Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-28 / 98. szám

2018. ÁPRILIS 28., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD C| Pintér Sándor Gulyás Gergely Varga Mihály Rogán Antal Benkő Tibor Trócsányi László Bártfai-Mager Andrea Palkovics László Szijjártó Péter Nagy István Kásler Miklós Süli János A negyedik Orbán-kormány Orbán Viktor miniszterelnök megnevezte negyedik kormá­nyának minisztereit. Magyar­­ország új kormánya nemze­ti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájá­nak megőrzését, az ország határainak megvédését, a tel­jes foglalkoztatottság megte­remtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu Orbán Viktor miniszterelnök 54 éves jogász és politikus. A Fidesz alapító tagja, 1993- 2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke, 1990-1994 kö­zött frakcióvezetője. 1990-től or­szággyűlési képviselő, 1998- 2002 között és 2010-től Magyar­­ország miniszterelnöke, 2002- től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke. Semjén Zsolt nemzetpoli­tikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes 55 éves, teológus, szocioló­gus, politikus, 2003-tól a KDNP elnöke. 2010-től általános mi­niszterelnök-helyettes és nem­zetpolitikáért felelős tárca nél­küli miniszter. Pintér Sándor belügyminisz­ter 69 éves, nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991-96 között orszá­gos rendőrfőkapitány, 1991-ben vezérőrnaggyá, 1993-ban altá­­bornaggyá léptették elő. 1998- 2002 között, és 2010-től belügy­miniszter. Irányítása alá tarto­zik az Alkotmányvédelmi Hiva­tal, a Nemzetbiztonsági Szak­­szolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Varga Mihály pénzügymi­niszter 53 éves közgazdász, politi­kus. Az első Orbán-kormány­­ban a pénzügyi tárca politikai államtitkára, majd 2002-ig ve­zetője. A második Orbán-kor­­mányban 2012 júniusáig a Mi­niszterelnökséget vezető állam­titkár, utána a nemzetközi pénz­ügyi szervezetekkel való kap­csolattartásért felelős tárca nél­küli miniszter, 2013-tól nemzet­­gazdasági miniszter. Benkő Tibor honvédelmi miniszter 62 éves vezérezredes, számos katonai kitüntetés és díj birto­kosa. 2010-ben Hadtudományi Doktori Iskolát végzett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Karán. 2009-2010 között az MH Orbán Viktor Összhaderőnemi Parancsnoksá­gának parancsnoka, 2010-től a Honvéd Vezérkar főnöke. Bártfai-Mager Andrea nem­zeti vagyon kezeléséért fele­lős tárca nélküli miniszter Mostanáig postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgálta­tásokért felelős kormánybiz­tos. 2001-től a Magyar Nemzeti Banknál, a Gazdasági Verseny­­hivatalnál, 2010 után pedig a Magyar Közlönynél dolgozott. Kormánybiztosi tisztségének átvétele előtt az MNB Monetáris Tanács tagja lett. Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter 53 éves Széchenyi-díjas ma­gyar gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Semjén Zsolt Tudományos Akadémia rendes tagja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatá­sért felelős államtitkára. 2016- tól a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordiná­lásáért felelős kormánybiztos. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 39 éves politikus, 2002 óta országgyűlési képvise­lő, 2010-től Orbán Viktor mi­niszterelnök személyes szó­vivője, 2012-től pedig külügyi és külgazdasági ügyekért fe­lelős államtitkár, 2014-től kül­gazdasági és külügyminiszter. Egyben a magyar-kínai kétol­dalú kapcsolatok összehangolá­sáért és a magyar-orosz kapcso­latokért felelős kormánybiztos. Gulyás Gergely Miniszterel­nökséget vezető miniszter 36 éves jogász, szakpolitikus. A Fidesz országgyűlési képvi­selője, 2017-től frakcióvezetője. 2011-2012 között a nemzetbiz­tonsági bizottság alelnöke volt. Ő terjesztette be a „lex Bisz­­ku”-nak is nevezett törvény­­javaslatot, amely emberiesség elleni bűntettek miatt felelős­ségre próbálta vonatni az ’56-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit”. Rogán Antal, a Miniszterel­nöki Kabinetiroda vezetője 46 éves politikus, közgaz­dász. 2006-2014 között Buda­pest V. kerületének polgármes­tere. 2012-2015 között a Fidesz frakcióvezetője. 2015-től mi­niszteri rangban a Miniszter­­elnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke. Trócsányi László igazságügyi miniszter 62 éves jogtudós, ügyvéd, dip­lomata, egyetemi tanár. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007- ben az Alkotmánybíróság tag­jává választották. 2010-től Ma­gyarország párizsi nagykövete. 2014-ben Magyarország igaz­ságügyi minisztere. 1991-ben védte meg az állam- és jogtudo­mányok kandidátusi értekezé­sét, 2000-ben habüitált. Nagy István agrár- és vidék­fejlesztési miniszter 50 éves. 2010-től Mosonma­gyaróvár polgármestere. 2010- től Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselő. Dolgo­zott a számvevőszéki és költség­­vetési bizottságban, tagja volt a szocialista kormányok intézke­déseit vizsgáló albizottságnak is, és 2013-tól tagja lett a mező­­gazdasági bizottságnak. Kásler Miklós emberi erőfor­rásokért felelős miniszter 68 éves Széchenyi-díjas ma­gyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. 1994-től egyetemi tanár, 1998-tól tanszékvezető. Tudományos tevékenysége so­rán eddig négy orvosi szak­könyvet, 65 könyvrészletet és több mint 250 publikációt je­gyez, kongresszusok százain tartott előadást Süli János, a paksi atomerő­mű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter 62 éves villamosmérnök, or­szággyűlési képviselő. 2014-17 között Paks város polgármes­tere, 2009-10 között a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgató­ja. 2017 májusától a paksi atom­erőmű két új blokkja tervezésé­ért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nél­küli miniszter. Kim és Mun megfogadták, hogy a két állam berekeszti az ellenségeskedés minden formáját Együtt lépte át a határt a két Korea vezetője PANMINDZSON Történelmi pü­­lanat volt tegnap, amikor Kim Dzsong Un észak koreai veze­tő átlépte a két Koreát elválasz­tó demarkációs vonalat Pan­­mindzsonban, és megkezdte a tárgyalásokat Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. A koreai háború befejezése, 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett. A hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után Kim Dél-Korea területére lépett, majd az ő javaslatára Munnal együtt a demarkációs vonal túl­oldalán, vagyis Észak-Korea te­rületén is tettek egy-két lépést, és többször ismét kezet szorí­tottak. Közben szívélyesen tár­salogtak egymással, majd elvo­nultak tárgyalni a demüitari­­zált övezet déli oldalán lévő Bé­ke Házába. Közösen étkeztek és egy fát is elültettek. „A két vezető ünnepélyesen kijelentette 80 milliós nemze­tünk és a világ előtt, hogy nem lesz többé háború a Koreai-fél­szigeten, és beköszöntött a bé­ke új korszaka” - áll a találko­zó zárónyilatkozatában. Megfo­gadták, hogy együttes erőfeszí­téssel idén hivatalosan is lezár­ják az 1950-53-as koreai hábo­rút. Szöul és Phenjan ennek ér­dekében három-, illetve négy-Kim Dzsong Un és Mun Dzse In történelmi kézfogása. Megköthetik a békeegyezményt Fotó: AFP oldalú tárgyalásokat kezdemé­nyez az Egyesült Államok, vala­mint Kína részvételével. A ko­reai háború 1953-ban fegyver­­szünettel zárult, a felek béke­­szerződést nem kötöttek. ígéretet tettek arra is, hogy májustól berekesztik az ellen­ségeskedést földön, vízen és a levegőben. A határra telepített hangosbemondók propaganda­­adását, a röplapok terjesztését is megszüntetik. A demilitari­­zált övezetet „békezónává” ala­kítják, csökkentik fegyverarze­náljukat, és lépéseket tesznek, hogy felszámolják a viszonylag gyakori összetűzéseket sárga­tengeri határukon. MW

Next

/
Thumbnails
Contents