Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-27 / 97. szám
2018. ÁPRILIS 27., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD g Több száz imám kapott vízumot BERLIN A német kormány tavaly 350 imámnak adott vízumot - írta meg a Tagesspiegel. A vallási vezetők a Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) által üzemeltetett német mecsetekben dolgoznak. 43 imám Nyugat-Európa egyik legnagyobb iszlamista szervezetében tevékenykedik. MW Negyvenezer késelés a briteknél LONDON Brit hivatalos adatok szerint történelmi csúcsot ért el a késes támadások száma Nagy-Britanniában: 2017-ben 40 000 olyan eset történt, amelyben a sértettet késsel vagy más éles tárggyal sebesítették meg. A gyilkosságok száma 44 százalékkal, a késelések száma 21 százalékkal nőtt. MW Trump fogadja Angela Merkelt WASHINGTON Donald Trump ma a Fehér Házban fogadja Angela Merkelt. A washingtoni elnöki hivatal közleménye szerint az amerikai elnök és a német kancellár a német-amerikai partnerség, illetve a gazdasági kihívások egész sorát vitatják meg. Angela Merkelnek ez lesz a második látogatása, először 2017 márciusában járt Washingtonban, az első Trump- Merkel-találkozó nem volt zökkenőentes. MW Összeomlott a nukleáris telephely ÉSZAK-KOREA Az atomrobbantások következtében összeomlott a Mantap-hegy, ahol a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti telep található - közölte a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem. így már nem biztonságos a hegy gyomrába vájt alagútrendszer, s nem használható további tesztekhez. A nukleáris robbanások során hatalmas mennyiségű hő és energia szabadul fel. Az észak-koreai rezsim 2017. szeptember 3-án hajtotta végre legutóbbi - szám szerint hatodik - földfelszín alatti kísérleti robbantását, amelynek becsült ereje 100 kilotonna TNT-nek felelt meg, tízszer erősebb volt a korábbi tesztekhez felhasznált nukleáris eszközöknél. A kísérletet követő hetekben négy földrengés rázta meg az egyébként ilyen szempontból inaktív térséget. A kínai geológusok elengedhetetlennek tartják az esetlegesen kiszivárgó radioktivitás mérését a térségben. A dokumentum új megvilágításba helyezheti Kim Dzsong Un észak-koreai vezető bejelentését, miszerint Phenjan felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, továbbá bezárja nukleáris kísérleti telepét. Kim Dzsong Un és Mun Dzse In dél-koreai elnök ma az országaikat elválasztó betonakadályoknál találkozik, a megbeszélések fő témája a katonai feszültségek leépítése lesz a két Korea között. MW Útjában állunk a szélsőséges bevándorláspárti terveknek Nem utasíthatnák el a menekültkérelmeket Kiteszik a keresztet a bajor hivatalok Kötelező lesz a feszület az allami intézményekben Foto: AFP MÜNCHEN Kötelező lesz a kereszt kifüggesztése június 1-jétől Bajorország valamennyi állami hivatalában - döntött a német tartomány kormánya. Az állami hivatalok működéséről szóló szabályzat módosításával bevezetik, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” keresztet kell elhelyezni a hivatali épületek bejáratánál, jól látható helyen. Az indoklás szerint „a kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe”. Markus Söder bajor miniszterelnök kiemelte, a kereszt kifüggesztése nem ellentétes az állam vallási semlegességének elvével, mert a kereszt nem egyszerűen egy vallás, hanem a bajor kulturális identitás jelképe. A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa szerint a keresztet azért kell a hivatalok előterében, és nem a termekben kifüggeszteni, hogy ne forduljon bírósághoz, akit zavar a jelkép. Joachim Herrmann belügyminiszter úgy vélte, ezzel megelőzhetőek az iskolai osztálytermekkel kapcsolatos vitákhoz hasonló ügyek, mert az előtérben elhelyezett keresztek miatt senkinek sem kell „az egész napot egy kereszt alatt töltenie”. A kormány javasolja, hogy az önkormányzatok is vegyék át az állami hivatalok gyakorlatát. Franciaországban 2004- ben fogadták el a közoktatás vallási semlegességét szavatoló törvényt, amely tiltja a tanuló felekezeti hovatartozására utaló vallási szimbólum viselését az állami iskolákban. A jogszabály mindenki számára tiltja a keresztény jelképek, a zsidó kipa és a muzulmán fejkendő viselését az iskolák falain belül, kivéve a felekezeti iskolákat. MW Veszélyben a határzár? MIGRÁCIÓ Az Európai Parlament (EP) közös eljárásrendet dolgozott ki a menedékkérelmek elbírálására, ami Gál Kinga szerint veszélyezteti a déli határzár működését is. A fideszes EP-képviselő szerint a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) szerdán bemutatott jogszabálytervezete egységesítené és kötelezővé tenné a menekültügyi eljárás lefolytatását az unió valamennyi tagállamában. Ezzel ellehetetlenülne a tranzitzónákban a menekültügyi eljárás, jogilag pedig veszélybe kerülne a déli határzár működése is - hangoztatta. A politikus rámutatott, az eljárásügyi rendelettervezet a menedékkérők, így akár illegális migránsok érdekeinek képviseletében fogalmazódott meg, bonyolultabb eljárási és további jogorvoslati lehetőségeket javasol. Ez adott esetben indokolatlanul elnyújtaná a menekültügyi eljárásokat, továbbá kivitelezhetetlenné tenné a gyors kormeghatározást és az interjúkat, vagyis a menedékjoggal visszaélők gyors kiszűrését. A LIBE által megszavazott procedúra minden szakaszában indokolatlanul bonyolult, így rontja az egész menekültügyi eljárás hatékonyságát - állapította meg Gál Kinga. Az Európai Néppárt magyar képviselője kifogásolta, hogy a szöveg szerint ezentúl nem lehet biztonságos harmadik országnak tekinteni azokat az államokat, ahol a migráns nem részesülne a megfelelő életszínvonal fenntartásában. Abszurdnak nevezte, hogy nem lehet majd automatikusan elutasítani a menekültkérelmeket pusztán arra hivatkozva, biztonságos országon, mint például Szerbián keresztül érkeztek, ahol életük már nincs veszélyben. Egészen elképesztő módon a javaslat törölné Törökországot a biztonságos származási országok közül, ezzel ellehetetlenítve az EU-Törökország-megállapodást, amely segített megállítani a Balkánra nehezedő migrációs nyomást. Teljesen elfogadhatatlan számomra - mondta Gál Kinga -, hogy automatikusan kötelezővé tennék ezen eljárásjogi szabályokat, s ezáltal egy olyan fontos területen csökkentenék a magyar hatóságok mozgásterét, mint a menekültügyi eljárásjog. Hazánk ugyanis hatékonyan reagált a migrációs válságra a határon található tranzitzónák kiépítésével. Joggal várjuk el ezért az uniótól, hogy kodifikálja ezt a sikeres megközelítést, és ne csökkentse a magyar hatóságok mozgásterét a kérdésben - mutatott rá a néppárti politikus. MW A DK örül az új javaslatnak A török lazítás után ismét ezrével keltek útnak Európába Fotó: AFP Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője szerint az előterjesztés új elemei egyáltalán nem arról szólnak, hogy hogyan lehet Európába menedékkérőket beengedni, hanem pontosan az ellenkezőjéről: szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet valakit beengedni, és hogyan lehet visszaküldeni. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL Óriási vita volt tegnap a magyar demokrácia helyzetéről az Európai Parlamentben. A belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) ülését azért hívták össze, mert Judith Sargentini olyan jelentést készített hazánkról, mintha a legsötétebb diktatúrában élnének a magyarok. Judith Sargentinit a migránsok befogadását szorgalmazó Soros György legfontosabb szövetségeseként tartják számon. Ő is élharcosa volt az elmúlt években annak, hogy korlátozás nélkül minél több afrikai jöhessen Európába. Sargentini jelentésében is kiemelt szerepet kaptak a migrációt támogató Soros-szervezeteket érintő jogszabály-módosítások, amelyek szerinte azt a cél szolgálják, hogy ellehetetlenítsék őket. A rendkívül heves vitában többen annak adtak hangot, hogy szerintük MagyarorSzijjártó Péter az Európai Parlamentben: „Nem fogjuk hagyni a Soros-terv végrehajtását” Fotó: MTI szágon már egyáltalán nincs demokrácia.- Azért bírálják Magyarországot, mert útjában állunk a szélsőséges bevándorláspárti terveknek - reagált a vádakra a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó Péter kifejtette, hogy a Magyarországról szóló úgynevezett Sargentini-jelentés öszszeállításakor nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot, ezért várhatóan a jövőben is fennmarad a vita a magyar kormány és a LIBE között. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: úgy tűnik, hogy ebben a házban szabad gyalázni egy tagállamot, annak demokratikusan megválasztott kormányát és az egyértelműen megnyilvánuló népakaratot, de ha minderre valaki válaszol, akkor megsértődnek. Hangsúlyozta, a LIBE hoszszú ideje koncepciós eljárást folytat Magyarországgal szemben, a bemutatott dokumentum pedig minősített hazugságokat és aljas vádakat tartalmaz, ráadásul jelentős részben lezárt ügyekről szól, ezért öszszeállították annak tételes cáfolatát, és eljuttatták minden képviselőnek. Szijjártó Péter emlékeztetett rá, a kormány nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását, és ez nyilván kényelmetlen a szakbizottságban ülő képviselők szélsőségesen bevándorláspárti részének. Nem fogjuk eltűrni, hogy itt Brüsszelben vagy akárhol máshol a világban sértegessék a magyar embereket azért, mert ők a saját biztonságukat tartják a legfontosabb szempontnak - mondta a tárcavezető. Ismét Magyarországtól volt hangos az Európai Parlament, ahol a migránsok befogadásáért kampányoló uniós képviselők egymást túllicitálva olyan képet festettek hazánkról, mintha nálunk a legsötétebb diktatúra lenne, a demokráciát pedig Brüsszelnek kellene megvédenie. HÍREK Tombolt a magyarfóbia A 7-es cikkely A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A 7-es cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével járhat.