ Arany János bronzot hozott Csengének az OKTV-n Tolkien világában érzi otthon magát Vaskos kötetek társaságában. Guld Csenge és Kenyeresné dr. Pap Kinga Fotó: Mártonfai Dénes Újabb iskolatörténeti be­jegyzéssel gyarapodott a Szekszárdi Garay János Gimnázium krónikája. Guld Csenge a legjelentősebb kö­zépiskolai tudáspróba, az Országos Középiskolai Ta­nulmányi Verseny (OKTV) döntőjében magyar iroda­lom tantárgyból országos harmadik helyezést ér. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Tény, hogy ilyen jó helyezé­se ebből a tantárgyból ebben a versenysorozatban még so­ha nem volt a gimnáziumnak. Ezzel együtt a 12. B. osztályos diák, aki részese lesz az or­szágos OKTV díjátadó ünnep­ségnek és az illetékes minisz­tertől veheti át majd a díjat, kellő szerénységgel nyilatko­zott teljesítményéről.- Korábban már értek el dobogós helyezést garaysták OKTV-n más tantárgyakból, sőt, tavaly éppen egyik osz­tálytársam lett első történe­lemből - mondta Guld Csen­ge. - Természetesen örülök a harmadik helyezésemnek, de azért ezzel az eredménnyel nem vagyok egyedül, nem ér­zem magam emiatt különle­gesnek és különbnek mások­hoz képest. Azt ugyanakkor nem cáfolta, hogy ne lett vol­na nehéz a megmérettetés. Az volt, mert az OKTV már csak ilyen. Sőt, az első forduló után úgy érezte, hogy számára be­fejeződött a verseny. Szeren­csére nem így történt. Ráadá­sul a második forduló, egy esz­­szé elkészítése, könnyebbnek bizonyult, mint az előző.- A harmadik fordulótól na­gyon féltem, mert nem tud­tam, hogy mi vár rám - foly­tatta Csenge. - Az járt a fejem­ben, hogy vajon miféle meg­válaszolhatatlan kérdéseket fognak feltenni a szigorú bí­rák... Ehelyett kedves tanárok vártak és gyakorlatilag elbe­szélgettünk a témakörről, az­az Arany János költészetéről. A megadott témakörök kö­zül egyébként azért választot­ta éppen a XIX. századi líri­kust és adott korhoz köthető műveit, mert már sokat tanult róla. Ám azért tegyük hoz­zá, hogy Arany János gazdag életművet hagyott hátra maga után, Csenge pedig, a helytál­lás érdekében, gyakorlatilag valamennyi költeményét el­olvasta. Akárcsak a szerzőről megjelent, gyakorta akadémi­ai szintű, sajátos nyelvezetű tanulmányokat is. Guld Csengét Kenyeresné dr. Pap Kinga magyar szakos ta­nár készítette fel a versenyre. Rögtön fel is hívta a figyelmet arra, hogy kollégája, Bosnyák Eszter irodalom fakultáción ta­nítja Csengét, tehát a sikerben neki is része van. - Visszafo­gott alkat - kezdte tanítványa jellemzését. - Művelt, rengete­get olvas, sokat tanul. Tehetsé­ges, szorgalmas fiatal, lényeg­látó és jó a humora is. OKTV-s témaválasztásakor helyesen- Ezeket az írásokat, először is, hogy úgy mondjam, le kel­lett fordítanom magas irodal­miról hétköznapi nyelvre - je­gyezte meg enyhe iróniával. Mindent összegezve, Csen­ge saját példájával is igazol­ta régi bölcsességet: bár te­hetségre, ihletettségre, erede­tiségre szükség van, a győze­lemhez vezető úton nem taka­rítható meg a kemény munka. A tizennyolc éves diák­lány egyébként kisgyermek­­korában nagy rajongója volt döntött: Arany János ezernyol­­százötvenes évekbeli költésze­te jobban behatárolható terü­let, mint Szabó Magda, illet­ve Csoóri Sándor életműve. Egyébként jómagam az utóbbi időben éppen Arany János köl­tészetét kutattam, ez ügyben szakmai konferenciákra is jár­tam, tehát ennek köszönhető­en is elláthattam Csengét ta­nácsokkal. De az érdem önál­lóan tanuló és ugyanígy gon­dolkodó tanítványomé. a meséknek, ez ösztönözte őt az olvasás mielőbbi elsajátí­tására. Ennek a „tudomány­nak” a birtokában azután szinte falta a könyveket. In­nen csak egy lépésnyire volt az irodalom megkedvelése. Lehet, hogy a felhőtlen gyer­mekkori mesevilág ifjúko­ri meghosszabbításának va­gyunk tanúi, amikor Csenge kedvenc írójáról esik szó. Ez a személy nem más, mint J. R. R. Tolkien, azaz a Gyűrűk ura trilógia - és más kapcsolódó művek - szerzője. - Bár na­gyon sokan mesének tartják ezeket a történeteket, még­is, bennük van az egész vi­lág, nemcsak az író saját vi­lága, hanem a mienk is, gyö­nyörűen megírva, egyedülál­lóan érdekes nyelvezettel.... És Csenge kellően lelkesül­ten kiselőadást tartott a né­hai, dél-afrikai-angol filoló­gusról, a fantasy irodalom atyamesteréről. Ha egyszer lesz róla mife­lénk valamilyen komoly iro­dalmi vetélkedő, nem kizárt, hogy már most borítékolhat­juk a győztes nevét. Tehetséges, szorgalmas diák Alkotásai a régi paraszti életbe adnak betekintést Gyógyít és gyönyörködtet TOLNA Különleges szerepet tölt be a faddi Dohóczki Istvánná Zsuzsanna életében a csu­hé: súlyos betegségéből törté­nő felépülésében tevékenyen közrejátszott ez a természe­tes anyag. Orvosa javaslatá­ra csuhából készített kézmű­ves alkotásokat, ami hozzájá­rult a gyógyulásához. Ezek az alkotások azonban nemcsak gyógyítottak, hanem gyönyör­ködtetnek is. Bárki meggyő­ződhet róla, ezúttal Tolnán, a MAG-Házban, ahol a hétvé­gén nyílt kiállítás Zsuzsanna munkáiból. A Föld napja alkalmából rendezett tárlaton bemutatott A csuhából készült bábuk Fotó: Mártonfai Dénes alkotásai között vannak csu­hából font használati tárgyak is, de az anyag különlegessé­gét a régi paraszti életbe be­pillantást engedő életképek, döntően csuhából és más ter­mészetes anyagokból készült, különféle tevékenységeket „végző” bábuk adják. A tárla­ton emellett faddi parasztem­bereket ábrázoló archív fotók is láthatók. A kiállítást Deméné Miksa Zsuzsanna, nyugalmazott fad­di lelkész nyitotta meg, közre­működött Decsi-Kiss András (ének, gitár.) Dohóczki István­ná kiállítása május 18-ig lát­ható. S. K. Hindu ételekbe is belekóstolhattak SZEKSZÁRD Somogy megyében barangolt a Szekszárdi Múze­umbarát Egyesület tagsága a múlt héten. A csapat külön­­busszal utazott Somogyvárra, a nemzeti emlékhelyre, ahol egykoron Koppány vára állt, a francia bencés szerzetesek számára pedig több mint 900 éve apátság épült. Ez az építmény a kor egyik legna­gyobb létesítmé­nye volt, de - mint azt a szekszárdi­ak is nyugtázták - romjaiban is im­pozáns. Akárcsak a kolostoralapító Szent László húsz éve felava­tott szobra. A lovagkirály föl­di maradványai halála után negyven évig itt nyugodtak, majd Váradra kerültek. Követ­kező állomásként Somogyvá­­mos, azaz Krisnavölgy külön­leges mikrovilága várta a mú­zeumbarátokat. A vendégek, vezető kalauzolásával, megte­kintették a korszerű iskolát, találkoztak az ott tanuló, sár­ga, illetve tarka leplet viselő kisdiákokkal. Ezután a tehe­nészettel és a kertészettel is­merkedtek, majd a közeli hin­du templomot tekintették meg. Ezen a helyszínen táncra is perdültek az utazók, miután a vezető és két érkező zenész jel­legzetes indiai kézi harmóniumon, cin­tányéron és dobon elkezdett játszani egy dallamot. Hin­du ételekbe is bele­kóstoltak az egye­sületi tagok, ter­mészetesen vala­mennyi ennivaló húsmentes volt. Ennek ellené­re, avagy éppen ezért minden­kinek ízlett a szabdzsi, a pakó­­ra, a csatni és a puri. A kirándulás a Deseda-tó­­nál található Fekete István Lá­togatóközpontban zárult, ezen a helyszínen az állóvíz és kör­nyéke jellegzetes állat- és nö­vényvilágával ismerkedhettek meg a múzeumbarátok. Sz. Á. Az egyik helyszínen táncra is per­dültek a mú­zeumbarátok Nyitva álltak a táj házak kapui Népi játékokat is kipróbáltak. Képgaléra: TEOL.hu Fotó: M. K. BOGYISZLO A Tájházak napját tartották szombaton ország­szerte. A Szent György napjá­hoz kapcsolódó kapunyitoga­­tó rendezvényhez a bogyisz­lói tájház második alkalommal csatlakozott. Kaposi Ildikó táj­­házvezető elmondta, hogy idén a legkisebbekre is gondoltak, és múltidéző ügyességi játé­kokkal készültek számukra. A filagóliában különböző kézmű­ves-foglalkozásokkal várták az érdeklődőket. Lehetett pél­dául szőni, ugyanis egy szövő­ház kialakítását tervezik a fa­luban, volt gyöngyfűzés, hím­zés hagyományos bogyiszlói motívumokkal és kavicsfestés, ahol szintén a helyi motívumo­kat lehetett felidézni, de per­sze a kreativitásnak sem szab­tak határt. A könyvtár is kite­lepült a rendezvényre, és Bo­­gyiszló gazdag helytörténeti, illetve néprajzos kiadványait lehetett fellapozni. Emellett pe­dig kvízek várták a gyerekeket a településsel kapcsolatban. A helyi ízek is szerepet kaptak a rendezvényen. Helybéli terme­lők borait lehetett megkóstol­ni, Kató-Fehér Csilla házi sajtot hozott, Miklós János jóvoltából halászlé készült, természete­sen kárász paprikával, és nem maradhatott el a hagyományos bogyiszlói tejfölös kalács sem. A nap zárásaként időkapszulát helyeztek el, amelybe minden­ki elrejthette a maga üzenetét a jövőnek. Ezek hét év múlva ke­rülnek ismét felszínre. Az országos programhoz csatlakozott több más Tolna megyei település is. A bátai ha­lászházban a megújult halá­szati kiállítást lehetett megte­kinteni, Decsen a sárközi nép­művészet, a hímzés, a gyöngy­fűzés, a néptánc kapott hang­súlyt, Szakadáton pedig a Szent György-naphoz kapcsoló­dó hagyományokat idézték fel a Német Nemzetiségi Tájházban. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents