Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-24 / 94. szám

2018. ÁPRILIS 24., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Bőséges termésre számítanak itthon a termelők A szabadföldi mézédes hazai eper még csak virágzik, egy hónap múlva érik be Fotó: Makovics Kornél Egyre több útszéli árus­nál kínálják úgy az epret, hogy ez már hazai. A ter­melők szerint azonban ez még korai, fűtött fóliasátor­ban ugyanis csak kevesen termesztenek magyar ep­ret, az árusoknál kínált ter­mék zöme tehát vélhetően import. A szabadföldi hazai eperre még várni kell május közepéig. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Nem okozott gon­dot a tavaszi fagy, és a követ­kező hetekben sem várható nagy lehűlés. Az epret nem viselte meg a március eleji hi­deghullám sem, így minden feltétel adott ahhoz, hogy ki­váló minőségben és megfelelő mennyiségben teremjen. A megye egyik legnagyobb ültetvénye a faddi Venyige szövetkezeté, ahol a termelők közösen művelik és értékesí­tik az epret. Az idei a 19. sze­zonjuk. Bényi András, a szö­vetkezet egyik tagja elmond­ta, két nagyszerű fajtájuk van, a Honeoye és az El San­to, mindkettő nagyon korai, bőtermő, kemény húsú és ízle­tes, de erre még várni kell leg­alább május 20-ig. Faddon hat hektáron termelnek epret, de a szövetkezetnek 300 hektá­ron van területe, a többin más gyümölccsel és bodzával fog­lalkoznak. Ők is tapasztalták, ahogy közeledik a hazai eper szezonja, egyre több árusító­helyen írják ki, hogy magyar eper. így próbálják a vásárló­kat „odaszoktatni”. A Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai sze­rint itthon hét-nyolcszáz hek­táron foglalkoznak szamóca­termesztéssel a gazdálkodók. A terület egyik felén szabad­földi, míg a másik felén fólia­sátras, üvegházas termelés fo­lyik. Fűtött üvegházban csak nagyon kevesen termesztik a gyümölcsöt, az összfelület alig néhány százalékát teszi ki. így a szezon igazán csak május elejétől kezd beindulni. Az eperföldeken a tavaszi fagy sem okozott gondot, és remél­hetőleg a következő hetekben sem kell már nagyobb lehűlés­től tartaniuk a gazdálkodók­nak. Míg a legtöbb növénykul­túránál a belvíz és a sok eső is megnehezítette a termelők dol­gát, addig a jellemzően homo­kos talajon termelt szamócá­nál nem okozott nagyobb gon­dot a nagy mennyiségű őszi és téli csapadék. Az árak között várhatóan nagy lesz a különbség, a ha­marosan megjelenő, fóliasá­torban termelt magyar eper másfélszer, de akár kétszer annyiba is kerülhet, mint a spanyol vagy az olasz gyü­mölcs. Április végén nem rit­ka a két-háromezer forintos eperár a boltokban és a piaco­kon. Május közepén azonban - ahogy megjelenik a szabad­földi szamóca a kínálatban - az árak is csökkenni kezde­nek, ezzel együtt pedig las­san az import is eltűnik a pi­acokról. A fóliás epret permetezni kell A friss eper az újdonság erejé­vel hat a téli hónapok után, és kisebb kiszerelésben viszony­lag olcsón, már 400-500 forin­tos áron is hozzá is lehet jutni az importból érkező gyümölcs­höz, emiatt sokan vásárolnak belőle, főleg a gyerekek számá­ra. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az Európai Élelmiszer-biz­tonsági Hivatal vizsgálatai - több ezer különböző tételt néz­tek át - a földieprekben talál­tak leggyakrabban növényvé­dőszer-maradványokat. Mivel az eper érzékeny a megbete­gedésekre, főleg fólia alatt, ter­mesztésekor gyakran használ­nak különféle növényvédő sze­reket. A vegyszerek alkalmazá­sát ellenző nemzetközi Növény­védőszer Akcióhálózat szerint minden nyolc doboz eper kö­zül egy tartalmaz növényvédő­­szer-maradékokat, és a kisze­relésekben esetenként akár hat különböző maradvány is ki­mutatható. KÖZÖS Ügy Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu • • Ö römmel tapasztaltam, hogy a megyeszékhely valameny­­nyi virágládáját, közterületét szépen gondozott árvács­kák, tulipánok és hajtásaikat mutogató nyári virágok dí­szítik. Naponta gyönyörködöm bennük, ahogy megyek a mun­kahelyemre és onnan hazafelé. így pontosan számon tartom, melyik hogyan fejlődik. Az egyik nap feltűnt, hogy a sarki vi­rágládából a fele árvácska eltűnt, másnap a szomszédos ládát is „megdézsmálták” a virágot szerető emberek. Nyilván azóta a sa­ját kis ládájukban virít a bokros árvácska a teraszon. Ezt még valahogyan meg is érteném, hiszen nincs szebb látvány a vi­rágnál, bár másét nem illik letépdesni, de azt már végképp nem értem, miért kell fölöslegessé vált papír zsebkendőt, újságpa­pírt, félig elszívott cigarettát a köztéri virágok közé hajítani. Mint ahogy azt sem értem, mi­ért kell összefirkálni, megron­gálni a közös liftet, a társashá­zi közös helyiségeket. A minap az egyik toronyházban, a liftben kifüggesztettek egy papírt, az állt rajta, hogy csaknem felgyújtotta valaki az erké­lyen keresztül az egyik lakást, mert a felette lévő lakásból oda hajította az egyik lakó a még égő csikket. A kifüggesztő arra kérte a lakótársait, jobban figyeljenek egymásra. A hatás? Egy órán belül már a papírlapot is letépték. Amíg nem tanuljuk meg tiszteletben tartani a másik tulajdo­nát, addig a sajátunkat sem tudjuk értékelni. A Kis herceg sze­rint az a baj az emberekkel, hogy viszi, sodorja őket a szél. Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük. A virágnak van. A szomszédos lá­dát is „megdézs­málták” a virágot szerető emberek Ez a borverseny volt a huszadik HŐGYÉSZ Huszadik alkalom­mal rendezte meg a Hőgyé­­szi Borbarát Kör a borverse­nyét, melyre idén 139 bor­mintát neveztek. Fazekas Jó­zsef, a szervezők egyike el­mondta, 46 fehér, 20 rosé és 73 vörös bor mérettetett meg. A Somogy, Baranya és Tolna megyéből érkező kilenc ta­gú zsűri neves szakemberek­ből állt. Háromszor háromfős csoportokban kóstolták végig a nedűket. A fehérek közül a nagydíjat a hőgyészi Máté At­tila chardonnay-ja érdemel­te ki. Az első díjat Fazekas Jó­zsef cserszegi fűszerese kap­ta, a második díjat Nagy Zol­tán chardonnay-ja, a harma­dik díjat pedig a mernyei Ko­vács Máté vehette át olaszriz­­ling boráért. A rosék is kivá­lóra sikerültek. A Nagydíjat Rosenberger Ferenc caber­net franc roséja nyerte el, az első díjat a szabályi Barabás Tamás, a másodikat a szen­nai Tóth László, a harmadik díjat pedig Hábel Lajos kapta. A vörös fajták közül a nagydí­­jat szintén Fazekas József ve­hette át, az első díjat Gál Lász­ló, a másodikat Nagy Ferenc, a harmadikat a szakályi Ba­­laskó János kapta. Az eredményhirdetés után kezdődött a vacsora a műve­lődési házban. Ezt követően a gazdák megkóstolták egymás kiváló borait, majd hajnalig tartott a zenés mulatság. M. I. Három megyéből érkeztek a bírák Fotó: Mártonfai D. A zebrához érve le kell szállni a kerékpárról, és áttolni azt az úttesten A gyalogos se becsülje túl a védettségét! Járdán elsuhanó kerékpárosok rémisztgetik időnként a gya­logosokat. A biciklisnek azon­ban, ha van kiépített kerékpá­rút, kötelező azon haladnia. Ha nincs, és az úttest alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre, ak­kor meghatározott sebességgel tekerhet a járdán, de csak úgy, hogy a gyalogosok közlekedé­sét ne zavarja - hívta fel a fi­gyelmet a Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányság. Sokan elfe­lejtik, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyen nincs automati­kusan elsőbbségük. A zebrá­hoz érve le kell szállni a ke­rékpárról, és át kell tolni azt az úton. Bizonyos műszaki felté­telek is vonatkoznak a bicikli­re, ilyen a megfelelő világítás, jói működő fékek, a láthatósá­got segítő eszközök. Aki úgy dönt, hogy kerékpárra pattan, az ugyan fogyaszthat alkoholt előtte, de ekkor is képesnek kell lennie a biztonságos köz­lekedésre. Bizonyos szabályok a gyalo­gosra is vonatkoznak. Ők a leg­védtelenebbek, a balesetek so­rán szinte mindig megsérül­nek - hangsúlyozta Komlósi­­né Kiss Anett sajtószóvivő. Jel­lemző ugyanis, hogy sok gya­logos figyelmen kívül hagyja a közúti jelzéseket, illetve nem a kijelölt átkelőhelyen próbál Gyalogos és autós figyeljen egymásra! Fotó: Makovics Kornél átjutni az úttest túloldalára. Nem egyszer túlságosan bíz­nak védettségükben, figyel­metlenül lépnek le a járdáról, vagy egyszerűen rosszul be­csülik meg a közeledő jármű távolságát és sebességét. Ar­ra is számos példa akad, hogy egy jármű takarásából lépnek az úttestre, esélyt sem hagy­va a sofőrnek arra, hogy idő­ben megállhasson. Ha nincs zebra a közelben, és a gyalo­gosnak így kell átkelnie, jó, ha tudja, hogy nincs elsőbbsége. Csak akkor lépjen az úttestre, ha meggyőződött arról, hogy áthaladásával a járműforgal­­mat nem zavarja. M. K. A Járda az övék Nem lehet az úttesten sétál­gatni, még akkor sem, ha a járdán valamilyen okból - például a lépcsők miatt - ke­vésbé kényelmes közlekedni. Ahol nincsen járda, ott halad­hatnak a gyalogosok a leál­lósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton. Ha pedig egyik sincs, kizárólag akkor mehet­nek le az úttestre. Ekkor le­hetőleg a menetirány szerin­ti bal oldalon (lakott terüle­ten kívül ez kötelező), a jár­műforgalommal szemben sé­táljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents