Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-25 / 95. szám
2018. ÁPRILIS 25., SZERDA Bizakodnak a tehéntartók, megoldódtak gondjaik Kevesebb külföldi tej érkezik hazánkba Naponta fél liter tej elfogyasztását javasolják az orvosok, ennyi feltétlenül kell a csontok erősítése miatt Két éve már annak,hogy a tejágazat mélyrepüléséről szóltak a hírek, még a fővárosban is demonstráltak a gazdák. Akkor egy liter tejért 70 forintot adott a felvásárló, most 96 forint az alapár. Úgy tűnik, megoldódott a probléma, a tehéntartók bizakodók. Törlesztik a válság idején felvett hiteleiket, talán még fejlesztésre is jut. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Most nyugvóponton van a tejágazat, mondta Schweitzer József, a teveli mezőgazdasági zrt. ágazat vezetője. A felvásárlási ár ugyan két forinttal kevesebb, mint a múlt év végén volt, de a 96 forintos alapár - ehhez jön a beltartalmi felár, ami literenként plusz 4-5 forint - elfogadható. A felvásárló, jelen esetben a Tolnatej Zrt., a májust tartja kritikusnak, mert több lehet a tej, mint amennyit átvesznek - mondta Schweitzer József. Ami viszont jelentős eredmény, hogy lényegesen kevesebb lett az importból származó tej, az UHT-s kiszerelésekkel sincs már gond. Ugyanakkor az üzletekben kínált sajtoknak több mint a fele importból származik, pedig lenne hazai is bőven. Tevelen négyszázhúsz tehenet gondoznak, és 3,2 millió liter tejet értékesítenek éves szinten. Bár nagyüzemnek számítanak, évekkel ezelőtt csatlakoztak a Régió Milk Szövetkezethez, melynek velük együtt huszonnyolc tagja van, így a feldolgozóval tizennégy-tizenötmillió liter tejről tudnak szerződést kötni. Ez jelentősen javítja a tárgyalási esélyeiket. Gamos András, a Paks-földespusztai székhelyű Milk-Men Kft. vezetője, aki egyben a Tej Terméktanács országos elnökségének is a tagja, kérdésünkre elmondta, az uniós országokban elég nagy a túltermelés, három-négy százalékkal több a tej, mint egy évvel korábban volt. Hazánkban nincs ilyen veszély, jelenleg a felvásárlási árak elfogadhatók, de azt már nem lehet tudni, mi lesz az év második felében. Nyáron kevesebb tejre számíthatnak a feldolgozók is, hiszen a tehenek számára optimális hőmérséklet mínusz öt és plusz tizenöt fok között van. Már húsz fokos felmelegedésnél is be kell kapcsolni az istállókban a ventilátorokat, és locsolni kell az állatokat. Egy tehén naponta átlagosan hatvan liter tejed ad. A Milk-Men Kft. is tagja a Dunamelléki Szövetkezetnek, melyet 2005-ben alapítottak a tehéntartók. A szövetkezetnek harmincegy tagja van, ebből öt gazdasági társaság, a többi kisebb gazdálkodó. Vannak új tagok is, hárman fiatal gazdálkodóként próbálnak megélni ezen a területen. Idén talán már fejlesztésre is jut Két évvel ezelőtt a Kossuth térre vonultak tüntetni a gazdák az alacsony felvásárlási árak miatt, ezt követően többen abbahagyták a tehéntartást. Volt, aki húsmarhára váltott, mert állítólag ezért többet fizetnek, és volt, aki végleg befejezte az állattartással járó robotot. Mert - mint ahogy azt Gamos András elmesélte -, akadt olyan gazda, aki a húsz év alatt, amíg teheneket tartott, minden áldott nap hajnalban kelt. Hiába volt vasárnap, vagy ünnepnap. Az állatokat fejni, etetni kell, a trágyát is el kell távolítani. Öt-hat évig tartott az ágazat mélyrepülése, ez idő alatt az állattartók felélték a megtakarításaikat, hitelt vettek fel, ennek költségeit most fizetik. Az idei év lesz talán az első, amikor fejlesztésre is jut, mondta Gamos András. Melléduma Wessely Gábor szerkesztoseg@mediaworks.hu A bonyolult emberek nehezen viselik, ha megfosztják őket a bonyodalomkeltés lehetőségétől, és frissen, gyorsan elintéznek valamit - helyettük. Persze mindenkinek megvan a maga bonyolultsága. Talán unalmas is lenne, ha csupa világosan fogalmazó, célszerűen cselekvő homo sapiens népesítené be a Földet. Miből élne meg a bulvársajtó? Most is olvasható jó néhány izgalmas félhír. Például az, hogy Vilmos herceg és Katalin hercegné harmadik gyerekének születése, a kiírás szerint április 23-ra várható, de lehet, hogy már titokban megszületett. És akkor mi van? Vagy: Zsidró Tamás, aki két éve a párja A pletyka az elhanyagolt háziasszonyok fegyvere Dobó Katának, lehet, de nem biztos, hogy esküvőt tervez. De, ha lenne esküvő, ami nem biztos, akkor arra is kell gondolnia, hogy ha valaki ismert színésznőt vesz el, annak is van egy bizonyos társasága, akiket meg kell hívni. Én nem ismert színésznőt vettem el, mégis meghívtam a társaságát. A közéleti szereplőktől elvárjuk a precíz gondolatközlést és a markáns tetteket, ám a társadalom mélyrétegeibe hatolva e téren is nagy a káosz. A lényeget mellőző pletyka az elhanyagolt háziasszonyok fegyvere. Néha buszon vagy étteremben ülve, ha nem akarom is hallom a közelemben folyó csacsogást. Dumálnak, dumálnak, s nem tudni, miről. Nekem szenvedés, nekik öröm. Moldovát idézve: „Az orális szex sok öröm forrása lehet, de nem közömbös, hogy a nemi szerv melyik végén helyezkedik el az ember.”. HIRDETÉS felkészülni! Tavasz! nyár! Kaland! PELion nyóRi ÉLményeK még előfoglalási árakon már 17 900 FT / FŐ / ÉJ ÁRTÓL* +Az árak foglaltság függvényében változnak. Információ és szobafoglalás: ' A játékosságon volt a hangsúly TAMÁSI Az M5 tévécsatorna vetélkedőre hívta az 5-6. osztályosok négytagú csapatait, akik ismereteiket szeretnék bővíteni. A Würtz Ádám Általános Iskola és AMI négy csapattal nevezett a versenyre - mondta Gasparics László igazgató. Az érdekes kérdések mellett ügyességi, logikai feladatokat is meg kellett oldani, de a legfontosabb a játékosság volt. A gyerekek izgatottan készültek, hiszen ritkán adódik olyan lehetőség, hogy országos tévéműsorban bizonyíthatnak. Megtapasztalhatták, hogyan készül egy tévéműsor, milyen a stúdió, hogy dolgozik a műsorvezető. A szurkoló osztálytársak is részesei lehettek a játéknak. A kapitányok a Holnap Tali színészei voltak. Az adások feladatai más-más témakörökhöz kapcsolódtak. Meglepetés vendégművészek is közreműködtek. Az utolsónak versenyző tamási csapat egyik vendége a szintén tamási származású Antal Gábor volt. Mind a négy tamási csapat megnyerte saját fordulóját. B. L. Két magyar származású izraeli művész képeit állították ki a bonyhádi zsinagógában A zsidó állam születésére emlékeztet a tárlat / / BONYHÁD Izrael függetlenségének hetvenedik évfordulója alkalmából Bonyhádra érkezett a Szemtanú című kiállítás, amely két magyar származású művész, a fotós Zoltán Kluger és a grafikus Dán Reisinger alkotásait mutatja be az egykori zsinagógában. A keddi megnyitón részt vett Yossi Amrani, Izrael magyarországi nagykövete, aki a két ország jó kapcsolatáról beszélt. Mint mondta, sok a hasonlóság, és a jövőben is együttműködésre törekednek. A múlt emlékeit őrzik a régi zsinagógák - mint amilyen a bonyhádi is -, ezek felújítását pedig folytatni szeretnék. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy hetven évvel ezelőtti létrejöttét és fennmaradását annak köszönheti Izrael, hogy mindig megvédte magát és a népét. A bonyhádi zsidóság kapcsán elmondta, hogy tevékenységükkel alakították a város kulturális és gazdasági életét. Ám arra is emlékeztetett, hogy 1944-ben, egyik napról a másikra anynyi zsidó embert hurcoltak el Bonyhádról, mint amennyi általános iskolása most van a településnek. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szö-Sok érdeklődőt vonzott a megnyitó. Képgaléria: TEOL.hu Fotó: M. K. vétségének elnöke arról a kettősségről beszélt, amely a zsidóságot jellemzi, hiszen gyász és öröm mindig egyszerre van jelen. Mint mondta, a magyar zsidók otthona Magyarország, de ezer szállal kötődnek Izraelhez is, amely az egyistenhit hazája és három világvallás bölcsője. Hámori Attila, a bonyhádi Élő Szó Gyülekezete lelkésze szerint lehetetlen a kereszténységről beszélni a zsidó kultúra ismerete nélkül. - Olyanok, mint a bátyáink. Idősebbek, tapasztaltabbak - mondta, hozzátéve, hogy az Istenben való hit a kapocs, és ezt a hitet kitartásukkal mentették át számunkra a zsidó emberek. A kiállítást a bonyhádi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezte. Az elnök, Hetesi Beáta köszöntőjében beszélt az egykori bonyhádi zsidóságról, amelynek első tagjai az 1700- as években települtek a városba. Rövid idő alatt több ezres közösséget alkottak, nagy kedvvel vetették bele magukat a társadalmi életbe. A második világháború alatti deportálást a bonyhádi zsidók 86 százaléka nem élte túl. Lágerekben vagy munkatáborokban vesztették életüket. H. E.
